Kutatások - elemzések

Cégvezetők a munkaerőpiacról: látszik a fény az alagút végén

2020. 05. 07.

A hazai vállalatok a következő fél év gazdasági kilátásait illetően döntően pesszimisták, ugyanakkor az alkalmazottaik megtartását illetően már elkötelezettnek mutatkoznak – derül ki a Profession.hu, friss, saját adatbázisban, a cégvezetők, HR döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatásából. Éppen ezért a HR osztályok többsége immár olyan költségcsökkentési megoldásokat igyekszik találni, amely nem járnak a dolgozói állomány csökkenésével. Ez a magyar gazdaság egészét tekintve is kedvező fejleménynek mondható.

Kettősség jellemzi jelenleg a hazai vállalatok működését, amely munkaerőpiaci derűlátásra ad okot. A gazdasági szervezetek érezhetően tartanak a következő hat hónaptól, hiszen tízből heten úgy vélik ebben az időszakban tovább romlik a helyzetük és abban is csupán 20 százalékuk hisz, hogy gazdálkodásukat illetően legalább a jelenlegi állapotok fennmaradnak. A társaságoknak ráadásul igen csekély, alig 4 százaléka bízik abban, hogy javulni fog a pozíciója.

Ezzel együtt mégis mindössze minden tizedik vállalat jelezte, hogy számítani lehet náluk valamilyen létszámcsökkentésre a következő hónapokban – derül ki a Profession.hu munkaadók, HR döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatásából. Mindez a gazdaság egészét illetően azért ad okot bizakodásra, mert arra utal, hogy a márciusban és áprilisban tapasztalt elbocsátási hullámhoz hasonló a terveik szerint már nem lesz az év hátralévő részében.  

Dencső Blanka

a Profession.hu piackutatási szakértője

A felmérésben résztvevő társaságok válaszaiból az körvonalazódik, hogy a HR vezetők igyekeznek inkább valamilyen alternatív költségcsökkentő lépést végrehajtani, csak a munkavállalókat megtartsák. A visszajelzések alapján immár csak nagyon szükséges esetben nyúlnak a dolgozói állományhoz.

Leépítés helyett alternatív megoldások

A cégvezetők által a következő fél évre megjelölt költségcsökkentési megoldások sorrendjében csupán a kilencedik helyen áll a munkavállalói állomány mérséklése, a válaszadóknak mindössze 9 százaléka jelezett ilyen terveket. A leépítést többek között a további home office munkavégzés elrendelése (44%), a munkaidő beosztások módosítása (34%), a részmunkaidős foglalkoztatás (25%), a kényszerszabadságok elrendelése (20%) vagy a fizetések csökkentése (17%) is megelőzi. Beszédes adat, hogy a társaságok 88 százalékánál a válsághelyzetben alkalmazzák ezeket a fent említett, – egyébként a kiadásokat mérséklő – gyakorlatokat, amiket korábban nem biztosítottak a munkavállalóknak.

Az elbocsátásoktól való elfordulást jelzik, hogy az elmúlt hetekben végrehajtott költségcsökkentések során még sokkal nagyobb szerepet szántak ennek az eszköznek. A felmérésben részvevők csaknem ötöde (18%) jelezte ugyanis, hogy csökkentették a dolgozói állományt.

A létszámracionalizálás eddig az üzleti szférát és a kereskedelmi szektort érintette a leginkább, míg az ipari és főként építőipari cégek azok, amelyek felkészülnek rá, hogy a következő fél évben leépítésre lesz szükség. A közigazgatást, egészségügyet és oktatást viszont eddig sem, és vélhetően a későbbiekben is kevésbé fogja érinteni a válság miatt állománycsökkentés.

Csak keveseknek megy jobban, mint az év elején

A válaszok alapján tízből kilenc cég üzleti tevékenységét kisebb-nagyobb mértékben érintette a járványügyi helyzet okozta visszaesés. Hét százalékuk teljes mértékben kénytelen volt leállítani működését. A Profession.hu kutatása szerint az üzleti szférában dolgozó vállalatok voltak azok, amelyek kevésbé, míg a kereskedelmi szektor tagjai sokkal inkább megszenvedték az elmúlt heteket.

A felmérésben résztvevők csaknem pontosan kétharmadánál (67%) különböző nagyságrendben, de a havi átlagos árbevétel is csökkent a válság kirobbanása óta. Csupán a hazai vállalkozások 13 százalékára hatottak a fejlemények pozitívan, azaz nőtt a forgalmuk az év elejéhez képest.

Az is kiderült, hogy az egymilliárd forint feletti forgalom esetén kevésbé fájdalmas csapásokat okozott a krízis, míg a legkisebb, 5 millió forint alatti vállalkozások nagyon megszenvedik a történteket. Minden ötödik egyéni vállalkozó például azt jelezte, hogy valószínűleg megszűnteti működését.

Továbbra is kell az új munkaerő

Ezzel együtt egyáltalán nem álltak le toborzási folyamatok. A cégek fele krízis előttiekhez hasonló célokkal vagy csupán némi csökkentett tervvel folytatja az idénre tervezett munkatárs-felvételeket. Azoknak a vállalatoknak, amelyek továbbra is toboroznak a fele (53%) úgy véli, hogy a korábbiakhoz képest változatlan költséggel jár egy új alkalmazott keresése és felvétele. A kutatásban résztvevők harmada (33%) csökkenő kiadásokról számolt be, míg 14 százalékuk szerint drágább lett ez a folyamat. 

A válság a toborzási gyakorlatokban is változtatásokat hozott. Minden ötödik cég kezdett el olyan eszközöket használni (például állásportálokon, közösségi oldalon kezdtek hirdetni, adatbázisokban keresnek), amelyeket korábban nem vettek igénybe.

„Számos vállalat érezhetően komoly figyelmet fordít a válság alatt a munkaerő keresésre és megtartásra. Élénken kutatják azokat a megoldásokat, amelyekkel ezeken a területeken hatékonyabbá válhatnak. A krízis elmúltával a most alkalmazott eszközök szinte biztosan a rendszerben maradnak. Ezzel pedig a munkavállalók is nyernek majd, hiszen olyan lehetőségek nyílnak meg előttük, amelyek korábban nem, vagy csak nehezen lettek volna elérhetőek számukra” – hangsúlyozta Dencső Blanka.

A felmérésről: A felmérés 2020 áprilisában készült, kérdőíves adatfelvételi módszerrel, a Profession.hu ügyfeleire cégméret és árbevétel alapján reprezentatív mintán.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag - Még nincs értékelve
Betöltés...

Kapcsolódó cikkek