Az állásra pályázók 10 leggyakoribb hibája

2012. február 28. Forrás: Profession.hu - Herczku Monika

Hasznos: - + Nyomtat

A tipikus hibák könnyen javíthatóak, s ezzel növelhető az álláshoz jutás esélye.

Önnek ajánlott állások

1. „Minden állást megpályázok, valamelyik csak összejön.”

Ebben az esetben is érvényesül a „kevesebb a több” elve. Felesleges minden pályázatra küldeni az önéletrajzot. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben nagyon kevés olyan állás van, amelyre a cégek (függően a földrajzi elhelyezkedéstől) nem kapnak több tucat vagy több száz pályázatot. Ezek között bőven lesznek olyanok, akik mindenben megfelelnek a kiírt feltételeknek. Azaz abban az esetben érdemes elküldeni a pályázatot, ha legalább 95%-ban megfelel az elvárásoknak. Ha nem felel meg a cég által megfogalmazott követelményeknek pl. nincs meg a 3 év szakmai tapasztalat vagy a nyelvtudása nem az elvárt szintű, akkor nem érdemes próbálkoznia, mert csak az idejét és energiáját pazarolja.

2. „Megírtam az önéletrajzomat és majd ezt küldöm el a cégeknek.”

Rossz hírem van: ez az időszak már lejárt! Az önéletrajzot minden esetben hozzá kell igazítani az adott hirdetéshez. Olyan óriási a verseny a pályázók oldaláról és a cégek költség hatékonysági okokból annyira pontosan megfogalmazzák, hogy kit szeretnének felvenni, hogy nem az állásra alakított önéletrajzzal, nem érdemes próbálkoznia. A hirdetést alaposan, a „sorok között „is olvasva érdemes az önéletrajzot minden esetben az adott munkakörre igazítani.

3. „Jó lesz ez az önéletrajz.”

Az önéletrajznak világosnak és áttekinthetőnek, jól szerkesztettnek kell lennie. Fontos, hogy helyesírási hiba egyáltalán ne legyen benne. Bármennyire is egyértelmű, mégis ez a leggyakoribb hibák egyike. 

Idegen nyelvű önéletrajzoknál fokozottan érdemes odafigyelni a megfelelő szóhasználatra. Ha az önéletrajz nincsen rendesen megszerkesztve, ha pongyola a fogalmazás, ha helyesírási hibákat tartalmaz, akkor azt az érzetet kelti az olvasóban, hogy a pályázó egy önmagára és produktumára nem igényes, nem precíz, részletekre oda nem figyelő ember lehet.

4. „Elküldöm mailben, csatoltan…”

Nagyon fontos, hogy amikor emailben küldi az önéletrajzot csatolmányként, akkor a csatolt file neve ne csak annyi legyen, hogy oneletrajz, vagy oneletrajz_angol, esetleg oneletrajz_2012_02. Gondoljon bele, hogy a HR-es vagy a fejvadász nyilván menti az önéletrajzát és így extra munkát okoz azzal, ha a file-t újra el kell neveznie. A rossz file név miatt nagyobb az esélye is arra, hogy az önéletrajza elkeveredjen valahol.

Érdemes inkább a saját nevén elmenteni: pl. herczku_oneletrajz vagy herczku_monika_oneletrajz – így könnyebben kezelhető és hamarabb rátalálnak, ha keresik.

Lehet, hogy csak városi legenda, de lehet olyat hallani, hogy vannak olyan cégek, ahol a sima önéletrajz elnevezésű file-okat hamar kitörlik az ezzel foglalkozók. Ezt megelőzendő, inkább tüntesse fel egyértelműen, hogy kinek az önéletrajzát rejti a csatolmány.

Ha az önéletrajza célba ért, és bekerült a következő körbe, akkor hamarosan felveszi a cég Önnel a kapcsolatot, első lépésként egy telefonos interjút, utána egy személyes beszélgetést kezdeményeznek majd – ha minden jól megy. Elképzelhető, hogy a telefonos kör kimarad és rögtön egy interjúra vagy AC-ra (Assessment Center) hívják be.

5. „ …akkor sajnos nem érek rá”

Ha a cég HR-ese felhívja Önt és szeretne egyeztetni egy telefoninterjút vagy behívja egy személyes elbeszélgetésre, akkor fog Önnek javasolni egy időpontot. Ha csak nincsen valami nagyon fontos és halaszthatatlan teendője, akkor ezt illik elfogadni. Ha mégsem megfelelő ez az időpont, akkor javasoljon egy másikat vagy mondja el, hogy aznap éppen nem jó, de a hét többi napján természetesen megoldható.

