Béralku, az állásinterjú legvégső akkordja

2008. november 02. Forrás: Profession.hu

Hasznos: - + Nyomtat
A tárgyalás koronája a javadalmazási csomagról való egyeztetés. A beszélgetés ebben a fázisában lebben fel a fátyol arról, hogy mennyiért is vállaljuk, vagy vállalhatjuk a munkát. Érdemes kezdeményezni a témát, vagy hagyjuk magunkat bele sodródni a helyzetbe? Lehet rá készülni? Van, létezik olyan stratégia, amivel a lehetőségek végső határait megtalálva a legmagasabb fizetéssel a munkaszerződésünkön állunk fel az asztaltól?

Önnek ajánlott állások

Természetesen nem minden gazdasági társulásnál, cégnél, vállalatnál van béralku. Inkább a nagyobb, a több embert foglalkoztató társaságokra jellemző, hogy teret engednek a fizetésről való tárgyalásra. Kisebb cégek csak annyit mondanak: ennyit tudunk fizetni, ez elfogadható önnek? A multinacionális cégek viszont valóságos liturgiát csinálnak ebből a kérdésből, mert ők nyerni akarnak egy jó embert a lehető legalacsonyabb áron.


Az egészséges középút

Sokak szerint győztes stratégia lehet egy béralku esetén a rámenősség. Agilis attitűddel, sikerrel érvényesíthetjük a fizetési igényünket, de csak az erre vonatkozó szabályok betartásával.

Szakemberek szerint az informatikában, illetve szegmens-függetlenül az értékesítés területén el is várják a jelöltektől a rámenősséget, ezért itt pozitívan befolyásolhatjuk célzott határozottsággal a béralku kimenetelét. Ám ezek a kivételes esetek, melyek körvonalazzák a szabályt, ami inkább az egészséges középút megtalálásába mutat.

A béralkunál törekedjünk az egészséges középútra.



Közös nevezőn

Az állásinterjúk forgatókönyvében minden esetben szerepel a fizetési igényre vonatkozó konkrét kérdés: mennyit keres? Mennyiért lenne hajlandó elvállalni a feladatot? Ezek a kérdések, ha akarjuk, ha nem szóba kerülnek. Érdemes információgyűjtéssel készülni fel rá.

Mielőtt interjúra mennénk, járjunk utána, hogy ebben a pozícióban átlagosan mire lehet számítani a piacon. Célravezető, bár nehezen kivitelezhető feladat, ha egy, a cégnél dolgozó leendő kollégától érdeklődünk erről és az ő általa meghatározott összeget vesszük a tárgyalás alapjául. Illetve fejvadászokat és személyzeti tanácsadókat érdemes meginterjúvolni a jelenlegi piaci viszonyokról az adott munkakörben javadalmazás terén.

A HR-es rákérdezhet majd a jelenlegi bérünkre, sőt ő ezután úgy fogja irányítani a beszélgetést, hogy ez legyen a kiindulási pont. Ebből a csapdából mihamarabb igyekezzünk kihúzni a fejünket, mert ha tartani tudják velünk szemben ezt a stratégiát, jó néhány ezer forinttal kevesebb összeget tudunk csak kiharcolni.

Érdemes a témát az interjú/k/ végére hagyni, amire mindkét félben kialakult, mire is számíthatnak egymástól. Nem csak a felvételiztető az alanyról, hanem a jelentkező is pontosabb képet kap arról, meddig mehet el. Ha idő előtt szóba kerülne, meg kell kísérelni korrekt kommunikációval elhalasztani a konkrét választ, jelezve: "Még nincs elegendő információ a birtokomban a pontos válaszadáshoz".

Amikor viszont eljött az ideje, ne egy pontos összeget, hanem egy sávot lőjünk be, amelyen belül elképzelhetőnek tartjuk a megegyezést.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy a jelenlegi fizetésünknél 10-20%-al érhetünk el nagyobb alapbért, aki ennél többet mond, mondjuk 50%-os bérfejlesztési igénnyel lép a tárgyalóasztalhoz, azt komolytalan jelöltként teszik a nem kívánatosak listájára.


Alapbér, és ami még belefér

Humánerőforrás menedzserek egybehangzó véleménye szerint a sikeres béralku kulcsa a juttatásokban rejlik. A cégek döntő többsége érzékenyen viszonyul a bruttó fizetés mértékéhez. Ennek oka, hogy a béreket rögzített keretek között kell tartaniuk, mert ha egy bizonyos pozícióban dolgozó kolléga fizetése a többiek bérénél magasabb, az precedenst teremt a feszültségre, ami veszélyezteti a termelékenységet, a hatékonyságot.

A fentiek miatt érdemesebb elfogadni egy mérsékelt 10-20%-os emelést és nagyobb hangsúllyal támadni az egyéb juttatásokra. Ezen pluszok mértéke rugalmasabb keretek között mozog, ezért sikeresebb lehet a javadalmazási csomagunk, ha erre fokuszálunk.

Az étkezési hozzájárulás, a ruha pénz, az utazási támogatás és egyéb nem bér kategóriájú juttatások összege elérhet olyan mértékeket, ami az összegzésnél komolyan nyomhat a latba.

Az étkezési hozzájárulás is a cafateria része.



Kinek lehet, kinek nem

A munkaerőpiac könyörtelen törvényeinek értelmében annak van értéke és lehetősége béralkuba bocsátkoznia, aki dolgozik.

Átlagosan azt mondhatjuk, hogy az első két munkaviszonyban töltött év után kezd emelkedni egy dolgozó ázsiója, addig pályakezdőnek számít. Iskola után az első állásinterjún nem érdemes béralkuba fogni, célravezetőbb elfogadni az ajánlatot, mert azzal a gyakorlati tapasztalattal alapozhatjuk meg a későbbi értékünket. Pályakezdő diplomások, függően attól, hogy milyen területen képzettek 120-200.000 forint bruttó bérre vannak limitálva. A tanuló évek elteltével és kellő szakmai ismeretekkel a harmadik évtől érhetik el a dolgozók a 200.000 forint feletti összeget.

Egyes hiány, vagy kiemelt területeken, az informatika, a sales, vagy a villamosmérnöki pozíciókban ez a határ elérheti a bruttó 300.000 forint feletti kategóriát is. Ha ügyesen helyezkedik valaki, akkor plusz juttatásban ennek a 40-50%-át még meg kaphatja, amivel együtt már egy európai szintű csomaggal léphet piacra.

A már nem pályakezdő, több éve dolgozó, releváns szakmai referenciákkal rendelkező, sikeres, nettó félmilliós jövedelmen felül kereső munkaerő értékének tudatában bátran kezdeményezheti is a béralkut, de csak a fent említett szabályok betartásával.

Egyetemes értelembe vett nyerő stratégia nincs, óvatosan, körültekintően kell erre az ingoványos területre lépni.

Szerző: Hajós Dániel

Fotó: profimedia.hu

 

- Profession.hu

További cikkek az álláskeresésről
További cikkek az álláskeresésről
www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Álláskeresés egy sör mellett?

2017. november 14.
Nemcsak az álláskeresők finomítják és tökéletesítik a végtelenségig az önéletrajzaikat: ma már sok területen a munkáltatók is kreatív módszerekkel versenyeznek a jelentkezőkért. Bővebben

-

Bélyeggyűjtők kíméljenek!

2017. november 05.
Mindig nagy kérdés, írjunk-e hobbit az önéletrajzunkba. E nélkül is teljes lehet egy CV, ám ha mégis feltüntetünk ilyesmit, olyat írjunk, amivel pozitívan tűnhetünk ki a tömegből. Bővebben