Az egészségmegőrzés, illetve a munkavállalók egészségével kapcsolatos megelőző programok egyre inkább a munkáltatók figyelmének középpontjába kerülnek. Ez nem véletlen, hiszen a vállalatok sikeressége nagyban függ a munkavállalók egészségétől, az aktívan, betegségtől mentesen munkában töltött időtől.

Adómentes a védőoltás

Már nemcsak a multinacionális cégek, hanem egyre több kis- és középvállalat (kkv) biztosítja az influenza elleni vakcinát és a védőoltás beadását is munkaidőben a vállalat székhelyén.

Egy 2010 januárjától hatályos törvénymódosításnak köszönhetően a munkaadók adómentesen adhatnak védőoltást dolgozóiknak. Ráadásul nem csupán maga a vakcina, hanem a védőoltás beadásáért felszámított ellenérték is adómentes. Ez a kedvező szabály 2013-ban is tovább él, a megfelelő prevencióval pedig a munkavállaló és a munkáltató is nyer - közölte Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója a blogján

A vakcina beszerzéséhez kapcsolódó áfát a társaságnak be kell fizetnie - teljes adómentességet így nem élvezhet -, az oltási szolgáltatást ugyanakkor adómentes körbe sorolja az áfatörvény. Személyi jövedelemadót és járulékot viszont nem kell fizetni. Korábban mindezek a terhek jelentős többletköltséget jelentettek egy vállalatnak. Jelenleg a védőoltás beszerzése és beadása munkavállalónként nagyságrendileg 2000-5000 forintig terjedő összeget jelent, annak függvényében, hogy milyen típusú védőoltás kerül beadásra és milyen orvosi költséggel.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) legfrissebb adatai szerint 2013. január utolsó hetében - az előző héthez viszonyítva - 10,4 százalékkal nőtt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma. A betegek kétharmada a 15-59 éves korosztályból került ki.

Előnyös lehet az epidémiaterv

Hogy a vállalatok mennyire komolyan veszik mindezt, mutatja, hogy ma már nem ritka, hogy cégek a szolgáltatóiktól, beszállítóiktól epidémiatervet (járvány esetén életbe lépő ,,forgatókönyvet") és megelőző programot is várnak. Ezzel erősítik meg, hogy a kulcspartnerek a szolgáltatásokat, illetve a termelés folytonosságához szükséges beszállításaikat egy esetleges járvány esetén is biztosítani tudják.

Egy felmérés szerint kevés cégnél van olyan terv, amelyben leírják, hogy milyen operatív intézkedések kellenek a munkahelyi fertőzés veszélyének csökkentésére, mit lehet tenni a jelentős mértékű megbetegedések miatti munkaerő-kiesés megakadályozására vagy a következmények enyhítésére.

Nem elég azonban a védőeszközök, prevenciós készítmények beszerzése. Döntő szerepe van a kommunikációnak, a vezetői példamutatásnak. A fejetlenség elkerülése, illetve a szervezet irányíthatósága érdekében minden krízishelyzetben megfelelően kell informálni a munkavállalókat - derült ki a DGS Global tanácsadó cég korábbi kutatásából.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Azok a vállalkozások, amelyek készülnek a legrosszabbra, ott alapvetően a válságstáb és a higiéniás előírások megalkotása áll a fókuszban. Ezen túl a szolgáltatási minimumot határozták meg, illetve a védőeszközök beszerzésének és kiosztásának szabályait rögzítették - áll a felmérésben.

Tippek járvány esetére

Egy cég működését nem csak a megbetegedő munkatársak hiányzása akadályozhatja. Fontos lehet a velük kapcsolatba kerültek elkülönítése, a járvány miatt bezárt iskolából hazaküldött gyermekek felügyelete, illetve a beteg családtagok otthoni ápolása miatt távollévők helyettesítése is.

A munkaadónak fel kell készülnie arra is, hogy ilyen esetekben hogyan pótolhatják az embereket. Megoldás lehet az átcsoportosítás, a helyettesítés, a munkaerő-kölcsönzés, a túlóráztatás, de a zavartalan működés ezekkel sem biztos, hogy megoldható.

A DGS felmérése szerint létre kell hozni úgynevezett vállalati válságstábokat, illetve azonosítani a kulcsmunkatársakat és a kulcsfunkciókat, meghatározni, hogy a távmunkát mely területen lehet bevezetni, milyen kötelező személyes higiéniai szabályokat kell elrendelni a fertőzésveszély minimalizálására.

Egy betegen dolgozó kolléga - amellett, hogy potenciális veszélyforrást jelent a kollektívára - kevesebb hasznot is termel, ugyanis a munkáján meglátszik, ha nem százszázalékos az egészségi állapota. Ez pedig akár anyagi veszteséget jelenthet a vállalatnak.

Nem merünk táppénzre menni

Évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy csökken azoknak az aránya a dolgozók körében, akik táppénzre mennek. Ám ezzel egy időben nem javul a munkavállalók egészségi állapota.

2012-ben nagyot esett a táppénzesek száma (20 százalékkal). Mint azt a Profession.hu is megírta: betegen is inkább a munkát választjuk. Ennek több oka van: amellett, hogy a táppénz összege csökkent, az új Munka törvénykönyve szerint a betegállományban lévő dolgozók felmondási védelme is megszűnt.

Készítette: Durbák Ildikó