Vajon tudna egy robot jogi állásfoglalást adni, könyvelést készíteni, esetleg pénzügyi tanácsadást nyújtani? Néhány év múlva valószínűleg igen – minden bizonnyal hatékonyabban, mint egy ember. Húsz éven belül a digitalizáció hatására világszerte akár 380 millió embernek, köztük a mai magyar munkavállalók közel felének kell majd pályát módosítania, ugyanakkor ezzel párhuzamosan egyre értékesebbé válik majd a kreativitás, a konstruktivitás, az együttműködési készség – vagyis minden, ami emberi. A Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum Mesterséges intelligencia – intelligens mesterségek című kerekasztal-beszélgetése a munkaerőpiac és a digitalizáció kapcsolatát járta körbe.
Valószínűleg meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a közeljövőben egy állásinterjún nem a leendő főnökünk, hanem egy chatbot teszi fel a kérdéseket. Az új munkaerő kiválasztásának folyamata sok tekintetben már ma is automatizált: a legkorszerűbb cégeknél gyakran mesterséges intelligencia keresi és válogatja ki a megfelelő képességekkel rendelkező kollégákat az egységesített, online munkaerő adatbázisokból. A döntési hierarchiát nézve felvetődhet a kérdés: megfordult a viszony ember és gép között?
A Telekom idén indította el a MOST Fórum nevű rendezvénysorozatát, melynek küldetése, hogy feltérképezze a digitalizáció terjedésének útjait, megmutassa, hogy életünk kiemelt területein milyen változásokat hoz a technológiai innováció. A munkaerőpiacról és a cégeken belüli munkaszervezésről Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief HR Officere, Megyeri Mirtill, a Zyntern társalapítója, Szekeres Péter, a Neticle ügyvezetője és Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője beszélgettek.
Bár a Világgazdasági Fórum friss tanulmánya szerint a digitalizációnak köszönhetően 2022-ig nagyjából 75 millió munkahely fog megszűnni világszerte, közben ugyanez a folyamat 130 milliót is meghaladó új munkahelyet hozhat létre. „A technikai fejlődés folyamatosan új szakmákat szül, egyes felmérések szerint ezen szakmák egy részét ma még nem is ismerjük” – mondta a rendezvényen Friedl Zsuzsanna. A Telekom felsővezetője szerint a XXI. század digitális világában a humán faktor lesz az egyik legfontosabb tényező, vagyis felértékelődnek azok a képességek, amelyek meghatározzák, hogy egy munkavállaló mennyire tud beilleszkedni a munkahelyén, mennyire motiválható, mennyire kreatív. Utóbbi készség kulcsfontosságú: az új utakat megtaláló, konstruktív, fejlesztő gondolkodás várhatóan minden eddiginél nagyobb teret kap majd a gazdasági életben.
Azok az együttműködést, közös, alkotómunkát segítő személyiségjegyek, kompetenciák, melyekkel a gépi intelligencia nem rendelkezhet, sok területen már ma is fontosabbak, mint a különböző papírokkal igazolt szakmai végzettség. „A gyakorlat a képesség alapú toborzás felé mutat: egyre több munkáltató kompetenciákat keres, azt nézi, a jelentkező képes-e alkalmazkodni a környezetéhez és meg tudja-e tanulni azt, ami a munkája lesz” – mondta a Zyntern társalapítója, Megyeri Mirtill.
Hasonlóan vélekedett Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője, aki szerint a mai turbulens munkaerőpiacon sem lehetetlen megtalálni a megfelelő kollégákat, de ehhez a kiválasztás során egyre inkább az adat alapú döntéshozatalra kell helyezni a hangsúlyt. A cégek eredményes toborzását segíti a Neticle is, mely szinte valós időben képes monitorozni, hogy a közösségi médiában milyen reakciókat vált ki egy-egy vállalat vagy márkanév. „Nemcsak azt lehet mérni, mit mondanak az internetezők egy adott cég szolgáltatásáról, de azt is, mit gondolnak a cégről mint munkáltatóról” – magyarázta Szekeres Péter, a Neticle ügyvezetője.
