Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

28 ezerrel több álláshely volt Hollandiában 2011 végén, mint egy évvel korábban - áll az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) elemzésében. Az idei év első hónapjaiban a közlekedés, szállítmányozás és a vendéglátás területén volt több munka.

A korábbi, válság miatti leépítések főként a közigazgatást, az ipart és az építőipart érintették. A holland munkaadók azonban nem nyugodtak: a Manpower legfrissebb globális munkaerő-piaci előrejelzése szerint több cégvezető nyilatkozott úgy, hogy 2012 harmadik negyedévében leépítésre készül, mint ahányan munkaerő-felvételt terveznek. (Érdekesség, hogy egész Nyugat-Európában Hollandia volt az egyetlen ország, ahol ennyire pesszimisták a munkáltatók.)

A lapunknak beszámoló, Hollandiában élő mérnök a Maasvlakte 2 ipari területen egy új szénerőmű építésén dolgozik minőségbiztosítási supervisorként. Orosz Tamás szerint alaptalanok a félelmek, "a munkaadóknak kell a jó munkásember, ha viszont vége felé halad egy projekt, valóban mindenütt leépítés van, de utána beindul egy másik munka. Nem folyamatos, 'nyugdíjas állások' vannak, hanem inkább projektek, például a 3 sávos autópálya-hálózatok mellett folyton építkeznek. A kereskedelemből, nyersanyagok (olaj, kőszén) feldolgozásából itt Rotterdam iparvidékén nagyon jó pénz van. Kilométereken át finomítókat, erőműveket láthatunk, gigamega méretekben"- tette hozzá.

33 ezernél is több állást hirdetnek az EURES honlapján a holland cégek, ezek közül több mint 5000 fémipari szakmunkásoknak szól. A munkaadók keresnek CNC-esztergályosokat, gépkezelőket, egyéb fémfeldolgozó szakmunkásokat, hegesztőket. Emellett sok-sok mérnököknek szóló munkalehetőséget is kínálnak.

Az EURES elemzése szerint 1100 betöltetlen álláshely várja a műszaki és kereskedelmi szakembereket (közép- és felsőfokú végzettséggel), nagy a hiány az országban a háztartási alkalmazottakból és takarítókból is, utóbbiak irodákban, szállodákban helyezkedhetnek el. Vendéglátóipari, postai és egészségügyi alkalmazottra is szükség lenne.

 Projekt jellegű munkákat kínál Hollandia 

Van olyan munkaadó, amely a Profession.hu oldalán például ápolókat keres idősotthonokba, fekvőbeteg intézetekbe. Az alapfizetés 1670-3200 euró, ehhez még hozzáadódnak különböző pótlékok. Egy másik pedig például sofőröknek kínál állást.

A magyar Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül is találhatunk holland munkát: Az építőiparba várnak asztalosokat, ácsokat, kőműveseket, burkolókat, festőket, gáz-, víz- és fűtésszerelőket, valamint segédmunkásokat. Emellett csőszerelőket, hegesztőket, villanyszerelőket és autószerelőket is keresnek. A hirdetés alapján heti 400 eurót (azaz 290 forintos euróárfolyamon átváltva havi 464 ezer forintot) kínálnak a szakembereknek, a szállásköltség és az utazás támogatott.

Követelmény a német vagy angol nyelvtudás, illetve a jogosítvány. Egy másik cég bádogosok és szigetelő munkások jelentkezését várja: 8-9 eurós órabért (40 órás munkahéttel számítva havi 371 200 és 417 600 forint közti bért), ingyenes szállást és utazási hozzájárulást is kínál a jelentkezőknek.

Igencsak elterjedt a rugalmas foglalkoztatás

Hollandiában az utóbbi néhány évben nagyon elterjedtek az atipikus munkaformák, mint például a határozott idejű munkaszerződéses foglalkoztatás, a részmunkaidő, az önfoglalkoztatás, a készenléti vagy behívásos munka, ráadásul egész Európában itt van a legtöbb távmunkás (a munkavállalók több mint negyede így dolgozik). A szóbeli munkaszerződés is elfogadott az országban, de a legfontosabb dolgokat - mint például a munkaadó és munkavállaló neve, címe, a munkaidő, a munkavégzés helye és a bér - általában írásban is rögzítik.

A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott államok polgárainak nem kell vízum vagy engedély a munkavállaláshoz. Hollandia 2007. május 1-jén oldotta fel a korlátozásokat. A szabályokról bővebben a holland Szociális és Munkaügyi Minisztérium (Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid - SZW) honlapján találhatunk.

1456,2 euró (422 289 forint) a minimálbér 2012. július elsejétől Hollandiában - közölte a szaktárca. (Az első félévben még 9,6 euróval alacsonyabb volt.) A teljes munkaidős dolgozók fizetése nem lehet ennél kevesebb, a Kollektív Szerződésben pedig jóval magasabb bért is rögzíthetnek a felek. Ám van egy "csavar" a holland rendszerben: a 23 évesnél fiatalabbak járandósága lehet a minimálbérnél alacsonyabb is. Általában havonta van fizetés, de nem tilos az sem, hogy a munkaadó hetente fizesse ki az alkalmazottakat.

A törvény szerint a munkaidő nem lehet több heti 45 óránál, általában 36-40 órát kell dolgozni egy héten. A munkavállalóknak 20-30 nap közötti szabadság jár egy évben, a túlórát pénzbeli juttatással vagy szabadsággal fizetik ki.

Drága az élet

A lakásárak és a bérleti díjak eléggé borsosak, főként a nagyobb városokban. Egy szobát 600-750 euróért lehet bérelni, egy 80 négyzetméteres lakás pedig havi 1800 eurónál kezdődik (az árban a rezsi is benne van). Általában háromhavi bérleti díj a kaució.

