Munkavállalói motiváció: nehézségek között is létezik!

Olvasási idő: 7 Perc
HR-stratégia
2021.03.05.

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Érdekel
Munkavállalói motiváció: nehézségek között is létezik!

Az elmúlt egy év történései számos ponton hatnak a szervezetekre, így nem hagyják érintetlenül a csapatok motivációját sem. A témáról szakértővel beszélgettünk.

A járványhelyzet számos szektor életét gyökeresen forgatta fel, míg mások fokozatosan élik meg a változást: ezek a cégek nem tapasztaltak hirtelen megtorpanást a munkavégzés lendületében, hatékonyságában, azonban az eredményeik mára mégis kevésbé mutatósak, és talán már a csapatkohézió is gyengülni látszik. Bár a visszaesés könnyen értékelhető átmenetinek, mégis érdemes olvasni az intő jelekből! Milyen hatással van a vírus okozta váratlan fordulat a munkavállalók motivációjára és hogyan kezelhető a motivációvesztés? Hitkó Andrea, Motivációs Térkép Partner és coach útmutatása következik.

Mi történt a motivációval?

Mivel a teljesítmény a képességek és a motiváció olyan szorzatának tekinthető, ami a tiszta célok mentén rúg a legmagasabbra, változások esetén valamennyi elem felülvizsgálatára szükség lehet.

Hitkó Andrea

Motivációs Térkép Partner és coach

Amennyiben egy cég fő iránya nem változott az utóbbi egy évben, és ez világos is a munkavállalók előtt, valamint a szervezet egészét tekintve nem merült fel jelentős igény újabb tudás vagy kompetenciák iránt, a produktivitás csökkenése valószínűleg a motivációvesztéssel áll összefüggésben, ami az egyének és komplett csapatok esetén is jelentkezhet.

A mögöttünk lévő hónapok számos módon befolyásolhatják a dolgozói motivációt a szakember szerint, kezdve a fizetések esetleges csökkenésével vagy az elbocsátás lehetőségével járó létbizonytalansággal, illetve az online kapcsolattartás okozta gyakori információhiánnyal, a tényezők azonban ennél sokrétűbbek.

Sok cég életében különösen nagy szerepet tölt be a munkahelyi közösség, ami jelentős mértékben sérülhetett a munka virtuális térbe költözésével. Azok a munkavállalók, akik számára a szociális kapcsolatok, a közös munka, az együttlét, azaz a közös kávézás, ebéd, kötetlen beszélgetés élménye és a visszajelzések fontos motivációs faktorok, rendkívül nagy hiányérzettel végzik a munkájukat az otthon falai között” – mutat rá egy sokakat érintő problémára interjúalanyunk.

Hasonlóan visszavetheti a motivációt az is, ha a munkavégzés korábban megszokott rendje borult fel, azaz megszűnt a kiszámíthatóság. „Széles azon munkavállalók tábora, akik a napi rutinok, a tervezhető feladatok mellett érzik igazán jól magukat, ha azonban a változások miatt át kellett szervezni a teendőiket, és sok újdonság került a korábbi stabil menetrendjükbe, az érintettek borítékolhatóan veszítenek a megszokott motivációjukból” – tudjuk meg a szakembertől.

Jelen körülmények között számos betervezett projekt is elmaradhat, vagy csúszik a távoli jövőbe, ami azon munkavállalók számára, akiket a kihívások, a jelen eredményei hajtanak, biztosan több, mint rossz hír, és ugyanígy élhetnek át motivációvesztést azok is, akik eddig konkrét karriertervek mentén építkeztek egy adott munkahelyen, most pedig homály fedi előttük a jövőt.

Láthatóvá tenni a láthatatlant

Bár a motiváció nehezen megfogható fogalom, a fentiek alapján mégis az derül ki, hogy egészen konkrét tényezőkkel hozható összefüggésbe. Andrea szerint ugyan kizárólag kívülről egyetlen munkavállaló sem motiválható még rövidtávon sem, vagyis a motivációnak mindig belülről kell fakadnia, azonban a munkaadó sokat tehet azért, hogy megteremtse a motivált működéshez szükséges kereteket, ehhez viszont elengedhetetlen felmérni, hogyan is áll a motiváció szempontjából az adott szervezet.

