A megnövekedett munkaerőhiány miatt egyre magasabb stressznek vannak kitéve a munkavállalók, miközben azzal is tisztában vannak, hogy a megnőtt igény miatt viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni, ha a felmondás mellett döntenek. A nyaralás alatt sok dolgozó ismeri fel, hogy már nem motivált és nem akar hosszútávon tervezni a munkahelyén. A szabadság stressz-mentes élményét ráadásul gyakran a munkatársak helyettesítésével és a szeptemberi pörgéssel járó extra nehézségek váltják a visszatéréskor.
Hat európai nemzet is szerepel az InterNations TOP 10-es listáján, ahol azt vizsgálták, melyik országban találják a legjobbnak a külföldről érkezett munkavállalók a munka és magánélet egyensúlyát. A felsorolásban több helyen is hosszabb az átlagos munkahét a magyar átlagnál, a dolgozók mégis kipihentebbnek és motiváltabbnak érzik magukat.
Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője szerint a legfontosabb tényező, hogy mennyi időre van szükségünk ahhoz, hogy el tudjunk szakadni a munkahelyi feladatokból és környezetből származó stressztől. A már szinte minden ágazatban megfigyelhető munkaerőhiány miatt magasabb stresszt kell megélniük a dolgozóknak a mindennapokban, ráadásul a céges emailek folyamatos követésével a munkaidő és a szabadidő közötti határt is felszámoljuk, így nem tudunk ténylegesen kikapcsolódni.
[turbocta link=”https://webpages.profession.hu/hirdetesi-termekek/” cta=”Megnézem a hirdetési ajánlatot!”]
Nem csak a főnök miatt dolgozunk munkaidőn kívül
Minden korábbi felmérés azt bizonyítja, hogy az átlagos magyar munkavállalók sokkal kevésbé tudatosak abban, hogy időben hazamenjenek a munkahelyükről, illetve ne nézzék az emailjeiket munkaidőn kívül, vagy akár a szabadságukon. Ez jelentősen rontja munka és magánélet közötti egyensúly érzetét és gyengíti a motivációt. A vezetők nem feltétlenül várják el a folyamatos elérhetőséget, de öntudatlanul is azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik ezt maguktól megteszik. Ha több munkatárs is rendszeresen dolgozik munkaidőn kívül, az hamar a céges kultúra részévé válik.
A munkaidőkeretről bővebben itt talál információt:
Érthetően a munkaidőkeretről – mit kell tudni a kis- és középvállalkozások vezetőinek?
Mit tehet a munkáltató?
Magyarországon a legtöbb munkáltató még mindig nem kezeli aktívan a HR problémákat és inkább az új dolgozók megszólítására koncentrál, mint a meglévők megtartására. A munkához nem kötődő, kikapcsolódást segítő juttatásokkal és a munkaidő betartásának ösztönzésével jelentősen növelhető a munkavállalók hosszabb távú motivációja – javasolja a szakember.
Munkavállalóként is érdemes már a problémák érzékelésekor beszélni a HR-essel, vagy cégvezetővel és nem várni, míg „végleg betelik a pohár.” A megváltozott munkaerő-piaci helyzet miatt a legtöbb helyen már sokkal rugalmasabban állnak az ilyen jellegű megkeresésekhez és támogatják a stresszt csökkentő alternatív megoldásokat.
[turbocta link=”https://webpages.profession.hu/visszahivast-kerek-1/” cta=”Visszahívást kérek!”]
Az új generáció már nem az egyensúlyra vágyik
A fiatalok már nem az egyensúlyra törekednek, hanem az összhangra.
Olyan munkahelyet keresnek, ahol otthon érezhetik magukat és barátok veszik körül őket. Nem esnek zavarba, ha egybeolvad a munka és magánélet, mert maga a munkavégzés is kellemes számukra.
Ez részben azt is jelenti, hogy a hagyományos munkaidőben többet foglalkoznak magánéleti kérdésekkel, de azt is, hogy azon túl szívesen foglalkoznak a feladataikkal. Ha az összhang megvalósul, a munkavállalók elhivatottabbak és hatékonyabbak lesznek.