Orosz Tamás szerint régebben, a nagy építkezések beindulása előtt 700-900 euróért már lehetett lakást bérelni, de a sok beruházás felverte az árakat. Ha valaki házat venne, akkor Groningenben 190 ezer, Utrecht tartományban viszont jóval drágábban, 330 ezer euróért szerezhetné meg (azaz 55,1 és 95,7 millió forintért). A lakásárak ennél kissé kedvezőbbek.

              Projekt jellegű munkákat kínál HollandiaProjekt jellegű munkákat kínál Hollandia

A megélhetés drágább, az árak magasabbak, mint Magyarországon, sőt még Németországnál is. A legdrágább város az EURES szerint Amsterdam, falun - leginkább Észak- és Kelet-Hollandiában - viszont olcsóbb az élet. Egy kiló kenyér 1,85 euróba kerül, egy szórakozóhelyen 2,5 deci sör 2-2,50 euró, a boltban viszont már minőségi sört vehetünk 0,9 euróért. 1 liter tej 0,90, 1 kiló kenyér 2,50, egy zsemle pedig 0,33 euró.

"Magyarul az élet itt drága. A kenyerük a magyarhoz nemigen hasonlít. Az itt dolgozó magyarok közül mindenki hoz ki kenyeret, és lefagyasztjuk. Amúgy normális kenyeret a törököknél lehet kapni, nekik vannak zöldségboltjaik" - mesélte a kinn élő mérnök. Pizzát 10-13, leveseket 6-8, és főételt 12-20 euróért ehetünk az éttermekben, egy csésze kávéért pedig 2-2,50 eurót kérnek el. A gyárban a kantin olcsóbb: ott egy menü 6-8 euró - mondta Orosz Tamás. Egy csokor virág, 10 szál tulipán 2,5- 3 euró.

Hollandiában nagyon sok piac van, ott sokszor alacsonyabb áron vehetjük meg az élelmiszert - de például akár a ruhákat is -, mint egy boltban. Emellett nagyon sok turkáló, úgynevezett Kringloopwinkel van, ahol használt és újrahasznosított termékeket vásárolhatunk. Például az egyik egyházi közösség egy lakásban minden szerdán és szombaton régiségvásárt tart. "Minden tag behozza oda a feleslegessé vált holmiját, és bárki, aki bemegy, vásárolhat. Potom pénzen. Ruhát, használati tárgyakat (konyhafelszerelés, elektronika, bútor, ruha, játék stb), és a befolyt összeg a hitközösségé. Szerintem ez szép és jó ötlet!" - tette hozzá.

Megbánták, hogy beengedtek minket?

A holland kormányzati portálon azt olvashatjuk, hogy az ország továbbra is engedélyhez köti a bolgárok és a románok munkavállalását, és csak 2014 után nyitja meg az ország a munkaerőpiacát előttük. A korlátozást a recesszió miatti megnövekedett munkanélküliséggel magyarázzák, és azzal, hogy a körülbelül 500 ezer holland munkanélkülinek akarnak először álláslehetőséget biztosítani, őket részesítik előnyben, nem a migránsokat.

Mint írják: 28 600 és 32 500 között lehet a Hollandiába érkezett kelet- és közép-európai munkások száma. Ez a tömeg a munkaügyi tárca szerint problémákat okoz a munkaerőpiacon, amit kezelni kell. "Így Hollandia nem engedheti további munkaerő bevándorlását" - írják a közleményben.

Ezt a hozzáállást "lovagolta meg" (és még rá is tett egy lapáttal) a szélsőjobboldali Szabadság Párt: ez év elején egy olyan diszkriminatív honlapot hoztak létre, amely azt sugallja, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók miatt is nő a bűnözés az országban, és miattuk veszítették el a hollandok a munkájukat.

Az érintett országok - Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia - tiltakoztak, egészen az Európai Parlamentig elhallatszott a hangjuk. A plenáris ülésén elsöprő többséggel ítélte el az EP az uszító honlapot. Ám a weboldal ennek ellenére azóta is működik, és várja a bejelentéseket.

A magyar mérnök tőlem hallott erről először. Nem érzett soha idegengyűlöletet, a holland nagyon segítőkész nép. Figyelnek egymásra, köszönnek az utcán - idegeneknek is - vélekedett. "Lenne mit tanulnunk tőlük. Ha egy 80 éves nénit leszólítasz az utcán és útbaigazítást kérsz, majdhogynem elkísér, annyira segíteni akar"- mesélte a saját tapasztalatait Orosz Tamás.

Hová fordulhatunk, ha baj van?

Van egy holland alapítvány, ahol mindenki bejelentheti, ha kizsákmányolást tapasztal. Ha például valakit arra kényszerít a munkáltatója, hogy veszélyes munkát végezzen, elveszi az okmányait, nem kap fizetést, bántalmazzák, zsarolják vagy fenyegetik, akkor az Emberkereskedelmi Koordinációs Központhoz (CoMensha) fordulhat e-mailben az info@comensha.nl címen, telefonon pedig a 033 448 11 86 érhető el a szervezet. Itt segélyt, szállást és orvosi ellátást is igénybe vehetnek a rászorulók.

Ha valaki nem kapja meg a bérét, vagy rossz munkakörülmények között kell dolgoznia, akkor ezt a holland Munkaügyi Felügyeletnél is élhet panasszal. (http://www.arbeidsinspectie.nl vagy http://www.inspectieszw.nl/english/contact_and_digital_complaint_form/)

Magyarország hágai nagykövetsége pedig itt érhető el (http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/NL/hu).