HR-stratégia

A fizetésen felül – a béren kívüli juttatások fontos szerepéről

2018. 07. 04.

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, a béren kívül juttatások népszerűsége vitathatatlannak mondható. Ugyan a munkaadókat nem kötelezi törvény arra, hogy ilyen módon támogassák a munkavállalókat, az előnyök egyértelműek és tagadhatatlanok mindkét „fél” számára.

Természetesen – mint minden juttatási rendszer – ez is járhat hátrányokkal, ám a kis,- és középvállalkozások esetében, ahol a pénzügyekkel kapcsolatos döntéseket valamelyest megfontoltabban érdemes meghozni, mint a nagyobb vállalatoknál, a béren kívüli juttatások igen fontos és hasznos szerepet tölthetnek be.

Szeretne többet megtudni a munkavállalói juttatásokról?
Töltse le a HR Feed checklistjét PDF-ben!

Adja meg nevét és e-mail cimét a PDF letöltéshez.

A cég jól jár, mert ezek a juttatások:

  • kedvezményes adózási terhek mellett adhatóak,

  • költségeik előre tervezhetőek,

  • könnyedén formálhatóak az egyedi igények szerint,

  • költséghatékony eszközei a motiválásnak,

  • hatékonyan növelhetik a lojalitást.

A munkavállaló jól jár, mert ezek a juttatások:

  • igazságosnak bizonyulnak a dolgozók szempontjából, hiszen a legtöbb rendszerben egységes keretösszeg jut mindenkire,

  • teljes összegben a rendelkezésükre bocsáthatóak, szemben a munkabérrel, ami után adózniuk kell,

  • növelik a megbecsültség érzését, a szociális biztonságot,

  • forintosítható elemekből állnak, így jól látható, hogy a cég mennyit költ dolgozóira.

A továbbiakban kitérünk majd a béren kívüli munkavállaló juttatások különböző fajtáira, ezek közül a legnépszerűbbekre, illetve a rendszer legfontosabb előnyeire és hátrányaira is.

Mik is a béren kívüli juttatások?

A rendszer keretein belül a munkavállalók saját igényeiket szem előtt tartva választhatnak egy szolgáltatási listából. A munkadíjon felül adható:

  • adómentes kifizetői juttatás, melyet nem terhel semmiféle kötelezettség,  

  • kedvezményes béren kívüli juttatás.

2018-ban – csakúgy, mint a tavalyi évben – 15 % személyi jövedelemadót, illetve 14 % egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni a béren kívüli juttatások 1,18-szorosára, ennek tükrében 34,22 %-os közteher mellett adhatóak ezek a juttatások.

Ezekkel a kedvező feltételekkel most Széchenyi Pihenő Kártya, emellett pedig évente legfeljebb 100 ezer forint pénzösszeg is adható lesz, ám a két juttatásra vonatkozik egy összesített keret is: együtt maximum évi 450 ezer forint (költségvetési szervek munkavállalóinak 200 ezer forint) lehet.

Miért éri meg mindenkinek?

A béren kívüli juttatások pénzügyi megfontoltságból tagadhatatlan előnyökkel rendelkeznek. Ahogyan Fata László ezen juttatásokról is szóló írásában leszögezi: adóterhek tekintetében a munkabér kifizetése hiába lett az utóbbi években olcsóbb, a béren kívüli juttatásokkal semmiképpen nem szállhat versenybe.

Sok esetben nem is nyilvánvaló egy munkavállaló számára, hogy egy esetleges 200 ezer forintos bruttó juttatáshoz munkaadójától nagyjából 247 ezer forintra van szükség.

Ez a magasabb szám úgy jön ki, hogy az összeg 23,5 %-a a szociális hozzájárulási adóhoz és a szakképzési alap hozzájáruláshoz szükségeltetik, ezen felül pedig a munkavállalóra is további terhek járulnak, a személyi jövedelamadó, a nyugdíj és egészségbiztosítási, illetve a munkaerőpiaci járulék formájában, amelyek 33,5 %-át teszik ki a pénznek.

Ezek tükrében a bruttó 200 ezer forintból nagyjából 133 ezer marad, amely a munkáltató 247 ezer forintjából kerül kifizetésre.

A béren kívüli támogatással nagyobb összegű nettó juttatást kaphatnak a munkavállalók, amely kevesebb költséggel jár nekik és munkáltatóiknak egyaránt.

A Fata László által levezett példa a továbbiakban is jól mutatja az egyértelmű előnyöket az adózás tekintetében: az említett 133 ezer forintos juttatás a kedvező adóterhekkel nagyjából 178 ezer forintból kifizethető, ezzel a cég – az eddig használt példaösszegekkel – 68 ezer forintos megtakarítást tudhat magáénak.

Ez az igen szimpatikus különbség a már fentiekben említett kedvezményes adózásnak köszönhető: a juttatások értéke után csupán 34,22 % adót kell ugyanis fizetni.

Hogyan hat az elköteleződésre? 

