Az 5 leggyakoribb HR-es baki – és így előzhetjük meg!

A munkaerőpiac változásai új kihívások elé állították a cégeket. Mára elvárássá vált, hogy az állásokra jelentkező potenciális munkavállalók a teljes felvételi folyamatot pozitív élményként éljék meg. A Profession HR konferencián neves hazai szakértők mellett Dan Martin, a Broadbean Technology UK ügyvezető igazgatója mutatta be a munkaerő-piaci trendekre adott legújabb válaszokat.

Magyarországon egyre több iparág szembesül növekvő munkaerőhiánnyal, ezért a vállalatoknak a megszokotthoz képest jelentősen több energia-befektetéssel és átgondoltabban kell megszólítania potenciális dolgozóikat. Különösen igaz ez az Y generációból kikerülő jelölteknél. Az értük folytatott versenyben már nem elég levezényelni a megszokott köröket, hanem pozitív és emlékezetes élményt kell nyújtani - hangsúlyozta előadásában Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

Ehhez képest csak minden negyedik toborzási szakember van tisztában azzal, hogy a kiválasztási folyamat pontosan mely szakaszára vonatkozik az ügyfélélmény kifejezés – derül ki a vezető álláspiaci portál legújabb, 2000 fős kutatásából. Pedig a pozitív élmény jobb elfogadási aránnyal, tehetségesebb munkavállalókkal és több iparági ajánlással járna, ami a HR szakemberek számára is előnyös.

ÍME, EZ A TOP 5 NEGATÍV ÉLMÉNY AZ ÁLLÁSRA PÁLYÁZÓK KÖRÉBEN:

1.) Az interjúztatóval kapcsolatos negatívumok, például felkészületlen, tiszteletlen, unott vagy éppen diszkriminatív viselkedés megtapasztalása.

2.) Magánéleti kérdések firtatása.

3.) Bérrel kapcsolatos negatívumok: megegyezés hiánya, kellő tájékoztatás hiánya, bérigényre tett kellemetlen megjegyzések.

4.) Nem arra a pozícióra illetve munkaköri leírásra szólt az interjú, mint ami a hirdetésben szerepelt.

5.) A munkatapasztalattal kapcsolatos tévedések: pályakezdőket is behívtak szenior pozíciókra, és így tovább.

Az ügyfélélmény jellemzően a hirdetéseknél kezdődik: a kutatásból az is kiderült, hogy az álláskeresők átlagosan évente 11 jelentkezést adnak le hirdetésekre, melynek 17 százaléka vezet interjúhoz. A személyes találkozót követően kiemelten fontos lenne a visszajelzés, a megkérdezettek 98 százaléka számítana arra, hogy értékelik teljesítményét, 83 százalékuk pedig szívesen osztaná meg saját tapasztalatait a toborzási szakemberrel is. Jelenleg nem sokaknak van erre lehetősége Magyarországon: csak a cégek 13 százaléka küld a jelöltélményt felmérő kérdőívet az interjút követően, annak ellenére, hogy ez a toborzást végző szakemberek munkáját is elősegítené.

Pedig mai, digitális világunkban futótűzként terjednek a negatív tapasztalatok. Mint Martis István kiemelte, míg személyesen elmesélés alapján átlagosan hat embert ér el egy negatív élmény, addig a közösségi média felületeken posztolva már akár hatezer ember értesülhet róla.

Dan Martin, a Broadbean Technology UK toborzástámogató szolgáltatás ügyvezetője kiemelte, hogy érdemes a jelöltekre egyben ügyfelekként is tekinteni. A jelentkezést egyértelműen jobb élménnyé teheti, ha az álláshirdetést fogyasztóbarát módon fogalmazzák meg, illetve ha a folyamat minden lépése mobileszközökre is optimalizált felületen történik. Magyarországnak ezekben a kérdésekben van még hova fejlődnie, mivel csak a szolgáltatások 55 százaléka rendelkezik mobilalkalmazással. A szakember szerint ez azért is létfontosságú, mert 6-20 százalékkal növelheti a jellemzően elfoglalt, csak az okostelefonjukon elérhető potenciális munkavállalók jelentkezési kedvét.

Ha még nem tette meg, most letöltheti a Profession.hu mobil applikációt - Androidra itt, iPhone-ra itt!

Szerintem az ügyfélélmény az interjúk során mindkét felet érinti, kölcsönösen hatunk egymásra. A munkahelyemre a felvételi folyamat egy hét alatt zajlott le. Mindössze! Nekem az volt különösen fontos álláskeresőként, hogy amire számítok, azt tartsák is be. Például ha megígérik, hogy holnap felhívnak, akkor tegyék is meg – foglalta össze a konferencia kerekasztalának egyik vendége, Horváth Emil, aki két éve dolgozik egy SSC-ben számlázási munkatársként.

A konferencia utolsó szekciójában Debreczenszki Fanni és Szabó Erzsébet, a PwC Magyarország toborzási szakértői ismertették a szervezetüknél bevált stratégiát. Ennek keretében a hozzájuk jelentkező pályázók időponttól és helytől függetlenül vehetnek részt videointerjún, melynek keretében még a kérdéseket megelőzően bemutatják a teljes irodát. Kiemelték, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a visszajelzésre, és minden egyes elutasítást egyénre szabottan indokolnak meg, a szituációs és gyakorlati feladatokat követően pedig a jelöltek kötetlen ebéden vehetnek részt a kiválasztást végző PwC-s kollégákkal.

Készítette: Posta Renáta

Címkék: álláskeresés, állásinterjú, fizetés, karrier, munka