Munkahelyi egészségmegőrzés: több, mint juttatás!

Olvasási idő: 6 Perc
HR-stratégia
2021.02.11.

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Érdekel
Munkahelyi egészségmegőrzés: több, mint juttatás!

A mentális és fizikai egészség fontossága az elmúlt hónapokban egészen új értelmet nyert. Hogy mit tehet a munkáltató a munkavállalókért a témában, arról szakértővel beszélgettünk.

Az egészségmegőrzés egy rendkívül komplex, számos területre kiterjedő fogalom, amelybe a testi, a lelki és a szellemi hogylét egyaránt beletartozik. Habár már a járványhelyzet előtt is akadtak olyan munkaadók, akik számára kiemelt jelentőséggel bírt a dolgozók jólléte, azonban a lassan egy éve tartó helyzet mára azokban a szervezetekben is megmutatta az egyéni vagy csapat szinten jelentkező nehézségeket például a fokozódó stressz vagy a személyes kapcsolatok hiánya miatt, ahol ez a kérdés eddig egyáltalán nem volt fókuszban. A vállalati egészségprogramok nyújtotta lehetőségekről és a befektetés megtérüléséről Logemann-Molnár Zsófia klinikai- és egészségpszichológust, a Minder társalapítóját kérdeztük.

Prevenció vagy tűzoltás?

Hogy az egészségmegőrzés milyen helyet foglal el a munkáltatók szótárában, szerepel-e benne egyáltalán, a tekintetben rendkívül széles a skála. Vannak cégek, ahol már jó ideje hozzáférhető a munkavállalók számára pszichológiai támogatás, míg máshol a gyümölcsnapok, a közös jóga, az irodai masszázs, vagy a céges konditerem-használat jelenik meg az odafigyelés gesztusaként. „Én teljes mértékben a fenntartható egészséges életmódban hiszek, akár a mozgás, akár a táplálkozás, akár a pszichés immunrendszer-fejlesztés során, és a leghatékonyabb az, amikor ezek az elemek kölcsönösen erősíthetik egymást” – kezd bele a témába Logemann-Molnár Zsófia.

Összetett, ugyanakkor a munkavállalók életébe beépíthető programként még kevesen gondolkodnak az egészségmegőrzésről, és a leggyakrabban nem is prevenciós céllal jelennek meg az egyes elemek a szervezetek életében, hanem akkor, amikor már baj van.

Logemann-Molnár Zsófia

klinikai- és egészségpszichológus

Amikor megtörténik a kibillenés, például több munkavállaló is motiválatlan, gyakran hibázik, panaszkodik, vagy épp a stressz-szint emelkedik meg egy csapaton belül, az általában szembetűnő, hiszen, ha a munkavállaló nincs jól, elégedetlenné válik, ami az eredményekben is megmutatkozik. A home office általánossá válása számos problémát felszínre hozott, az új helyzet pedig új megküzdési stratégiákat kíván, amelyekkel a munkavállalók még nem voltak felvértezve, így például nem tudják, hogyan vezethetnék le a stresszt, hogyan óvhatnák a gerincüket a folyamatos ülőmunka során, vagy hogyan zsilipelhetnek át a munkájukból a magánéletükbe, a korábbi szokások és keretek nélkül.

A problémákat tehát kezelni szükséges, mégpedig a mindennapi működés biztosítása érdekében – ezért nőhetett meg az elmúlt hónapokban az érdeklődés a munkahelyi egészségmegőrzés lehetőségei iránt.

Közös felelősség

A munkavállalói jóllét elengedhetetlen szereplői a felkészült HR-esek, akik egyrészt képesek felismerni, ha egy-egy munkatárs nem érzi jól magát, másrészt olyan bizalmi kapcsolatot ápolnak a kollégákkal, hogy szükség esetén egyértelmű legyen az érintettek számára, hova is fordulhatnak támogatásért. „Mivel a humán oldal, a másokra való odafigyelés képessége teszi igazán alkalmassá a munkájukra a HR-eseket, fontos, hogy a jogi és egyéb ismereteken túl megfelelő pszichológiai alapokkal is rendelkezzenek, így ugyanis nemcsak olvasni tudnak a tünetekből, de tisztában lesznek a megoldást jelentő eszköztárral is” – emeli ki interjúalanyunk, aki az ELTE HR tanácsadó szakának oktatójaként pontosan erre készíti fel a szakembereket.

