Lassuló ütemben növekedett a magyarországi cégek munkaerő-kereslete az elmúlt három évben, miután a tartós munkaerőhiány és a magas fluktuáció folyamataik digitalizációjára, automatizálására, valamint álláshely-racionalizációra kényszerítette őket. A keresleti piac ellenére az álláskeresés a korábbiakhoz képest hosszabb időt vesz igénybe. Ennek magyarázata, hogy a munkavállalók a nagyobb kínálatban megfontoltabb döntést hozhatnak, a vállalatok igénye pedig megnőtt a speciális készségekkel rendelkező jelöltek iránt – állapította meg a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb munkaerőpiaci felmérése.
A munkahelyváltás jellemzően öt hónapig tart, a toborzási szokások pedig mára egyértelműen elmozdultak a proaktív keresés felé – állapítja meg „Az Ember – Adat – Stratégia 2020” című tanulmány, amelyet a BCG és a Profession.hu közösen készített. A toborzási oldal 400 ezer fős önéletrajz adatbázisából kitűnik, hogy a toborzók tavaly 30%-kal gyakrabban kerestek rá munkavállalói profilokra, mint egy évvel korábban. Mindez tükrözi, hogy a vállalatoknak már nem elég várniuk a megfelelő munkaerő jelentkezésére, immár saját maguknak kell megkeresniük a jelölteket az életrajzok alapján.
Megfontoltabban döntünk
Tüzes Imre
a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője
A növekedő munkaerőhiány és az ezzel párhuzamosan megváltozott kereslet-kínálati egyensúly egyértelműen jelöltvezéreltté alakította a piacot. Ez az álláskeresők számára lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig gondolkozzanak, megfontoltabb döntést hozzanak. Mindez a munkaadókat válaszlépésekre ösztönzi. Így már proaktív módszerekkel kell jelölteket találniuk, s önéletrajzi adatbázisokat használnak. Ezek sikeres alkalmazásához fejlett keresőmotorokat, mesterséges intelligenciára épülő ajánlórendszereket építenek be a folyamataikba.
A részletekről szólva a kutatás rámutat, hogy az autóipar globális lassulása a magyarországi beszállítókra is hatással van. A gyártósorral rendelkező cégek mind a gyártástechnikusokat keresnek, így felvételük már hasonlóan időigényes, mint egy mérnöké. A szakmunka és a fizikai munka továbbra is a legkeresettebb kategória. A bankszektorban a hirdetések gyors növekedése mögött leginkább a fluktuáció áll, az IT üzemeltetői szektorban pedig leginkább képzett csapatjátékosokat keresnek.
A kutatás szerint lassan, de változóban van a magyar munkaerő hagyományosan alacsony mobilitása is. Békés megyéből leginkább Csongrádba, Tolnából és Somogyból Baranyába, Nógrádból legfőképp Hevesbe és Pest megyébe jelentkeznek a legtöbben. Budapest elszívó ereje továbbra is egyértelmű.
Nehezen tartunk lépést az új kihívásokkal
Globálisan is egyre gyakoribb, ami itthon is jellemző, hogy a cégek elvárásai és az álláskeresők készségei nem találkoznak. Magyarországon a BCG megállapítása szerint a munkaerő 36-40 százaléka nem rendelkezik a munkavégzéshez szükséges készségekkel. A jövőben minden bizonnyal komplexebb lesz a munkavégzés, amihez az analitikus képességek mellett a magyarok a csapatban elért vezető pozíciót érzik a legszükségesebbnek.
„A jövőbeli képességek fontosságát tekintve a magyarok sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak a csapatmunkának mint a németek. Az egyén-fókuszú társadalomban mindannyian vezetni szeretnénk” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.
A cégek válaszai a munkaerőpiaci helyzet stabilizálódásával kapcsolatban kevéssé biztatóak. Amíg 2018-ban a megkérdezett foglalkoztatók 68%-a várta, hogy vállalatuk létszáma növekszik az elkövetkezendő egy évben, addig 2019-ben ez ugyan csökkent, de még mindig jelentős, 45%-uk számolt ezzel.
