A járványhelyzet a béren kívüli juttatások megszokott rendszerét sem hagyta érintetlenül, amely tapasztalat egy újfajta szemlélet kialakítására ösztönöz. Lássuk, mi is ez!

Januárban zajlik a cafeteria-rendszerek előkészítése, illetve a munkavállalók nyilatkoztatása, azonban februártól sem feltétlenül dőlhetnek hátra a munkaadók. „Azt a hozzáállást, miszerint a munkáltató év elején előre megtervezte a teljes évre érvényes cafeteriát, napjainkban ajánlott felülvizsgálni, és sokkal rugalmasabban kezelni a kérdést, év közben ugyanis több változtatás is szükséges lehet” – vázolja a kiindulópontot Fata László, a Cafeteria TREND Kft. cafeteria szakértője. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, az kiderül a mai posztból.

SZÉP Kártya 2.0

A szakember szerint a cafeteria-rendszer indításánál több megoldandó kihívással is szembesülnek jelenleg a munkáltatók. Ezek közül nagy eséllyel a Széchenyi Pihenő Kártyát érintő változások okozhatják a legtöbb fejtörést.

Mivel adott félévre vonatkozó éves keretekről beszélünk, a kihívás abban áll, hogy hogyan is kalkuláljon a két eltérő keretösszeggel a munkaadó. „Előfordulhat például, hogy a munkáltató az első félévben 200 000 forint értékben ad béren kívüli juttatást a munkavállaló vendéglátás alszámlájára, ami bele is fér a keretbe, azonban a második félévben a keretösszeg mindössze 150 000 forint, vagyis ha ilyen módon gazdálkodik az említett juttatással, a második félévre már meg is haladta a keretet, és kedvező adózással további összeg már nem áll a rendelkezésére” – részletezi interjúalanyunk.

Lehetőségképp felmerülhet, hogy a munkaadó előre kiadja a teljes keretösszeget, viszont ez esetben kérdés, hogy mi történik, ha menet közben megszűnik az érintett dolgozó munkaviszonya. Általános jó megoldások nincsenek – mindenkinek ajánlott körültekintően, és akár munkavállalóra szabottan döntenie.

További változók a képletben

A fentieken túl egy másik újdonság a szakképzési hozzájárulás témája. „A szakképzési törvény átalakulása miatt a béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások is belekerülhetnek a szakképzési hozzájárulás alapjába. Mindeközben a szakképzési törvény a szocho törvényre hivatkozik, amely alapján a SZÉP Kártya az első félévben nem mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól (a mentességet egy másik törvény írja le), így kérdés, hogy erre a munkáltató számol-e szakképzési hozzájárulást, vagy sem” – fejti ki László.

A bér- és juttatástervezés szempontjából meghatározó a minimálbér aktuális összege is, ami még tárgyalás alatt van. „A kulturális szolgáltatásra és sportrendezvényre szóló belépő, valamint a csekély értékű ajándék kedvező adózású mértéke is a minimálbérhez köthető, így a munkaadónak kell eldöntenie, hogy vár-e erre a számadatra, vagy a tavalyi értéket állítja be a rendszerbe” – ismertet egy további változót is a szakember.

Új igények születnek

Egy jól működő juttatási rendszer megteremtéséhez öt elemet szükséges összehangolni, amelyek a következők: munkavállalói igények (mi értékes a munkavállalónak, mire tud költeni), a munkáltatói célok (miért ad a munkáltató béren kívüli juttatást), a jogi környezet, az adminisztratív kapacitás és a szolgáltatók által kínált lehetőségek.

„Jelenleg a jogi környezet számottevően nem változott, új juttatásként a védőoltás és szűrővizsgálatok opcióval számolhatnak a cégek, illetve szintén újdonság, hogy az élő kulturális rendezvények (pl. színházi előadások) online verziójára váltott jegyek, bérletek is adómentesek lesznek az adóhatóság tájékoztatása szerint” – osztja meg László.

És folytatja egy napjainkban sokkal meghatározóbb aspektussal: „A cégek tavaly március óta folyamatosan változó körülmények között tevékenykednek, ami a munkáltatói célokra éppúgy kihatással lehet, mint a munkavállalói igényekre, amelyeket nem pusztán monitorozni szükséges, de reagálni is kell rájuk” – hangsúlyozza a szakember.

A munkavállalói preferenciák pedig akár napról napra is változhatnak: míg tavaly év elején sokan a fesztiválszezonra készültek, az étkezést, illetve az üdülési lehetőséget értékelték nagyra, addig mára az egészség szolgálatába állítható juttatások értékelődtek fel, és például olyan védőoltások is fontossá váltak, mint az influenza vagy a kullancs által terjesztett betegségek elleni oltások.

„Mindez azonban csupán egy pillanatkép, ugyanis amint kinyithatnak az éttermek, újra elérhetővé válnak a különböző programok, vagy beindul az utazási szezon, az igények azonnal lekövetik. Természetesen ez igaz lesz abban az esetben is, ha a korlátozások még hónapokig fennállnak, vagy ha az otthoni munkavégzés tartósan a gyakorlat része marad, és már egyre kevésbé lesz mindegy a munkavállalóknak, hogy a kanapén vagy az étkezőasztalnál végzik-e a munkájukat” – figyelmeztet interjúalanyunk, és hozzáteszi, hogy érdemes kialakítani egy olyan visszajelző rendszert a munkavállalók számára, amelyen keresztül egyértelműen lekövethetők az aktuális dolgozói igények.

Rugalmas keretek

A fentiek tükrében tehát egyáltalán nem meglepő, hogy a korábbiaknál rugalmasabb juttatási rendszerekre van szükség, mind a szabályozást, mind a költségtervezést tekintve. „A rugalmasság a hatékony alkalmazkodás kulcsa. Érdemes a szabályzatba belefoglalni, hogy azt a munkáltató a saját hatáskörében módosíthatja, és olyan elvek szerint rendelkezni az egyes cafeteria-elemekkel (például fix szorzót alkalmazva), hogy az adóváltozások ne kívánjanak azonnali beavatkozást. Éppen ilyen rugalmasságot ajánlott biztosítani az anyagi források terén is, hogy a vállalatot érintő pozitív vagy negatív fordulat esetén egyaránt legyen mihez nyúlni” – tanácsolja László.

Hogy a cégek milyen módon idomulnak a juttatások vonatkozásában az egyre inkább állandósulni látszó változásokhoz, az sokféle lehet, az azonban már látszik, hogy fokozatosan kevesebbet nyom a latban, hogy egy cafeteria-elemek kedvező adózásúak-e vagy sem, ugyanis a körülmények teremtette új szempontok válnak a többségnél fontosabbá. „Egy friss kutatás arra is rávilágít, hogy megnőtt azon munkáltatók aránya, akik nettó szemléletű juttatási rendszert alkalmaznak, vagyis dolgozóik számára biztosítják az adott juttatásokat, és befizetik a többlet-terheket” – fogalmazza meg zárásképp a szakember.

Általános receptek tehát ezen a területen sincsenek, lehetőségek azonban akadnak – hogy a munkáltatók mivel és hogyan élnek, az már csak rajtuk múlik!

Készítette: Istók Nikoletta