Amikor búcsút intenek nekünk

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében a munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti. Dr. Goda Mark ügyvéd és munkajogi szakjogász megosztotta velünk a témával kapcsolatos leggyakoribb fogalmakat, és mindazt, amire figyelnünk kell, ha kézhez kapjuk munkáltatónk írásba foglalt döntését.

Megegyezés közösen

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése talán a legjellemzőbb gyakorlat. „Ez egy kölcsönös megállapodást takar, amelynek értelmében a felek a munkaviszonyt közös akaratukból szüntetik meg. Sokaknál érthető rövidzárlatot okoz, ha váratlanul megkapják, és gondolkodás nélkül aláírják, pedig érdemes végigolvasni, átgondolni az abban foglaltakat” – figyelmeztet Dr. Goda Mark.

Fontos tudnunk, hogy a munkáltató nem kötelezhet bennünket aláírásra, azt viszont kikötheti, hogy az ajánlat csak ott és akkor érvényes. „Ilyen esetekben nincs lehetőségünk hazavinni a megállapodást, hogy családunkkal vagy ügyvédünkkel átbeszéljük annak tartalmát, viszont rövid gondolkodási időt kérhetünk, és ezt a munkaadók meg is szokták adni. Amennyiben azonban teljes mértékben elzárkózunk a közös megegyezés aláírásától, a munkáltatónk közölheti velünk a felmondást is” – osztja meg a szakember.

Kölcsönös megállapodás esetén az alku a nullánál kezdődik, de teljes mértékben a munkáltatón múlik, hogy mit ajánl fel nekünk, vagy milyen kérésünket fogadja el. „A korábbi Munka Törvénykönyve szerint, ha a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetéssel nem értettünk egyet, azt 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhattuk. Ma már a törvény erre csak azután ad módot, ha a munkáltató előtt írásban sikertelenül támadtuk meg a megegyezést” – teszi hozzá interjúalanyunk.

A felmondás egyéb formái

„Amennyiben a próbaidő alatt (legkésőbb annak utolsó napján) kapjuk kézhez felmondásunkat, indokolás nélküli azonnali hatályú felmondásról beszélünk. Azonnali hatályú felmondással élhet a munkáltató akkor is, ha lényeges kötelezettségünket súlyosan megszegtük vagy olyan magatartást tanúsítottunk, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez esetben a munkáltató azonban köteles indokolni döntését. Minden egyéb helyzetben a (rendes) felmondás a jellemző. Ilyenkor a munkáltató köteles kifizetni a felmondási időnket, végkielégítés viszont nem minden esetben jár. Ha az adott munkahelyen a törvény által előírt időt eltöltöttük, és munkaviszonyunk a munkáltató működését befolyásoló okból szűnik meg, esetleg egészségügyileg válunk alkalmatlanná a munkakör betöltésére, számolhatunk végkielégítéssel. Ha azonban a felmondás magatartási vagy képességbeli problémák okán történik, végkielégítés nélkül kell távoznunk” – fejti ki a munkajogász.

A felmondást mindig írásban kell megkapnunk, ez történhet akár sms-ben vagy e-mailben is, a szóbeli megállapodás viszont nem jogszerű! „Bevett gyakorlat, hogy amikor a munkáltató közli a felmondást, azt átveteti a munkavállalóval. Az elmúlt években azonban egyfajta trenddé vált, hogy azoknál az eseteknél, ahol az indoklás másfél-két oldalas, annak végére belefoglalják, hogy a munkavállaló aláírásával lemond a perindítási jogáról. A későbbi kellemetlenségeket elkerülendő, mindig olvassuk el a felmondásunkat! Nem vagyunk kötelesek aláírni azt – ilyenkor jegyzőkönyvben, tanúk előtt kell rögzíteni a felmondás közlését. Azt is megtehetjük, hogy aláírjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy átvettük, de az abban foglaltakkal nem értünk egyet” – javasolja a szakember.

Jó, ha tudjuk!

Amennyiben felmondásunkat betegség, azaz keresőképtelenség ideje alatt kapjuk kézhez, a felmondási idő csak a keresőképtelenség megszűnését követő napon kezdődik, minden más esetben a felmondás közlését követő naptól számítandó. „A felmondási időről gyakran a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés rendelkezik, de a törvény is lehet irányadó. Eszerint a felmondási idő a munkában eltöltött évek számával arányosan emelkedik. Ennek felére a munkaadónknak mentesítenie kell minket a munkavégzési kötelezettség alól, de az is előfordulhat, hogy ezt a teljes felmondási időre kiterjeszti. Fontos azonban, hogy a munkaviszony a felmondási idő végéig még fennáll” – osztja meg Dr. Goda Mark.

És hozzáteszi: „ami a járandóságokat és a munkáltatói igazolásokat illeti, abban az esetben, ha felmondással szűnik meg a munkaviszony, legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon, azonnali hatályú felmondáskor vagy közös megegyezéskor pedig a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül meg kell kapnunk ezeket.”

Vannak bizonyos élethelyzetek, amikor felmondási védelmet élvezünk. „A munkaviszony nem szüntethető meg várandóság, szülési szabadság, valamint az ezt követő gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság (a gyermek három éves koráig) ideje alatt, feltéve, hogy ezalatt az anya nem tér vissza az aktív állományba. Felmondási védelem illeti meg az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések idején is a női munkavállalókat, legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónapig. A védett korra vonatkozóan az új Munka Törvénykönyve előírja, hogy az érintett állásának megszűnése esetén a munkáltató köteles megvizsgálni, van-e a védett korú számára felajánlható másik munkakör, azonban ha nincs, vagy ha a felajánlott lehetőséget a munkavállaló nem fogadja el, a munkaviszony megszüntethető” – magyarázza a szakember.

Tartsuk észben a munkajogász tanácsait, és mindig legyünk körültekintőek, amikor eljön a búcsú ideje. Ha már túl vagyunk a felmondáson, és keressük a számunkra legmegfelelőbb állást, nézzünk szét a legfrissebb lehetőségek között, vagy használjuk személyre szabott beállításainkat. Frissítsük önéletrajzunkat, és töltsük fel ide, hogy a munkaadók ránk találhassanak. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, munka, munkahely, felmondás, felmondási idő