Nagyjából két-három évvel ezelőtt kezdtünk a közösségi oldalak felé fordulni a recruitmentben, mára pedig a proaktív toborzás és az employer branding alapvető eszközeivé váltak ezek a felületek. „Pár éve még egy toborzási termék része volt a social media kampány, vagyis a jelöltek felkutatásában a közösségi oldalakat mint extra hirdetési felületeket vagy adatbázist használtuk fel, illetve akkoriban a passzív jelöltállomány megszólításának, bevonzásának csatornáiként is aposztrofáltuk ezeket, ahol beépíthető applikációk, bővítmények segítik a keresést. Ma azonban, amikor a munkaerőpiac keresletivé formálódott, már nem opcionális a social média alkalmazása, egyszerűen jelen kell lenni, kisvállalatoknak és multiknak egyaránt” – kezd bele a rendkívül aktuális témába Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője.
Ahol az élet zajlik
Ha tetszik, ha nem, ma már életünk nagy részét a social felületeken éljük: itt tartjuk a kapcsolatot barátainkkal, itt szervezünk utazást vagy fogadunk örökbe kutyát, vagyis magától értetődő, hogy az álláskeresés, a munkáltatókkal való ismerkedés egyik lehetséges terepe is ez.
Szigeti Nikoletta
a Profession Services üzletágvezetője
Úgy gondolom, amennyire evidencia, hogy állásportálon helyezünk el egy hirdetést, szinte ugyanígy kell a social mediára is gondolnunk. Aktív álláskeresőként persze a pályázók első gondolata ma is az, hogy megnyitnak egy állásportált és ott kezdenek el keresni – a közösségi oldalak esetén a különbség, hogy az adott munkavállalónak nem gondolata, hogy állás után nézzen, egyszerűen szembe jön vele egy figyelemfelkeltő ajánlat, és reagál rá.
A mechanizmus tehát nagyon hasonló ahhoz, ahogy döntünk mondjuk egy madridi kirándulásról: bár nem volt szándékunk épp oda utazni, de mivel megláttunk egy akciós repülőjegyről szóló hirdetést, lecsapunk rá, és kiugrunk egy napra. „Ha ugyanígy látunk meg egy izgalmas posztot egy állásról, kíváncsiságból fogjuk megnézni közelebbről, és ha már ott vagyunk, miért is ne küldenénk el a CV-nket, vagy ugranánk el egy beszélgetésre. Az igényteremtés tehát az első lépés, amit ezeket az oldalakat alkalmazva meg kell tennünk, akárcsak egy terméket vagy szolgáltatást értékesítenénk” – vallja a szakember.
A fentiek okán a munkaadók a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy az említett platformok mára megkerülhetetlenné váltak. „A jelenlét szükségessége bármely toborzási trendnél gyorsabban tarolt végig a piacon, a felismerés néhány év leforgása alatt tudatosodott a piaci szereplőkben, annál is inkább, mert a közösségi oldalak bevetése egyáltalán nem csak a nagy cégek kiváltsága, a kis- és középvállalatok számára is elérhető és kiaknázható lehetőség” – teszi hozzá a vezető.
A recruitment és az online marketing találkozik
Eddig akár egyszerűnek is tűnhet a képlet, a hatásos jelenlét mégsem olyan könnyű. „A social csatornákon rendkívül nagy a zaj, folyamatosan kapjuk a jobbnál jobb ajánlatokat és szebbnél szebb képeket, vagyis egy állásról szóló posztnak éppen annyira kell szexinek lenni, mint bármelyik, hírfolyamban megjelenő hirdetésnek. És itt jön a hozzáadott értéke annak, ha a social media kampányokat online marketing tudással felvértezett recruiterek menedzselik, mert ők azok, akik a legjobban ismerik a célcsoportot, amihez aztán a poszt képi anyagát és szövegezését igazítják” – emel ki egy lényeges pontot Nikoletta.
Nem meglepő módon, egészen más tartalmat és vizualitást kíván, ha egy CNC gépkezelőt vagy egy pályakezdő mérnököt keresünk. „Míg előbbi esetén feltételezhetjük, hogy a potenciális jelöltek középkorú férfiak, akik jobban kedvelik az autókat és a barkácsmárkákat, mint a főző műsorokat és a muffinokat. Utóbbiak esetén valószínűleg húszas éveikben járó fiatalokban kell gondolkodnunk, akik szeretik a zenét és fesztiválokra járnak. A célcsoportot tehát minél jobban ismernünk kell, a szakmai életükön, végzettségükön, kompetenciáikon túl, vagyis az életük valamennyi szegmensét fel kell térképeznünk, mert ez lesz a hatékony targetálás kulcsa” – hangsúlyozza a szakember.
Félúton vagyunk
Ahhoz, hogy egy állásajánlat megszólítsa a lehetséges pályázót, közvetlenebb, humorosabb, lazább kommunikációra, impulzív képi világra, vagyis másfajta szemléletre van szükség, mint a hagyományos álláshirdetések esetében.
Bár a közösségi csatornák fontosságára kevésbé kellett edukálni a munkáltatókat, e tekintetben még bőven akadnak nehézségek. Sokan még a vállalati elvárások, szabályrendszerek mentén szeretnének itt is jelen lenni, és kevésbé értik például a képek jelentőségét, hogy a méretet vagy a szöveges tartalmat illetően milyen komoly szabályai vannak mondjuk a Facebooknak, és amelyik poszt ennek nem felel meg, az jóval hátrébb sorolódik, vagyis egy kampány elérése jelentősen csökkenhet, ha a javaslataink nem valósulhatnak meg. Bár a kreativitás a munkáltatói érdekeket szolgálja, tapasztalatunk szerint a multicégeket jellemzően a globális keretrendszer is köti, ugyanis az anyacégtől sok esetben nem érkezik jóváhagyás a szabadabb stílusra
A szakértő szerint persze már vannak első fecskék, akik egészen bátran, és sikeresen rúgják fel a megszokott kereteket: „A legjobb példa erre egy hazai önkormányzat, ahová óvónő, dajka és ehhez hasonló pozíciókra kerestük az ideális jelölteket, a közösségi felületeken. A kötött rendszerből kilépve egy olyan, maximálisan a célcsoportnak szóló kampány született, amely nem csupán pályázókat, de új kollégát is generált a munkáltatónak.”
Habon a cseresznye
A social médiának az újhullámos toborzási megoldásokon túl van még egy verhetetlen erőssége: a márkaépítő hatás. „Ha szigorúan nézzük, a közösségi oldalakra való posztolás alapvetően továbbra is egy marketingtevékenység, nem egy fejvadász aktivitás, vagyis az tudja a legtöbbet kihozni belőle, aki már tisztában van az employer branding fontosságával, és egy-egy kampánytól nem feltétlenül a tökéletes jelöltet várja, hanem látja a márkája mind szélesebb körű ismertségében rejlő potenciált is. Ez a hozzáállás nagyfokú tudatosságot kíván, és érdemes mielőbb elsajátítani, ugyanis akár a versenyképesség is múlhat rajta, az egyre szűkülő kínálat közepette” – figyelmeztet Nikoletta.
Aki tehát kimarad, az lemarad. Ha mi nem ebbe a táborba akarunk tartozni, hallgassuk meg Szigeti Nikoletta előadását a Profession formabontó HR konferenciáján 2019. szeptember 19-én, ahol szó lesz a legfrissebb hazai social média trendekről és olyan best practicekbe is bepillantást nyerhetünk, amelyek már bizonyítottak.
