Munkaerőpiac

A magabiztos generáció

2018. 07. 19.

A munkaerőpiacra készülnek, vagy már épp kiléptek azok a fiatalokfiatalok, akik tisztában vannak képességeikkel, és komolyak az ambícióik is. Hatalmas bennük a potenciál, ha ki tudjuk aknázni azt!

A Z generációhoz tartozók 80 százaléka jobbnak ítéli képességeit kortársainál, és kétharmaduk gondolja úgy, hogy vezetői képességeiket mások is elismernék – derült ki a Deloitte aktuális felméréséből, amelyben több mint 5700, a közép-európai térség 14 országának legjobb egyetemein tanuló, illetve ott végzett diákot és frissdiplomást kérdeztek meg.

Vajon megalapozott a magabiztosságuk? És mire számíthatnak velük kapcsolatban a munkáltatók? Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetőjének válaszai következnek.

Az értékes munkaerő

A legifjabb generáció sok tekintetben más, mint az őt megelőzők: másképp nőtt fel, más lehetőségei vannak, önmagát is másképp látja, és legfőképp máshogy értékeli. „A hamarosan piacra lépő fiatalok már a technológiai innovációk közé születtek, ebben a világban szocializálódtak, globális gondolkodásmóddal és magas szintű nyelvtudással is rendelkeznek. Ezek pontosan azok a skillek, amelyeket aktuálisan a legtöbb munkaadó keres, ez pedig kellő alapot ad a fiatalokat jellemző magabiztosságra” – osztja meg Tüzes Imre.

A fiatalok szerint a munkáltatók által legtöbbre tartott képességek a csapatmunka, a logikus, analitikus gondolkodás, a problémamegoldás, a hatékony tanulás, vagyis az új ismeretek elsajátításának képessége és az eredményes kommunikáció. Már a tanulmányaik alatt tesznek ezek fejlesztéséért: a megkérdezettek 69 százaléka végzett szakmai gyakorlatot, 48 százaléka vállalt önkéntes munkát, és több mint 20 százaléka rendelkezik külföldi gyakorlattal. „Ezek a lehetőségek olyan tapasztalatokat biztosítanak számukra, amelyek még piacképesebbé teszik őket, és jól kiegészítik az egyébként jellemzően lexikális tudásukat. Ezek tükrében más a belépőjük a munkaerőpiacra, és az itt töltött első éveikre is mint a felsőfokú edukáció gyakorlati meghosszabbítására tekintenek, kiaknázzák a workshopokban, vállalati képzésekben rejlő lehetőségeket. Ez a hozzáállás tovább növelheti sikerességüket a piacon” – részletezi a szakember.

Építs a lendületükre!

A kutatás során válaszoló magyar pályakezdők több mint 55 százaléka vezetői ambíciókkal indul neki karrierjének és 35 százalékuk pedig egy terület szakértőjeként látja magát a jövőben. A vezetőknek készülők jellemzően sokkal magasabbra értékelik képességeiket, és inkább vélik úgy, hogy könnyen találnak majd megfelelő állást, valamint magasabb fizetésre is számítanak. „A pozitív énképük ezekben az adatokban is tükröződik, és összefügg azzal a vállalkozói szemlélettel is, ami ennek a generációnak már sajátja. Abszolút reálisnak és közelinek tűnik számukra, hogy ötletüket például egy startup formájában megvalósítsák, saját cégüket menedzseljék, ami szintén drivere annak, hogy egyre többen találják képesnek magukat minderre” – emel ki egy fontos pontot a vezető.

Az ambíciók nagy lendületet adnak az ifjú munkavállalóknak, amit azonban a munkaadóknak tudni kell megfelelően kezelni, hiszen szakmailag és személyiségüket tekintve is meg kell érniük arra a felelősségre, amivel a vezető pozíció jár. Viszont elszántságukra jól lehet építeni, ha munkáltatójuk képes fejlődési lehetőségeket, belátható időn belül megtehető lépéseket felmutatni számukra. Tanulni akarnak, értékelik a gyakorlati tapasztalatokat, ezért teret kell adni szárnypróbálgatásaiknak, és ha látják a karrierutat, a perspektívát, garantáltan motiváltak maradnak.

A nem olyan piszkos anyagiak

A magas önértékelésük a felmérés béradataiban is megmutatkozik: míg 2015-ben a válaszadók első munkahelyükön nettó 255 ezer forintos fizetésre számítottak, addig jelenleg átlagosan nettó 290 ezer forintos kezdő bért adtak meg. „Bár ezek a fizetésigények jól összecsengnek a kutatás korábban idézett megállapításaival, érdemes azonban kiemelni, hogy éles álláskeresési helyzetben már sokkal reálisabb számokat jelölnek meg a generáció tagjai. 2018 első negyedéves adatait tekintve az értékesítés-kereskedelem, az IT programozás, fejlesztés-IT üzemeltetés, a pénzügy-könyvelés, valamint a mérnöki területeken a Profession adatbázisába regisztrált pályakezdők bérigénye az adott szegmensben átlagosan jellemző juttatásoktól 40-45 százalékkal alacsonyabb volt, vagyis amikor már tétje van az elvárások meghatározásának, teljesen objektíven látják azokat. Annál is inkább tesznek így, mert nem a fizetés jelenti számukra az elsődleges szempontot, amikor munkahelyet választanak. A szakmai kihívások és karrierlehetőségek kétségtelenül sokkal többet nyomnak a latban, ahogy az is lényeges, hogy a cég jól körülhatárolt küldetést képviseljen, amelyhez csatlakozhatnak” – összegzi a Profession szakértője.

Munkáltatóként tehát nem elegendő felismerni a képzett és céltudatos generáció előnyeit, lépést is kell tartani azzal a tempóval, amit diktálnak. Értékes, értelmes munkára vágynak, keresik és élnek a lehetőségekkel, és csak addig köteleződnek el, amíg számukra megéri. Azok a cégek, akik nyitottan állnak hozzájuk, és kellő következetességgel, mégis rugalmasan kezelik törekvéseiket, borítékolhatóan nem csak a munkaerő-piaci versenyből kerülnek ki győztesen!

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag - Még nincs értékelve
Betöltés...

Értesítést kérek az új bejegyzésekről

Kapcsolódó cikkek