Ennyivel nőhet jövőre az átlagbér

Szeptemberben 5,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az előző évhez képest. Ha a közfoglalkoztatottak bérét nem számítjuk bele, akkor még erőteljesebb volt a növekedés, 5,3 százalékos - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A bruttó és a nettó keresetek egyenlő mértékben emelkedtek éves összehasonlításban, mivel adóváltozás nem befolyásolta alakulásukat. A szeptemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék.

A vállalkozásoknál 4,2 százalékos volt a bruttó átlagkeresetek éves emelkedése, szintén a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 255 ezer forintot tett ki szeptemberben. Ezen belül a rendszeres bérek 3,9, a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások növekedése 12,5 százalékos volt. A költségvetési szektorban 8,2 százalékos volt bérnövekedés, szeptemberben így 259 ezer forint volt a havi bruttó átlagbér.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 243 ezer forint volt.

Mivel szeptemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, a reálbérek még nagyobb mértékben emelkedtek: 5,5, illetve 5,7 százalékkal.

A legjobban és legrosszabbul keresők

A pénzügyi, biztosítási területen hagyományosan legmagasabbak az átlagkeresetek, szeptemberben bruttó 460 ezer forintot értek el, ez 2,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az infokommunikációs szektorban a bruttó átlagbér elérte a 432 ezer forintot.

A LEGJOBBAN FIZETŐ MUNKÁKAT ITT TALÁLJUK!

A mezőgazdaságban 6,3, az építőiparban 7 százalékkal nőtt volt az átlagkereset egy év alatt, ez 188, illetve 194 ezer forint bruttót jelentett. Az iparban dolgozók átlagkeresete 257 ezer forint volt, a kereskedelemben 224 ezer, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén viszont csak bruttó 154 ezer forint volt a dolgozók fizetése. A vállalkozásoknál 49 ezerrel, 2,6 százalékkal többen álltak alkalmazásban, mint tavaly szeptemberben.

A költségvetési szektoron belül a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás terén dolgozók keresete 280 ezer forint volt, 12 százalékkal több, mint egy éve. Az egészségügyben 223 ezer, az oktatásban 263 ezer forint volt a szeptemberi átlagkereset, 3,0, illetve 6,8 százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta.

A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben megközelítette 208 ezret, ami 6 ezerrel, 2,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A teljes munkaidőre 78,8 ezer forintot kaptak, 1,2 százalékkal többet, mint tavaly.

Idén az első 9 hónapban a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,9 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4, ezen belül a vállalkozásoknál 3,7, a költségvetés területén 4,6, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,3 százalékkal nőttek a keresetek. A fogyasztói árak 0,3 százalékos mérséklődése mellett a reálkereset 4,2 százalékkal emelkedett.

Idén 4 százalék körül lehet az átlagos bérnövekedés

Elemzők szerint az idén 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés lehet. A várhatóan stagnáló infláció mellett a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedése várható.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a szeptemberi bérnövekedés beleillik az eddigi trendbe, idén a havi béremelkedési ütem jellemzően 3-4 százalék között alakult. Az év hátralévő részében ez tovább folytatódhat - tette hozzá. A bérek növekedését felfelé húzta a fegyveres testületeknél bekövetkezett béremelés, de kiemelte, hogy a versenyszférában is gyorsult a bérnövekedés, nőtt a foglalkoztatás.

A bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki. A bérdinamika szerinte Németh Dávid szerint jövőre 5-6 százalék közé tud gyorsulni, de ez arra lesz majd elég, hogy a reálkeresetek emelkedése 3 százalék fölött maradjon.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: idén 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre is ugyanekkora bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a reálbér.

Rámutatott arra, hogy az alkalmazásban állók létszáma 2 százalékkal bővült szeptemberben, és kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. Ez a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi - tette hozzá Suppan Gergely. A bérnövekedésre jelentős felfelé mutató hatást jelent a fegyveres testületek határ menti szolgálata, amely növelheti a túlórák számát, egyes hiányszakmákban pedig gyorsuló ütemű bérnövekedés sem kizárt - jelezte.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munka, fizetés, bér, kereset, statisztika, béremelés