Tények a munkahelyválasztás szempontjairól: nem a fizetés a leglényegesebb információ, amire figyelnünk kell, de az is kiemelten fontos.

Arra keressük a választ, mitől is működik egy álláshirdetés napjainkban, mégpedig a munkavállalók szemüvegén keresztül feszegetve a kérdést. Fontos ugyanis tisztán látnunk, hogy nemcsak azt kell tudnunk egy állásajánlat megfogalmazásakor, hogy kit is keresünk, egészen pontosan ismernünk kell azokat az elvárásokat is, amelyeket a potenciális jelöltek támasztanak leendő munkahelyükkel szemben. Nem elég tehát arra koncentrálni, hogy mi mit akarunk, ahhoz, hogy kapjunk, adnunk is kell, mégpedig hitelesen és célzottan.

[turbocta link=”https://webpages.profession.hu/hirdetesi-termekek/” cta=”Megnézem a hirdetési ajánlatot!”]

Pénz beszél?

A Profession.hu és a Boston Consulting Group 12.443 munkavállalót kérdezett meg a munkáltató felé támasztott elvárásairól, egy az életkor, a végzettség, és az iparág tekintetében is reprezentatív felmérés keretében. Az eredmények elgondolkodtatóak, annál is inkább, mert a globális rangsort tekintve több ponton is eltérést mutatnak. A munkavállalók világszerte fontosabbnak találták a jó kapcsolatot kollégáikkal, a munka és magánélet egyensúlyát, a jó viszonyt a főnökükkel, a munkahelyi tanulás lehetőségét, a karrier kilátásokat és a munkáltató pénzügyi stabilitását, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik helyen szerepel a listán.

A bérezés hazánkban is csak a negyedik leglényegesebb szempont, amit megelőz az életterületek egyensúlyának fontossága, a munkatársakkal ápolt jó kapcsolatok, valamint a munka elismerése. Ezeken kívül sokat nyom a latban a munkahely biztonsága, illetve ezzel szoros összefüggésben a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a felettessel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, az érdekes feladatok és a munkavégzés intenzitása is.

„Kétségtelen, hogy a napjainkban jellemző, jelöltvezérelt munkaerő-piaci helyzetben a munkavállalók döntését egyre nagyobb tudatosság jellemzi. Ezzel párhuzamosan kialakult az igény is arra, hogy több részlet alapján tegyék le a voksukat a munkáltatók mellett, és a szempontok között egyre hangsúlyosabban jelennek meg az ún. ’wellbeing’ elemek. Vagyis a munkabérrel szemben a céges kultúra milyensége meghatározóbb a magyar munkavállalók számára, ahogy arra is odafigyelnek, hogy munkakörük tartalma valóban testhezálló legyen számukra” – fejti ki Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője.

Nem mindegy, hogy jelölt vagy fogyasztó

Ahogy a fentiekből kiderül, másként kell a munkavállalókra gondolnunk: ma már jellemzően az ő kezükben van a döntés, mégpedig egészen határozott prioritások mentén, éppen úgy, ahogy az az életük egyéb területén is igaz. „Az álláshirdetés, mint tartalom, akkor nyer valódi értelmet, ha azt fogyasztója is értékesnek találja, a siker kulcsa tehát, hogy számunka minden aspektusból világos legyen, kinek is szánjuk azt”– emeli ki a szakember.

Akárcsak a marketingben, az álláshirdetés összeállításakor is követnünk kell a Persona-alkotás szabályait: végig kell gondolnunk, hogy akit keresünk, az hol és mit dolgozik most, melyek a sajátos demográfiai jellemzői, hol és hogyan él, mennyit keres, milyen iskolai végzettsége van, milyen célokat követ az életben, milyen motiváció mozgatja, mely értékekben hisz, és mitől fél. Mindezek határozzák meg, mire is kell a hangsúlyt fektetnünk az álláshirdetésben, hogy az tényleges érdeklődést generáljon célközönségünknél – azaz sokkal több szempontot kell vizsgálnunk, mint azt általában tesszük.