Az egyértelmű adókedvezmények mellett további előnyökről is bátran beszélhetünk. Bármilyen munkahelyről is essen szó, az elköteleződés minden munkaadónak fontos. Ha a dolgozók megbecsültnek érzik magukat egy szociálisan biztonságosnak tekinthető munkakörnyezetben, azzal nem csupán ők járnak jól, hanem természetesen maga a cég is.

Nem véletlenül hangoznak el gyakorta az állásinterjúkon a jövőre vonatkozó, hosszabb távú tervekre vonatkozó kérdések: az esetleges jövőbeni munkavállalók elköteleződésre való hajlandóságáról igyekeznek információkat gyűjteni.

Abban, hogy valaki elköteleződjön, nagy felelőssége van magának a munkaadónak is. A béren kívüli juttatások a cégek segítségére lehetnek abban, hogy növeljék dolgozóikban a szociális biztonság érzését, a lojalitás mértékét.

A választható béren kívüli juttatások teljes választéka és százalékos megoszlásuk:

béren kívüli juttatások megoszlása (%)

Az elköteleződés a munkaadó felelőssége is

Az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó cég minden évben kutatásokkal méri a dolgozói elkötelezettség mértékét a világban, a kutatásban részt vállaló alanyoktól szerzett információk alapján pedig fontos szerepe van a béren felüli juttatásoknak a lojalitás kialakulásában.

A munkabéren felüli ösztönzés ilyen juttatások formájában mindenképpen kifizetődőnek tekinthető hosszú távon, legyen szó akár teljesen új alkalmazottakról vagy a cég „régi” dolgozóiról.

Az újonnan érkezett munkavállaló számára rendkívül motiválóan hathat, ha munkaadója a munkahelyén kívüli életében is támogatja különböző módokon, étkezési vagy kulturális utalványokkal, a munka melletti tanulás és lakhatás esetleges támogatásával, üdüléssel kapcsolatos lehetőségekkel. Így válhat valóssá a kép, amelyet feltehetőleg már a feladott hirdetésben igyekeztek lefesteni: támogató, otthonos munkakörnyezet, előrelépési lehetőségek.

A cég szempontjából szintén nagyon fontos munkavállalók, akik már régóta dolgoznak ott, szintén megbecsültnek érezhetik magukat – növelve ezzel az elköteleződésüket –, ha ilyen jellegű támogatásban részesülnek.

A béren kívüli juttatások hozzájárulhatnak a hosszú évek óta munkaviszonyban állók esetleges „kiégésének”, elfáradásának megakadályozásában, nem beszélve arról, hogy ezen dolgozók elégedettsége jótékony hatással lehet az „újoncokra” is, akik – látván, hogy a cégnél törődnek az embereikkel, megbecsülik őket –, könnyebben köteleződnek el. Ha valahol sikeresen tartják maguknál „régi” munkavállalóikat, ott az újak tekintetében is könnyedén csökkenhet a fluktuáció.

A béren kívüli juttatások a számos – nem elhanyagolható – előny mellett ter-mészetesen hátrányokkal is járhatnak, ezek közül a legfontosabbakról igyek-szünk tájékoztatást adni a következő rövid részben.

Előnyök:

  • hatékonyan növelhetjük vele munkavállalóink elégedettségét, hiszen ezek a juttatások a munkáért való elismerésnek minősülhetnek; már pusztán a „jelenlétük” elégedettséget teremthet a dolgozók körében

  • az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári hozzájárulás a munkáltató részéről erősítheti a munkavállaló kötődését a céggel szemben, és igény szerint alakítható a dolgozó életkorát figyelembe véve is

  • a munkavállalók egyéni igényei is szerepet kapnak a juttatásokkal, hiszen egy bizonyos szabályrendszer mentén haladva ugyan, de egyénileg dönthetnek róla, melyik juttatás a legmegfelelőbb számukra

  • költséghatékony a cég szempontjából, hiszen a juttatások után csak 34,22 % adót kell fizetni

  • rugalmas lehetőségnek bizonyulnak, hiszen Magyarországon rendkívül elterjedtnek számít az ilyen juttatások keretein belül kapott utalványokkal való fizetés

Hátrányok:

  • a béren kívüli juttatási rendszerek bevezetése és fenntartása ugyan könnyen követhető és átlátható, de magas fokú körültekintést és sok adminisztrációt igényel

  • a kisebb vállalkozások az adminisztratív költségek miatt kevésbé tudnak nyugdíjtervet létrehozni

  • minél több ilyen támogatást ajánl egy cég, annál nagyobb az adminisztrációs költség

  • az ilyen juttatási tervezés komoly odafigyelést igényel, az esetlegesen becsúszott hibák magas kiadásokhoz, esetleges perekhez és költségnövekedéshez vezethetnek

Mik itthon a legnépszerűbb béren kívüli munkavállalói juttatások?

Felmérések alapján Magyarországon a béren kívüli juttatások népszerűségi sorrendjében a legelelőkelőbb helyett az étkezési utalványok foglalják el, emellett nagyon populárisnak számítanak még a közlekedési bérletek és a beiskolázási támogatások is.

