Bár sok minden változott a március közepén jött váratlan fordulat óta, a munkavállalók egészségének védelme továbbra is a munkaadók prioritási listájának élén áll. Így vált a munkavégzési gyakorlat szinte állandó elemévé számos területen és munkakörben a távmunka, azonban a műfaj megannyi kérdést is felvetett az elmúlt hónapokban munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt. Ezek tisztázását szolgálja a 2020. november 12-én hatályba lépett kormányrendelet, amelynek értelmezésében Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda szakértői voltak a segítségünkre.

Munkabiztonság otthon

A legfrissebb kormányrendelet egyik leglényegesebb pontja kimondja, hogy a veszélyhelyzet idején a Munkavédelmi Törvény távmunkavégzésre vonatkozó speciális szabályai nem alkalmazandók. „A távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól” – osztja meg a munkajogász a korábbiaktól eltérő új irányelvet.

Megosztott költségek

A munkavállalók számára a legfontosabb hír, hogy a munkaadók a november 12-től jogszerűen járulhatnak hozzá a távmunkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeikhez. „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, tehát maximum 16 100 forint” – tudjuk meg a szakembertől.

Jogos rugalmasság

A szakértő szerint további könnyítést jelent a munkáltatóknak, hogy a legfrissebb rendelet értelmében a felek a távmunkavégzés Munka Törvénykönyve szerinti általános szabályaitól (196. §) megállapodással eltérhetnek.

„A gyakorlatban ez lényegében azt jelenti, hogy nem szükséges a munkaszerződés módosítása a távmunkavégzés érdekében, külön megállapodást is köthetnek a távmunkavégzésről a munkaszerződéshez kapcsolódóan, illetve megállapodhatnak abban, hogy a munkáltató a törvény rendelkezéseitől eltérően szűkebb körű tájékoztatási kötelezettséggel rendelkezik. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a munkáltatónak nem kell biztosítania, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.”

Készítette: Istók Nikoletta