Az álláshirdetés tehát nem egyenlő az állásleírással! Míg utóbbi a jelöltre fókuszál, vagyis arra, hogyan lehet valakiből számunkra ideális munkavállaló, addig az előbbi a fogyasztót helyezi a középpontba. Így megtörténhet, hogy ami fontos egy állásleírásnál, másodlagos lesz az álláshirdetésnél: a cél, hogy a fogyasztó kérdéseire adjunk egyszerű és hiteles válaszokat, miközben képesek vagyunk érzelmeket is közvetíteni felé, amihez bizony elengedhetetlenek a jól célzott, innovatív megoldások, mint a képes vagy videós tartalmak, az infógrafikák vagy az emotikonok.

[turbocta link=”https://webpages.profession.hu/turbo/” cta=”Felturbózom a meglévő hirdetésem!”]

Az elvárásokon és a feladatokon túl

Ami az álláshirdetések konkrét tartalmát illeti, eljött az idő, hogy kitörjünk az elvárások és feladatok teremtette bűvkörből. A hirdetések tartalmi elemeit vizsgáló Profession kutatás (NRC 2017) a korábban idézett eredményekkel összhangban rámutatott, mely az az öt információ, amelyet az álláshirdetésnek minden esetben tartalmaznia kell. „Bár triviálisnak tűnő adatokról van szó, ezek nem ritkán hiányoznak az állásajánlatokból. A fentiek ismeretében nem meglepő, hogya megkérdezett álláskeresők körében a bérinformációt megelőzték az olyan szempontok, mint a munkavégzés helye (Budapest esetén minimum a kerületet, de még inkább a pontos címet jelenti), a munkaidő jellege (teljes és rész munkaidő), az elvárt tapasztalat vagy épp a részletes feladatlista, amikor döntést hoznak a pályázataik kapcsán” – osztja meg a vezető.

Bár a fizetés csak a sokadik a listán, annak kommunikálása mégis nagy jelentőséggel bír, és sokat elárul a cégről. „A kékgalléros munkakörök esetén többnyire feltüntetik ezt a számadatot, az álláshirdetések egészére mégsem ez jellemző: a Profession.hu adatbázisában szereplő hirdetések mindössze 5 százalékánál találhatunk valamilyen bérinformációt. Kulturális sajátosság, hogy szeretnénk ugyan beszélni a pénzről, mégsem merünk. Megéri azonban legyőzni ezt a félelmünket, ugyanis azokra a hirdetésekre, amelyekben a juttatás szerepel, 30 százalékkal több pályázat érkezik” – avat be a szakember.

A száraz tényeken túl nagyon fontos, hogy a munkaadó is meséljen magáról, arról, hogy milyen céghez, milyen csapatba keresnek munkatársat. Különösen kisebb, kevésbé ismert márkák esetén lehet ennek kiemelt szerepe. Tekintettel arra, hogy az álláskeresők az esetek felében telefonjukon böngészik a hirdetéseket, nem mindegy, mennyit és hogyan osztunk meg a cégkultúráról, a mindennapokról: az AdCast amerikai toborzó cég hatékonysági elemzése szerint a legtöbb jelentkezést a legfeljebb 1000 karakteres hirdetések generálják, majd az 1000-3000 karakteres szövegek között nincs lényegi különbség, de 3000 karakter fölött már látványosan romlik az arány. Ha igazán biztosra mennénk, a címadásra is ajánlott figyelnünk, a legnagyobb érdeklődést ugyanis az 50-60 karakter hosszúságú címek váltják ki.

„Amikor elolvasunk egy hirdetést, könnyen támadhat olyan érzésünk, hogy éppen olyan íze van, mint bármelyiknek, amellyel korábban találkoztunk. Ennek oka, hogy gyakran több éves sablonok kerülnek elő a fiók mélyéről, miközben az álláspiac gyökeresen megváltozott. Tévedés azt hinnünk, hogy elegendő kissé leporolnunk a korábban bevált mintákat, valójában szemléletváltásra, szempontrendszerünk tudatos felülvizsgálatára van szükség, mihamarabb” – összegzi Tüzes Imre.