Gyakorlati útmutató toborzáshoz

4. A toborzási csatornák kiválasztása

arrow-down
arrow-down

Hol éri meg hirdetni?

A legtöbben ma egyértelműen az álláskereső portálokon keresztül találnak munkát. Az ilyen oldalakat
használók aránya stabilan növekszik is, a profession.hu 5 évet felölelő legutóbbi kutatása szerint ennyi idő
alatt 58%-ról 63%-ra.


A cégek szintén az álláskereső oldalakban bíznak leginkább, mintegy háromnegyedük itt keres munkaerőt. A saját felületek viszont nem hatékonyak – 83% jobban szeret álláskereső oldalakon keresztül állásra jelentkezni, mivel az ilyen specializált oldalak egyszerűek, a saját felü- leteket viszont túlságosan időigényesnek vélik.

A legfrissebb adatok szerint a Facebookot már a magyar netezők 95,6%-a használja, gyakorlatilag teljes a penetráció. Az Y és Z generációk a legaktívabbak természetesen.


A MediaQ adatai szerint a 20-35 év közöttiek naponta 243, a 6-19 évesek 348 percet voltak online tavaly, ez a szám pedig évről évre növekszik. Ennek az időnek pedig több mint a felét a közösségi médiában töltik el – jellemzően a Facebookon, a YouTube-on és az Instagramon.

2016-ra még mindig meglepően alacsony azok aránya Magyarországon, akik a közösségi médián keresztül találtak állást (3%). Ez viszont nem azt jelenti, hogy elhanyagolhatnánk ezt a felületet.

Igaz az is, hogy itthon a cégek kevesebb mint fele használja a közösségi médiát, ha munkaerőt keres – míg az Egyesült Államokban például csak 4% nem használja azt. Ha a trendeket figyeljük, várható, hogy itthon is nagyobb szerepet kapnak ezek a felületek, az viszont már most is egyértelmű, hogy a munkáltatói márka kiépítésében máris nagy a jelentőségük.


Ez a legjobban talán azokból a példákból látszik, amikor valamilyen hazai cég éppen botrányba keveredik, az elmúlt években kiváló és katasztrofális válságkommunikációra egyaránt láttunk erős példákat, jellemzően a Facebookon.

Célcsoport nélkül nincs eredmény

Ahhoz, hogy éppen a megfelelő embereket érjük el – beszéltünk arról, hogy miért idő- és költséghatékony a se túl kevés, se túl sok jelentkező –, jól kell céloznunk a hirdetéseinkkel.


Ehhez először is meg kell határoznunk a célcsoportunkat, ahogyan bármilyen marketinges kampány esetén, hiszen kezdetben itt is erről van szó.


Ha saját, behatóbb adataink nincsenek is, az iparági statisztikákból kiderülhet, hogy az egyes pozíciókat milyen demográfiai jellemzőkkel bíró emberek töltenek be, ahogyan rendszerint azt is megtudhatjuk, hogy a munkaerőpiacra az elmúlt években kilépők összetétele milyen.


Valamennyire célozhatunk már eleve a szöveg stílusával, a megfogalmazással is – ha fiatalabb munkatársat keresünk, lehet a szöveg tegező, lazább, akár szlenget is megengedhetünk magunknak. (Feltéve persze, hogy ez illeszkedik a brand kommunikációjába – képzeljük el, mennyire disszonáns volna, ha egy pénzintézet egy laza, tegező stílusú, humoros hirdetésben keresne például vezető beosztású pénzügyi elemzőt.)

Álláskereső portálon a legrelevánsabb jelentkezőket általában már a rendszer is képes a megadott kritériumok alapján válogatni, a közösségi felületeken pedig magunk állíthatjuk be nem csak demográfiai adatok, de akár képzettség és érdeklődési kör alapján, hogy kiknek akarjuk egyáltalán megjeleníteni a hirdetést.

Az alapvető feladat tehát az, hogy felállítsunk egy profilt az ideális munkatársról, amely nem csak azt tartalmazza reálisan, hogy mihez ért, de azt is, hogy valószínűleg milyen képzettséggel rendelkezik, hol él, hol dolgozott korábban és így tovább.

Az útmutató mellé 50% kedvezményt is adunk az Optimum hirdetési termékünkből.

Az Optimum hirdetés csomaggal a legköltséghatékonyabb módon tud megfelelő munkaerőt találni.

Kattintson a lenti gombra az 50% kedvezményért:

© 2018 Profession.hu - Minden jog fenntartva