A 4 leggyakoribb kérdés az álláskeresési járadékkal kapcsolatban
Ki jogosult álláskeresési járadékra? Milyen feltételek szükségesek? Mikor és miért kell a járadékot szüneteltetni?
Annak a nyilvántartott álláskeresőnek, aki mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is - feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).
A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása szerint azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.
1. Ki jogosult álláskeresési járadékra?
Az a nyilvántartott álláskereső, aki mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is - feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).
A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása szerint azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.
2. Mennyi ideig jár az álláskeresési járadék, mekkora összegre számíthatok?
Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki az állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan munkaviszonyban volt, akkor 90 napig kapja a járadékot, ha viszont épp a minimálisan megkövetelt 360 napot dolgozott, akkor csak 36 napig.
Az álláskeresési járadékot attól a naptól kezdve folyósítják, amikor az álláskereső a munkaügyi központnál először jelentkezett. Ezért érdemes rögtön regisztráltatni magunkat munkanélküliként, amikor elbocsátanak, hiszen ketyeg az óra: elképzelhető, hogy kevesebb ideig és kevesebb összeg jár, ha kicsúszunk az időből.
Önnek ajánljuk!
Az álláskeresési járadék összegét úgy számítják ki, hogy első lépésben megnézik: a nyilvántartásba vétel időpontjától 4 naptári negyedévre visszamenőleg mennyi volt az álláskereső munkaerő-piaci járulék alapjának (azaz a bruttó fizetésének) az átlaga. Ennek az összegnek a 60 százaléka lesz az álláskeresési járadék. Fontos azonban, hogy ez nem lehet magasabb a minimálbérnél.
Ha letelik a 90 nap, a törvény szerint az álláskereső "kimerítette" a folyósítási időt, nem kap több álláskeresési járulékot. Ha nem tudott elhelyezkedni, akkor úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá (ez egyébként az a segély, amit korábban rendelkezésre állási támogatásnak neveztek). Ennek az összege 2012. január elsejétől a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka, vagyis 22 800 forint egy hónapra. Ezt azok kapják, akik úgynevezett "aktív korú nem foglalkoztatott személyek". Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat szociális rászorultság alapján állapítja meg.
3. Mikor kell a járadékot szüneteltetni?
Ha az álláskeresőnek gyermeke születik, és tgyásra, gyesre vagy gyedre lesz jogosult, akkor ezt be kell jelentenie a munkaügyi központnál. Ha ezt nem teszi meg, akkor jogtalanul veszi igénybe az álláskeresési járadékot, és vissza kell fizetnie a felvett összeget. Annak sem jár a járadék, aki előzetes letartóztatásban van, vagy elzárásra, szabadságvesztésre ítélték.
A közfoglalkoztatás idejére csak a közmunkás minimálbér jár, ám ha alkalmi munkát vállal valaki (egyszerűsített foglalkoztatás keretében), akkor mellette jogosult az álláskeresési járadékra is - ha a munkavégzés előtt ezt közölte a munkaügyi központnál.
4. Mikor szűnik meg a járadék folyósítása?
Ha letelik a 90 nap, vagy munkát talál az álláskereső, akkor megszűnik az álláskeresési járadék. Akkor sem jár több pénz, ha valaki nem működik együtt a munkaügyi központtal (nem jelentkezik a megadott időpontban, nem vállal olyan munkát, ami minden tekintetben megfelelő lenne neki). Aki a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt, annak a minimálbérnek megfelelő összegű rendszeres támogatást fizetnek, viszont álláskeresési járadékot nem kap.
Ha az álláskeresőnek sikerül egy határozatlan időtartamú, legalább négyórás munkaviszonyt létesítenie a járadék folyósítási idejének kimerítése előtt, akkor kérelmezheti, hogy a még hátralévő járadék meghatározott összegét egy összegben megkapja.
Ennek persze szigorú feltételei vannak, például a munkaadónak igazolnia kell, hogy még 90 nap elteltével is ott dolgozik, és nem lehet ugyanaz a cég az új munkaadó, mint amely a munkanélküliség előtt is alkalmazta az álláskeresőt. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani. Maximum a hátralévő összeg 80 százalékát fizetik ki.
Címkék: munkanélküli segély, álláskeresési jéradék, munkaügyi hivatal, álláskeresés, munkanélküliség