Sikerességük titka az lehet, hogy a munkavállalók szociális életéhez nyújtanak segítséget, támogatást. Étkezésükkel, pihenéssel, szabadidővel, a családdal, gyermekeikkel kapcsolatosak, ezen felül pedig egyre elterjedtebbnek számítanak: ezekkel az utalványokkal rengeteg helyen fizethetnek a dolgozók, így nagyon széleskörűnek minősül a felhasználásuk. 2018-tól számos új előnnyel bővültek a munkáltatók által adható munkabéren kívüli juttatások, létjogosultságuk, hasznosságuk egyre inkább mondható teljességgel vitathatatlannak.

Széchenyi Pihenő Kártya és 100 ezer forint készpénz

Széchenyi kártya

Az évi legfeljebb 100 ezer forintnyi készpénz mellett a SZÉP-kártyán belül a szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátás alszámlára 150 ezer, a szabadidőre pedig 75 ezer forint utalható. A közteher ezek után nagyon kedvezményes, ám figyelni kell rá, hogy az összeadódott összeg ne haladja meg a 450 ezer forintot (költségvetési szférában 200 ezret).

Utalványok, meghatározott juttatások

Nagyon széleskörű, színes kategória ez, beletartoznak az étkezési utalványok, az Erzsébet-utalvány, a közlekedési bérletek, iskolakezdési támogatás, sportrendezvények belépői, ajándékutalványok, kulturális utalványok, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések.

Erzsébet Plussz Utalvány

Diákhitel

Ettől az évtől a munkaadók béren kívüli juttatás keretein belül részt vállalhat a dolgozó diákhitelének törlesztésébe is. Akár a teljes törlesztőrészlet fizethető a munkáltatótól kapott támogatással, azonban nem haladhatja meg a minimálbér 20 %-át, tehát 27 600 forintot az összeg.

Lakhatási támogatás

Idén kiterjedtebbé vált a lakbértámogatás, hiszen már kaphatnak a határozott idejű szerződéssel rendelkezők is, ezen felül pedig emelkedett is, hiszen a minimálbér 60 %-áig is terjedhet, az adómentesen adható szint azonban csökkent, a dolgozó pedig nem rendelkezhet – egy évre visszamenőleg – saját ingatlannal, vagy a munkahely és a lakhely között való ingázásnak meg kell haladnia a három órát.

Lakáscélú támogatás

Lakásfelújításra illetve vásárlásra egyaránt vonatkozó juttatás, amennyiben öt éven belül történik. A munkaadó ebben az esetben adómentesen 30 %-ig terjedő támogatást adhat, amely jelenthet akár hiteltörlesztést is. Hátrány azonban, hogy legfeljebb 5 millió forint juttatás adható az öt év alatt, illetve szabályokhoz kötött a szobák száma is, amelyek nem haladhatják meg az úgynevezett méltányolható igényt.

A béren kívüli juttatások a munkáltató és a munkavállaló érdekeit tehát egy​​​​aránt szolgálják.

Kár lenne tagadni, milyen sok előnnyel jár, ha egy munkaadó béren kívüli juttatásokkal egészíti ki a dolgozók munkabérét. A fizetés ugyanis nem felétlenül minden: ezek a juttatások minden szempontból hasznosnak bizonyulnak, legyen szó akár a költséghatékonyságról vagy a pszichés vonatkozásokról.

Ha egy vállalkozó úgy érzi, elismerik és megbecsülik a munkáját, könnyebben tud elköteleződni a cég felé, és ha olyan elismerésben, juttatásokban részesül, amelyek az ő vagy családja életét, mindennapjait könnyítik meg, elősegítik a pihenést, lehetőséget adnak a kulturálódásra, lojalitással hálálja majd meg.

A munkáltató csak nyer belőle, ha dolgozói elégedettek és lojálisak, és mindezt elősegítheti a béren kívüli juttatásokkal. Az olyan népszerű juttatások, mint az étkezési utalványok és a beiskolázási támogatás, a közlekedési bérletre vagy lakhatásra adott támogatás, a SZÉP-kártya nyújtotta lehetőségek mind elősegítik a dolgozók elégedettségét, ezzel együtt pedig az általuk tanúsított elköteleződést is, csökkentve így az esetleges fluktuációt.

A széles körben felhasználható juttatásokkal könnyedén lehet megfelelni az egyéni igényeknek, és igen hatásos lehet az is, ha egy munkáltató a cégen belül is „létrehoz” ilyen előnyös juttatásokat dolgozói számára sportoláshoz nyújtott lehetőségekkel, kondibérlettel, térítésmentesen használható kávégépekkel, ital- vagy édesség-automatákkal.

Ezek a juttatások tehát növelhetik a dolgozók elkötelezettségének és lojalitásának mértékét anélkül, hogy a bérüket emelné a munkáltató. A számos szociális előny mellett természetesen elhanyagolhatatlan az is, hogy a juttatások után fizetendő  34,22 %-os adó rendkívül kedvezőnek mondható, így költséghatékony megoldás ez a munkáltató és a munkavállaló számára is.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag - Még nincs értékelve
Betöltés...

Kapcsolódó cikkek