Nem érdemes elkezdeni problémázgatni az időponton vagy a napszakon. Inkább arra kell gondolni, hogy végre megcsillan egy lehetőség. Ha túl nehezen lehet Önnel időpontot egyeztetni, akkor a telefon másik végén azt fogják Önről gondolni, hogy nem elég rugalmas és kompromisszum kész.

6. „Már több munkaajánlatot kaptam”

Néhány nagyon kurrens területen dolgozó kiemelkedő szakembert kivéve ez az állítás szinte biztosan nem igaz ebben a formában. És ezt tudja a munkaerő piacot jól ismerő HR-es is. Jelen időszakban inkább egészséges önértékelésre és szerénységre (persze a megfelelő asszertivitással párosítva) biztatnék mindenkit.

7. „Már legalább 100 pályázatot adtam be…”

És még egyik pozícióra sem Önt választották? – kérdeznék vissza, ha én lennék a HR-es. Nem érdemes a cég képviselőjének azon keseregnie, hogy már mennyi pályázatot küldött el és még válaszra sem méltatták. Sőt azt sem érdemes megemlítenie, hogy „ már 8 hónapja vagyok munka nélkül, mindegy, hogy mi, csak legyen már valami”. Még ha így is érez, akkor se ossza ezt meg a potenciális munkáltatójával, hiszen így könnyen azt hiheti, hogy nem egy motivált ember lépne be a cégéhez, hanem valaki, akinek mindegy, hogy mit csinál, csak fizetést kapjon.

8. „Úgysem nézik meg az adatlapomat a közösségi oldalakon”

Megoszlanak a vélemények szakmán belül erről a kérdésről. Bevallom, hogy az esetek többségében én megnézem, hogy kivel találkoztam. Annak örülök, ha egy ponton túl, mint idegen, nem tudok több információt szerezni a jelöltről. Ebben az esetben csak az ismerősei láthatják a profilját és számomra ez így van rendben.

Néha bizony ledöbbenek, amikor olyan profilt látok, ahol valaki szélsőséges politikai nézeteit, bulizós és egyéb képeit osztja meg a nagyvilággal. Ne felejtse el, hogy saját magát szeretné eladni a munkaerőpiacon és a közösségi oldalakon feltöltött információk az Önről kialakult képet javíthatják, de romba is dönthetik.

9. „Én? Ennyiért? Ezt a pozíciót?

Ha úgy érzi, hogy nagyon alacsony pozíciót ajánlottak és mindezt arcpirítóan kevés pénzért, akkor nyugodtan reagáljon rá, nem érdemes az „alszom rá egyet és visszaszólok” klisével az időt húzni. Ugyanakkor érdemes azt is átgondolni, még mielőtt belekezd az új állás keresésébe, hogy hol van az alsó határ, vagyis meddig hajlandó elmenni vagy inkább lemenni.

Nagyon kevés pl. a vezetői pozíció és el kell dönteni, hogy inkább kivár vagy elfogad egy alacsonyabb beosztást is. Ugyanezt érdemes a bérben is átgondolni: ha az utolsó bérét nem tudják/akarják megadni, akkor meddig tud lemenni, mi az, ami még elfogadható.

10. „Voltak már jobb idők is, most túl kell élni, és bízni benne, hogy lesz még jobb is.”

Noha mindnyájan pénzből élünk, és nagyon nehéz elhelyezkedni, de ahol szükséges próbáljon kompromisszumot kötni és rugalmasnak lenni.
 

- Profession.hu

További cikkek az álláskeresésről
További cikkek az álláskeresésről
www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Kompetenciáink, mint iránytűk

2017. június 23.
Bármilyen területen építjük karrierünket, rendkívül sok kompetenciát gyűjtünk össze az évek alatt. Hogyan aknázhatjuk ki ezeket álláskeresőként? Erre kerestük a választ. Bővebben

-

Öröm a munka, ha figyelnek a dolgozóra

2017. június 20.
Dr. Babai Lászlót, a Prima Medica EgészségCsoport igazgatóját és orvos-természetgyógyászát a vállalati egészségmenedzsmentről kérdeztük. Bővebben