A HR elköteleződése mellett fontos a vezetőség megfelelő szemlélete is, ha egészségmegőrzést támogató program bevezetéséről van szó. „Azt gondolom, hogy a pandémiás helyzet okozta személyes, vagy akár a teljes szervezetet érintő kihívásokra a munkaadónak ajánlott reagálnia. Ez a gesztus azon túl, hogy egy valóban megtérülő beruházás, rendkívül értékes a munkavállalók számára is, hiszen, ha azt érzik, hogy a munkaadójuk akkor is odafigyel rájuk, amikor nehézségeik vannak, netán nem teljesítenek jól, az nem pusztán a közérzetüket befolyásolja jótékonyan, de az elköteleződést és a lojalitást is” – hangsúlyozza Zsófia.

Ráadásul a munkahely keretein belül megszerzett, a mentális, a lelki, illetve a fizikai jóllét szolgálatába állítható tudás messze túlmutat a munkahely keretein: begyűrűzik a munkavállalók otthonaiba, családjába, vagyis az ilyen programokra akár társadalmi felelősségvállalásként is tekinthetnek a vállalatok. „Természetesen egy ilyen program akkor lehet igazán eredményes, ha a munkatársak is kiveszik belőle a részüket, vagyis nyitottan, befogadóan állnak a lehetőséghez, és kiaknázzák azt” – fejti ki a szakember.

Élmény, lépésről, lépésre

Ahhoz, hogy a munkahelyi egészségmegőrzés ténylegesen hatékony legyen, körültekintő bevezetésre van szükség, ami kizárólag az előzetes igényfelmérést követően valósulhat meg. „Számos diagnosztikai eszköz létezik, ami nemcsak arról ad képet, hogy hogyan is vannak aktuálisan a dolgozók, hanem a tünetek mögött húzódó okokra is fényt derít. Érdemes csapatszinten felmérni a problémákat, és célzottan reagálni azokra, mégpedig élményszerű és könnyen beépíthető gyakorlatok formájában” – részletezi interjúalanyunk.

Az igények pedig egészen sokfélék lehetnek, például aszerint, hogy megnövekedett, vagy éppen lecsökkent a munka mennyisége, vagy attól függően, hogy hogyan viseli egy csapat a távolságot, a korábbi örömforrások hiányát, vagy épp a munka-magánélet egyensúlytalanságát. „Ha világos, hogy mire van egy-egy részlegnek szüksége, érdemes olyan módon bemutatni a programot a munkavállalóknak, hogy meglássák benne az értéket, és mindazt, amit kaphatnak általa. Lényeges továbbá, hogy a gyakorlatokba való bekapcsolódás ne legyen kötelező, és ne okozzon pluszfeladatot az amúgy is túlterhelt dolgozóknak. Ha a teljes csapat bevonására van lehetőség, közös élménnyé, összetartó erővé válhat egy ilyen program, ahol a résztvevők kölcsönösen támogathatják, motiválhatják is egymást” – tudjuk meg Zsófiától.

Amennyiben egy munkaadó szeretne tenni a munkavállalói egészségéért, mindenképp fokozatosságban gondolkodjon a szakember szerint, akár megelőzésről, akár konkrét problémák kezeléséről van szó.

Ha nincs komolyabb baj, és a munkatársak alapvetően jól vannak, érdemes először szervezeten belül felmérni az erőforrásokat, és azokat a szervezet jóllétének szolgálatába állítani. Amennyiben például van jógaoktató, edző, dietetikus vagy természetgyógyász egy csapatban, velük már el lehet indulni. Ha azonban már a kiégés gyanúja merül fel, vagy komolyabb stressztünetek is jelentkeznek a kollégáknál, valószínűleg külső szakember bevonására lesz szükség a helyzet megoldásához. Bármelyik utat választja is a munkaadó, ajánlott a kulcsemberek bevonásával kezdeni a folyamatot, és folyamatosan monitorozni a munkavállalók reakcióit, hogy kiderüljön, az érintettek számára mi jelent valódi támogatást.


Készítette: Istók Nikoletta

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X