200 millió új munkahely lesz 2018-ra

Hiába volt a világgazdaság lassú fellendülése, a globális munkaerőpiacok továbbra is stagnáltak, állapítja meg az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) Globális foglalkoztatási trendek 2014 című jelentése, amely szerint sürgősen át kell állni a foglalkoztatást jobban előtérbe helyező politikákra.

Az ILO új jelentése szerint 2013-ban a munkanélküliek száma globálisan megközelítette a 202 milliót. A tanulmány beszámol arról, hogy a foglalkoztatás növekedési szintje alacsony marad, a munkanélküliség (főként a fiatalok körében) tovább nő, és rengeteg olyan elkeseredett potenciális munkavállaló van, akik továbbra is kiszorulnak a munkaerőpiacról.

Számos ágazatban termelnek profitot, ez azonban főként az eszközpiacokra kerül, nem pedig a reálgazdaságba, ami negatív hatással van a hosszú távú foglalkoztatási kilátásokra.

Munkanélküliségi ráta országonként (%)

74,5 millió fiatal munkanélküli

A jelenlegi trendek szerint 2018-ra 200 millió új munkahellyel számolhatunk. Ez azonban kevesebb, mint amely ahhoz kellene, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők egyre nagyobb tömegét felszívja.

Sürgősen át kell gondolni a stratégiát. Komolyabb erőfeszítésekre van szükség a munkahelyteremtés felgyorsításához és a munkahelyteremtő vállalkozások támogatásához - jelentette ki Guy Ryder, az ILO főigazgatója.

A jelentés hangsúlyozta, égetően fontos, hogy a fiatalok bekerüljenek a munkaerőpiacra. Jelenleg mintegy 74,5 millió 25 év alatti munkanélküli férfi és nő van, ami 13 százalék fölötti globális ifjúsági munkanélküliségi rátát jelent. Ez több mint kétszerese a globális munkanélküliségi rátának.

Nem tudnak kitörni a szegénységből

A fejlődő országokban az informális foglalkoztatás továbbra is széles körben elterjedt, és a munkahelyek minősége lassabban javul. Ez azt jelenti, hogy kevesebb ember képes kitörni a munkavállalókat sújtó szegénységből. 2013-ban a rendkívüli szegénységben - napi 1,25 dollárból - élők száma globálisan csak 2,7 százalékkal csökkent, amely a válság éveit kivéve az elmúlt évtized egyik legalacsonyabb rátája volt.

A munkaerőpiacok globális fellendülését hátráltatja az aggregált kereslet hiánya. Számos fejlett gazdaságban a közkiadások drasztikus csökkentése, valamint a jövedelem- és fogyasztási adók súlyos terhet rónak a magánvállalkozásokra és a háztartásokra.

Emellett a monetáris és fiskális politikák összehangolatlansága jelentősen növelte a munkaerőpiac bizonytalan helyzetét, mivel gyakran előfordul, hogy a munkaadók nem szívesen vesznek fel új munkaerőt, illetve nem fektetnek be hosszú távra.

A legnagyobb veszély a hosszú távú munkanélküliség

Sokkal tovább elhúzódik a munkanélküliség, és egyes országokban - például Görögországban és Spanyolországban - az álláskeresőknek kétszer annyi időbe telik munkát találni, mint a válság előtt. És e potenciális munkavállalók közül egyre többen veszítik el a reményt, és rekednek kívül a munkaerőpiacon, ami Ekkehard Ernst, a jelentés vezető szerzője szerint a szaktudásuk elértéktelenedéséhez és elavulásához, és hosszú távú munkanélküliséghez vezet.

Mivel 23 millióra becsüljük azoknak a számát, akik kiestek a munkaerőpiacról, elengedhetetlen, hogy nagyobb lendülettel valósítsuk meg az aktív munkaerő-piaci politikákat, hogy kezelni tudjuk az inaktivitásból és a készségek és kereslet közötti összhang hiányából fakadó problémákat - közölte Ernst, az ILO Kutatási Osztálya foglalkoztatási trendekkel foglakozó részlegének vezetője.

A jelentés szerint az átállás a foglalkoztatásbarátabb politikákra és a munkabérek emelkedése elősegítené a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A feltörekvő és a fejlődő országokban kulcsfontosságú a szociális védelmi minimumok erősítése és az átkerülés előmozdítása a hivatalos foglalkoztatásba. Ez szintén pozitívan hatna az aggregált igényekre és a globális növekedésre áll az ILO jelentésében.

Címkék: munkanélküliség, foglalkoztatás, tartós munkanélküliség, fiatal álláskeresők

Összeállította: Fogas Krisztina