Akik hiába szeretnének nyolcórás állást

A válság óta Magyarországon számottevően nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, de a növekedés szinte teljes egészében alulfoglalkoztatottakhoz köthető. Európában több országban hasonló folyamatot látunk, az EU-n belül összességében közel tízmillióra tehető az alulfoglalkoztatott részidősök száma - írja a portfolio.hu.

A 15-74 évesek közül összesen 216 millióan dolgoztak az Európai Unió országaiban 2013-ban, 26 millióan voltak munkanélküliek és 137 millióan inaktívak voltak (utóbbiba tartoznak többek között a tanulók, nyugdíjasok, rokkantak, gyeden/gyesen lévők, de a reménytelen, vagy épp rendelkezésre nem álló munkanélküliek is).

Válságeszköz lett a részmunkaidő

Minden ötödik foglalkoztatott részmunkaidősként dolgozott tavaly az EU-ban, ám a 43,7 millió részmunkaidősből közel tízmillióan alulfoglalkoztatottnak számítottak, azaz szívesen dolgoztak volna többet, ha lett volna módjuk rá.

Úgy tűnik, a részmunkaidős foglalkoztatás válságeszköz lett, hiszen különösen azokban az országokban magas a kényszer-részmunkaidős foglalkoztatás aránya, ahol a válság igen erőteljes alkalmazkodást kívánt meg.

Így például Görögországban és Spanyolországban, de például Magyarországon is. Illetve jellemzően ezekben az országokban a legmagasabb a munkanélküliség is. Míg a válság előtt Magyarországon mindössze néhány ezer fő mondta magáról, hogy alulfoglalkoztatott részmunkaidős, az Eurostat adatai szerint 2013-ban már 92 ezren jártak ebben a cipőben.

Ennyi a magyar munkerő-tartalék

Lényegében csak az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök növelték a részmunkaidősök számát. Az alulfoglalkoztatás megfigyelése azért is fontos, mivel kihasználatlan kapacitást jelent, válság után jellemzően a korábban lecsökkentett óraszámokat emelik vissza a munkáltatók, ha a gazdasági helyzet javul. Ez a tényező is részét képezi az ún. munkaerő-tartaléknak, ami a munkanélküliségen felül azt a potenciális kört mutatja, ahol még lehet tartalék a munkaerőben.

Az alulfoglalkoztatottakon kívül ide tartozik még a reménytelen álláskeresők csoportja, mivel ők nem keresnek állást, nem számítanak aktív munkanélkülinek, hanem az inaktívak közé kerülnek. Az Eurostat szerint további 226 ezren voltak így Magyarországon 2013-ban, állástalanok, de nem keresnek munkát.

A kettőt (alulfoglalkoztatott részmunkaidős és reménytelen álláskereső) összeadva a magyar munkaerő-tartalék nagyjából 320 ezer fős a 2013-ban átlagos 450 ezer fős munkanélküliségen felül.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: részmunkaidő, atipikus munka, állás, munkanélküliség, álláskeresés, válság