Munkaerő megtartás

Megtartás kommunikációval? Igen!

2019. 01. 11.

A munkaerőpiac átalakulásával hosszú évtizedekig működő gyakorlatokat kell felülírnunk, a toborzás és a megtartás színterén egyaránt. A munkavállalók hűsége ma már nem magától értetődő, aktívan tenni kell érte: a munkahelyhez való kötődés egyaránt függ a munkakörnyezettől, az infrastruktúrától, a csapatszellemtől, és talán meglepő, de a szervezetet jellemző kommunikációs stílustól is. Nem mindegy tehát, mit, mikor, és hogyan kommunikálunk, a kimondott szónak ugyanis tényleg komoly ereje van!

Ami a bérnél is többet ér

dr. Szvetelszky Zsuzsa

vállalati kommunikációs szakértő és szociálpszichológus

A korábban jellemző kioktató, lekezelő, gyakran agresszív vezetői stílus ma már nem tartható. Ennek elsődleges oka a munkaerőhiányban keresendő, amelyhez hozzáadódik a munkavállalók edukáltsága is a témában, hiszen pozíciótól, munkakörtől függetlenül napjainkban egyre többen vannak tisztában az asszertív kommunikáció fogalmával, és nemcsak gyakorolják, de el is várják, hogy a megfelelő módon beszéljenek velük.

A szakértő azt is hozzáteszi: „Mivel sok szektorban már a munkavállalók válogatnak a munkaadók közül, nem pedig fordítva, ezért ha egy szakember az adott munkahelyen rosszul érzi magát, könnyedén dönt úgy, hogy továbbáll, mégpedig egy olyan céghez, ahol a vezetők a számára is megfelelő stílust használják, és kommunikációjukkal is kifejezik, hogy jelenléte, munkája értékes a számukra. Az Y és Z generáció képviselőire kiemelten igaz ez – ennek következményeit érdemes időben mérlegre tenni.

A kommunikáció mikéntje tehát egyértelműen felértékelődik a jelen viszonyok közepette, hatása pedig számokban is mérhető a szakember szerint. „Ha a vezető kedves, annak sokkal nagyobb megtartó ereje van, mint azt elsőre gondolnánk. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy akár magasabb fizetésről is hajlandóak lemondani a munkavállalók, cserébe azért, hogy egy agresszív hangnemtől mentes légkörben dolgozhassanak.

Új utakon

Bár még csak a folyamat elején járunk, mégis egyre szélesebb az a munkáltatói tábor, amely felismerte a kommunikáció fontosságát, azt, hogy a vezetőségnek verbális és nonverbális szinten is új attitűdöket kell elsajátítania ahhoz, hogy a kommunikáció végeredményben a közös célt szolgálja, hiszen a profit az együttműködés minőségétől függ. Zsuzsa hozzáteszi:

A tisztelet, a kedvesség és a figyelem kell, hogy az alapot jelentse. Ez a köszönéstől a köszönömig számos kifejezést magában foglal, amelyekről azonban sok vezető hajlamos megfeledkezni, ez viszont joggal kelt rossz érzéseket, bizonytalanságot a munkavállalókban. Az érdeklődés kifejezése is elengedhetetlen, ahogy a visszajelzéseket sem elegendő az évente esedékes teljesítményértékelés formális keretei közé szorítani, még akkor sem, ha apróságnak tűnik, amire már egyáltalán nincs idő, hosszútávon ugyanis a kötődést erősíti, ha kollégáinkat nem hagyjuk magukra a végrehajtott feladatok után.

De hogyan?

A megtartó kommunikáció összetevői a fentiek szerint patikamérlegen mérendők, mégsem az arányok eltalálása jelenti a legnagyobb kihívást. „Ma a cégeknek rengeteg kihívással kell szembenéznük. A termékek és szolgáltatások piacán egyaránt a tömeges testreszabás uralkodik, a vevők szerteágazó, gyakran változó igényeire a lehető leggyorsabban szükséges reagálni. Emellett a generációs szakadék és a fluktuáció is hatalmas problémát jelent, ahogy a legújabb technológiák lekövetése, használata is óriási kapacitásokat köt le. Mindezeket figyelembe véve kell újrastrukturálni a kommunikációt is, ráadásul nem ritkán olyan vezetőkre hárul ez a feladat, akik számára ez eddig egyáltalán nem volt prioritás, vagy munkakörükből adódóan nem tanultak és nem is igazán tudnak kommunikálni” – vázolja a kiindulási helyzetet a szakértő.

Mentség nincs, a kommunikációval a nehezített pálya ellenére is foglalkozni kell, annál is inkább, mivel az az operatív folyamatokkal is szorosan összefügg, vagyis hatása a teljesítményre, az eredményekre is közvetlen, vallja Zsuzsa. „Első lépésként fel kell térképezni a jelenlegi kommunikációs helyzetet, ezután következhet a célkitűzés az új irányokat tekintve, majd pedig a rendelkezésre álló eszközeinkkel bele kell kezdeni a megvalósításba. Természetesen titkos receptek nem léteznek, a megoldásokat mindig az adott szektorhoz, vállalathoz, dolgozói profilhoz kell igazítani.

Operatív tűzoltás helyett a kommunikációra komplex rendszerként kell tekinteni, ami vérkeringésszerűen hatja át a vállalat egészét, és biztosítja a leghatékonyabb információáramlást, minden irányban. „Ez nem pusztán menedzsmentkérdés, vagyis nem csak a szervezetfejlesztés során leginkább érintett felsővezetők számára kell világossá tenni az új értékrendet, annak a legalacsonyabb szinteken is egyértelműnek kell lennie, különös tekintettel a csoportvezetőkre, ők állnak ugyanis közvetlen kapcsolatban azokkal a munkavállalókkal, akik a hátukon viszik a működést. Rendszerszemlélet, tudatosság és átfogó képzések – ez a megtartó kommunikáció kulcsa” – összegzi interjúalanyunk. 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag - Még nincs értékelve
Betöltés...

Értesítést kérek az új bejegyzésekről

Kapcsolódó cikkek