Munkaerő megtartás

Pszichológiai elsősegélynyújtás a munkahelyen

2020. 02. 17.

A pszichológiai elsősegélynyújtás még viszonylag ismeretlen fogalom hazánkban, sok vállalatnál azonban már alapvető, hogy foglalkoznak a témával. Úgy képzeljük el, mint az orvosi elsősegélynyújtást, csak lelki szinten – mikor olyan rendkívüli helyzet lép fel, amely traumát vált ki az elszenvedő félből, így azonnali segítségre szorul. Cikkünkben elsősorban a munkahelyi zaklatás során fellépő trauma kezelését járjuk körbe Sebestyén Árpád, a Traumaközpont kríziskezelő pszichológusa segítségével.

Bárkivel megtörténhet

A munkahelyi bántalmazás, vagy más kifejezéssel a munkahelyi bullying bárhol és bárkivel megtörténhet. Legyen egy cégnek bármennyire átgondolt és felépített szabályzata, az emberek viselkedését sokszor nem lehet kiszámítani, és észre sem vesszük, máris megtörtént a baj.

„A szocializációval a társas környezetben élők határait általában megtanuljuk. Akinél túlzottan erős az ego (vagy jelentősen sérült), az kevésbé érzi a többi ember határait, sokkal kisebb gátlással bír” – avat be a munkahelyi zaklatók általános jellemzőibe a pszichológus. Előfordulhat tehát, hogy akár abból a munkatársunkból is válhat zaklató, akiről a legkevésbé gondoltuk volna, és az sem törvényszerű, hogy a magasabb beosztású zaklatja az alacsonyabb szinten lévő kollégát.

Nemcsak a testi zaklatás a zaklatás

Nem csak fizikai zaklatásról beszélünk ilyenkor, hanem lelkiről is: mikor egy főnök visszaél a pozíciójával és következetlen a minket érintő elvárásaiban, amikor kiközösítenek a kollégák, vagy amikor rendszeresen megaláznak minket több ember előtt – ezek mind-mind zaklatásnak minősülnek, hiszen bántalmazó cselekedetek, nem is mindig tudatosan. A zaklatás sokszor nehezen felismerhető, mert a szürke zónában van; van, hogy magunk sem tudjuk eldönteni, hogy valóban zaklatás történt vagy csak mi éltük meg annak, emiatt előfordulhat, hogy soha nem is kerül a felszínre a probléma. „Vannak olyan érzéseink, mint például egy testi jellemzőnkre vonatkozó dicséret, amikor nem tudjuk eldönteni, hogy jól esik valami, vagy ez zaklatás. Ha valaki tényleg traumát okoz nekünk, inkább annak érzünk valamit, az egyértelműen zaklatás.”

Vannak olyanok is, akik évekig tűrik valaki bántalmazását és titkolják is azt.

Sebestyén Árpád

a Traumaközpont kríziskezelő pszichológusa

Ha valakit arra szocializáltak, hogy neki mindent el kell viselnie, akár verbálisan, akár fizikailag piszkálják, az kevésbé érezheti azt, hogy hol vannak a határai, ezért sokszor fel sem ismeri, hogy zaklatták. A feszültség később manifesztálódhat akár egy idegösszeomlásban, akár túlzott stressz megélésében, traumában, alkoholizmusban vagy valamilyen függőségben, ami szintén leplezhet zaklatást.

A lelki elsősegélynyújtás

A lelki elsősegélynyújtás ismerete sokat segíthet akár a saját problémánk megoldásában is, de főként olyankor, ha másokon vesszük észre, hogy baj van. Minél többen tanultak ilyet egy cégnél, annál nagyobb rá az esély, hogy hatékonyan tudják kezelni a kritikus helyzeteket.

Hasonlóan a fizikai elsősegélynyújtáshoz, „A lelki is egy akut beavatkozás, tehát fontos, hogy minél előbb megérkezzen a segítség. A legszerencsésebb az lenne, ha hasonlóan az orvosi elsősegélynyújtáshoz, minél több ember képbe kerülne a lelki elsősegélynyújtással is, függetlenül attól, hogy vezető vagy alkalmazott. Már Magyarországon is egyre több vállalat figyel oda erre, elsősorban a jó hírneve miatt, de vannak olyan vezetői körök, akiknek ez szocializációjukból, intelligenciájukból kifolyólag magától értetődő.”

Bárki megtanulhatja

Lelki elsősegélynyújtáshoz találunk szakirodalmat, akár az interneten is, de a legszerencsésebb, ha elvégzünk egy tanfolyamot, mert ezek gyakorlatorientáltak, így az elméleti ismereteket azonnal képességgé lehet alakítani. „A Traumaközpontban az emberek előképzettségétől függetlenül, az alapoktól kezdve, lépésről lépésre vesszük át a fogalmakat, teendőket és megtanítjuk, mi a helyes viselkedés ilyen helyzetben”.

A lelki elsősegélynyújtásnak vannak fontos szempontjai, amelyeket ismernünk kell, hogy hatékonyan tudjunk segíteni a traumatizált személynek.

„Például nem szerencsés megkérdezni egy lelki elsősegélynyújtásra szorult embert, hogy hogy van. Inkább azt, hogy segíthetek-e valamiben. Fontos szempont még a lelki jelenlét, hogy ne diagnosztizáljunk, és semmiképp se minősítsük a személy viselkedését. Ha mérges, akkor mérges, elfogadom úgy, ahogy van. Természetesen ha ön- vagy közveszélyes, az kivétel.”

Fontos a biztonság megteremtése is, hogy érezze a traumát átélt személy, hogy nyugodtan beszélhet. „Nem egy 10 fős csoportban kérdezem meg, hogy segíthetek-e, hanem félrehívom, megteremtem annak a lehetőségét, hogy ne csörögjön kétpercenként a mobiltelefon. Ezzel megnyugszik a személy és elindul a támogatási folyamat.”

Beszéljünk róla!

Ha munkahelyi zaklatás áldozatai vagyunk, az a legfontosabb, hogy a nyilvánosságra hozzuk a problémát. Önmagunkban nagyon nehéz – vagy nem is lehet - ezeket kezelni, ezért ha nem is kürtöljük világgá, legalább egy szakembert be kell avatnunk, aki át tud minket segíteni ezen az élethelyzeten. Ha pedig észrevesszük a környezetünkben, hogy valakit zaklatnak, lépjünk közbe! A bántalmazó-áldozat szerepek mellett a külső szemlélők is kulcsfontosságúak a folyamatban, hiszen ha akár csak az egyikük képes beavatkozni, már máshogyan alakulhat a történet.


1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag - Még nincs értékelve
Betöltés...

Kapcsolódó cikkek