A munkavállalók motiválatlansága gyakran már csak a teljesítményük látványos romlásakor tűnik fel a vezetőknek, pedig a korábbinál gyakoribb hibázás, a határidők be nem tartása, a felelősség hárítása, illetve a rendszeres nézeteltérések már árulkodóak lehetnek. Hogy egy-egy csapatban kinek milyen mértékben vetik vissza a lendületét az aktuálisan tapasztalt változások, az nagyban függ attól, hogy az adott dolgozó mennyire volt előzetesen motivált: aki pontosan tudja, miért dolgozik az adott munkahelyen, és miért teszi nap mint nap azt, amit, valószínűleg kevésbé lesz érintett, mint azok, akik már eddig is jóval alacsonyabb motivációval teljesítették a feladataikat” – világít rá interjúalanyunk. 

És folytatja a diagnosztika fontosságával: „Ahhoz, hogy egy vezető konkrét lépéseket tehessen a motivációvesztés kezeléséért, ismernie kell az kiindulási állapotot, vagyis, hogy hogy vannak most a dolgozók – ennek feltárásához érdemes objektív mérőeszközt alkalmazni. Amennyiben a teljes szervezet, vagy csapat monitorozására nincs lehetőség, azon kulcsemberek motivációját ajánlott felmérni, akik különösen nagy szerepet játszanak a teljesítmény egészét tekintve. Hogy kik ezek a kulcsemberek, az már önmagában is sokatmondó lehet a vállalat működését tekintve.

Közös stratégia mentén

Az eredmények jó alapot adhatnak a motiváció témájáról indított párbeszédhez a vezető és a munkatársak között, ha ugyanis a munkavállalók azt érzik, fontos a hogylétük, az már önmagában is visszahat a hozzáállásukra. „Minél szélesebb körben indul beszélgetés arról, hogy ki mennyire motivált, vagy épp mit hiányol ahhoz, hogy újra lendületesen álljon a napi feladataihoz, annál valószínűbb, hogy a megértés által a csapatokon belüli konfliktusok, vélt személyes ellentétek is oldódni kezdenek, sőt, egymás kölcsönös támogatásával akár a meggyengült kapcsolatok is erősödhetnek” – vallja interjúalanyunk.

Természetesen annak ismerete, hogy kire hogyan hatottak az elmúlt hónapok eseményei, még nem jelent egyenes utat a javuláshoz, a motiváció új szintre emeléséhez célzott lépésekre van szükség, a munkavállaló és felettese számára is megfelelő stratégia mentén. „Mindez gyakran egyáltalán nem jelent költséges beavatkozást a munkáltató részéről, a változáshoz többnyire valódi figyelemre, információkra és emberi gesztusokra van szükség” – mondja Andrea, és néhány gyakorlati példával alá is támasztja ezt a megnyugtató állítást:

Amennyiben a munkavállaló a kollégákkal való aktív kapcsolatot hiányolja, munkáltatóként érdemes rákérdezni, hogy az illetőn számára mi adna jelenleg a legtöbbet: lehet, hogy egy fakultatív kirándulás vagy egy péntek esti virtuális koccintás, esetleg a rendszeres közös kávézás lesz a válasz. Ha többektől is hasonló igény érkezik, érdemes következetesen megteremteni az informális kapcsolódás alkalmait, kommunikálni a lehetőségeket, ahogy egy online csapatépítő program is jótékonyan hathat a résztvevők motivációjára.

Ugyanígy érdemes beszélgetni azokkal a kollégákkal is, akiket a jelenben hiányzó sikerélmények, vagy éppen az elhomályosodó karriercélok vetnek vissza. „Mindkét esetben a közös gondolkodás a legcélravezetőbb, majd pedig olyan megoldásra törekvés, ami a felek számára kölcsönösen elfogadható. Az eredményfókuszú kollégáknál érdemes teret engedni az új, az aktuális keretek között is reális ötleteknek, amelyek lehetőséget adnak a szakértelmük, a tapasztalatuk, a kreativitásuk kamatoztatására, akár egy másik részlegen is. A jövőorientáltak számára pedig lendületet adhat, ha rendszeresen képet kapnak az előttük álló, a munkáltató által belátható időszakról, és arról, hogy például a következő három hónapban mivel járulhatnak hozzá a leginkább a vállalat haladásához” – részletezi Andrea.

Általános recept ugyan nem létezik a munkavállalói motivációvesztés kezelésére, az egyénre szabott figyelem és szükség esetén némi rugalmasság a munkáltató részéről borítékolhatóan eredményeket hoz. Sőt, ha a cégen belüli erőforrások, legyen az tudás, tapasztalat, kompetencia és ide sorolhatjuk a motivációt is, jó helyre kerülnek a szervezeten belül, az akár a korábbinál nagyobb hatékonyságot és bevételben is mérhető növekedést jelenthet, érdemes tehát jól gazdálkodni ezekkel.

Készítette: Istók Nikoletta

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X