Powered by

Szabadúszók a fedélzeten? Az áttörésre még várni kell!

Olvasási idő: 5 Perc
2020.10.13.

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Érdekel

A projektalapú munkavégzés jelenéről, és a még távolinak tűnő jövőjéről kérdeztünk szakértőt a mai posztban.

A gig-economy, azaz a projektalapon működő, szabadúszó szakembereket célzó foglalkoztatási forma tőlünk nyugatabbra, és különösen az Amerikai Egyesült Államokban nem pusztán nagy népszerűségnek örvend, de mára már valódi hagyománnyal is rendelkezik. Ehhez képest a műfaj itthon még igencsak gyerekcipőben jár: ennek hátteréről, a munkavállalói és munkáltatói oldal jellemző hozzáállásáról beszélgettünk Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetőjével, sőt arra is kitértünk, hogy előre láthatólag mikor számíthatunk változásra ezen a területen.

A szinte ismeretlen fogalom

A gig-economy a magyar munkakultúrától sok tekintetben eltérő felállást jelent: 

Tüzes Imre

Tüzes Imre

a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője

Esetleges és pontszerű munkaforma, ugyanakkor olyan keretrendszert is magába foglal, ami összegyűjti a szabadúszóként tevékenykedő szakembereket, ezzel elérhetővé téve az általuk kínált tudást és tapasztalatot a cégeknek, akik immár nem munkáltatóként, hanem megbízóként szerepelnek a képletben. Az együttműködés a kereslet és kínálat egymásra találásakor születik meg, meghatározott céllal és időre. Emellett nem ritka, hogy a keresleti és kínálati oldalon egyaránt magánszemélyek állnak, erre kiváló példa az UBER.

Az USA-ban például több, a gig-economy-ra specializálódott szolgáltató (pl.: freelancer.com) teremti meg a szükséges, ugyanakkor nagyon hatékonynak bizonyuló kereteket: ott a látható lakosság kilencven százaléka már nem hagyományos foglalkoztatottként, hanem szabadúszóként dolgozik – nálunk ezzel szemben még szó szerint csak az első fecskék jelentek meg.

A szakember a miértre is megadja a választ: „A magyar munkavállalók sokkal erősebben kötődnek a munkahelyükhöz, ezáltal pedig a hagyományos foglalkoztatási formához, ami elsősorban a biztonság és stabilitás iránti vágyukkal áll szoros összefüggésben – ezt például a fizetett szabadság, a táppénz vagy a gyes testesít meg számukra. Bár elszórtan már vannak ellenpéldák, de a munkaerőpiacon ma legaktívabb generáció még egyértelműen az alkalmazotti jogviszonyt preferálja, és ha akadnak is olyan vonzó pontok a szabadúszó létben, mint a szabad időbeosztás, vagy a felettes hiánya, a többség döntési helyzetben mégis a megszokottnál marad.

A keresleten is múlik

Ahogy tehát a szocializációs preferenciák nem kedveztek a szabadúszó lét elterjedésének, úgy igaz ez a támogató eszközök, platformok hiányára is, de maga a környezet sem hat ösztönzően erre a munkaformára – és bizony a munkáltatók többsége sem mutat valódi nyitottságot a freelancerek felé.

Fontos tisztázni, hogy az idő és hely tekintetében rugalmasságot biztosító foglalkoztatás nem egyezik meg a gig-economy koncepciójával, ugyanis ez éppen olyan szerződött alkalmazotti munkaviszonyt takar, mint a fix munkaidős, helyhez kötött munkakörök. Ezt a formát a munkáltatók általában a tervezhetőség és a minőségbiztosítás okán részesítik előnyben, vagyis, ha fel is merül egy cégnél időszakos erőforrás-igény valamilyen területen, a többség inkább kiszervezi az adott feladatokat egy külső szolgáltatónak, vagy munkaerőt kölcsönöz – a szabadúszók még nem jelentenek alternatívát” – világít rá interjúalanyunk.

A munkaadók tehát bizonyos esetekben már nem ragaszkodnak az alkalmazott munkavállalókhoz, az egyének megbízása azonban annak ellenére is ritka, hogy számos pozitív hozadéka lehet a freelancerekkel való együttműködéseknek. „A Professionnél több szabadúszóval is együtt dolgozunk, akár évek óta is, és abszolút hatékonyak ezek a projektalapú kapcsolatok. Tapasztalatunk szerint azonban az eredményes közös munkához mindkét fél részéről megfelelő szemléletre, attitűdre van szükség: megbízóként a tényleges bizalom elengedhetetlen, míg a másik oldalon a felelősségvállalás és következetesség számít nélkülözhetetlennek” – vallja Imre.

Idő kérdése

Kedvező árképzés, gyors és rugalmas szerződéskötés, rövid időn belül mozgósítható tehetségek– csak néhány előny, amit a gig-economy kínál a munkáltatóknak, mégis jó eséllyel éveket kell még várnunk a teljes áttörésre.

A változás az újabb generációk kezében van, azokéban, akik már digitális bennszülöttként lépnek a munkaerőpiacra, és rendelkeznek azzal a technikai felkészültséggel, amit a giger életforma megkövetel. Otthonosan mozognak a különböző képernyők előtt, tér-és idődimenziók között, de emellett vágynak is a szabadságra, a munka-magánélet egyensúlyára, és képesek is kézben tartani a vállalt feladataikat, menedzselni saját magukat. Talán az alfák lesznek először azok, akik igazán komfortosan érzik majd magukat az online világban, és már más fogalmak mentén is szocializálódnak, ami a munkát illeti” – fejti ki a szakember.

Érdekes kérdés, hogy az idei év történései vajon milyen mértékben lendítik előre a műfajt, hiszen az elmúlt hónapokban munkaadók és munkavállalók egyaránt megtapasztalták, hogy a korábban megszokott keretek nélkül is lehet eredményes a munkavégzés. Van azonban még egy lényeges szereplő ebben a történetben, akinek szintén lépést kell tartania a jövőbe mutató tendenciákkal: ez pedig a HR.

Jelenleg a HR sok cégnél szinte kizárólag az alkalmazásban lévő munkavállalókra fókuszál, így például az időszakos, kölcsönzött dolgozóknak gyakran onboarding folyamat nélkül kell megtalálniuk a helyüket a csapatukban. A gig-economy koncepciója viszont proaktív részvételt kíván a HR-esektől, legyen szó a megfelelő szabadúszó szakemberek kiválasztásáról, vagy csapatba illesztéséről – ez lesz ugyanis a produktivitás kulcsa is” – teszi hozzá zárásképp Imre.

Készítette: Istók Nikoletta

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel