Vissza a munkahelyre: a kisgyermekes szülőknek is van esély

Az Európai Unió által támogatott projekt célja, hogy hosszú távú, egyénre szabott megoldásokat találjon mind a kisgyermekes munkavállalók, mind pedig az őket foglalkoztató munkáltatók számára.
A munka és a családi élet összeegyeztethetőségének segítését célzó program reprezentatív kutatáson alapul, amely a rugalmas munkaformák használatának akadályait, illetve a vállalatok és a szülők atipikus foglalkoztatással kapcsolatos igényeit vizsgálta.

Az Iparfejlesztési Közalapítvány, mint főpályázó, és konzorciumi partnerei, a Victum Képzési Központ és az Artima Szervezetfejlesztő és Vezetési Tanácsadó Kft. együttműködésében a Munka kisgyermekkel program (MuKi) megvalósítása 2012. május 1-je óta zajlik.

Cégek jelentkezését várják

A két éves program során egyrészt kétszáz kiválasztott szülő részesül ingyenes képzésekben és személyiségfejlesztő tréningekben, hogy utána könnyebben illeszkedjen majd vissza a munka világába, másrészt interaktív adatbázis és tematikus rendezvények - szakmai kerekasztalok és nyílt napok - segítségével lehetőség nyílik a munkáltatói és munkavállalói oldal, illetve a témában érintett szakmai szervezetek közötti párbeszéd kialakítására és a kapcsolatteremtésre.

Munkáltatói oldalról a program hatvan cég fejlesztését teszi lehetővé - érzékenyebbé téve őket a kisgyermekes munkavállalók igényeire; ehhez eddig csaknem ötven vállalat csatlakozott. A Munka kisgyermekkel program a képzéseken túl száz fő elhelyezését, illetve munkába való visszasegítését vállalja - atipikus foglalkoztatásra nyitott cégek jelentkezését ezért szeretettel várjuk a programba.

Sztereotípiákon alapuló félelmek

Az Iparfejlesztési Közalapítvány részéről Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató beszélt a Közalapítvány által lefolytatott, a MuKi szakmai alapját képező reprezentatív kutatásról. ,,Az ötszáz fős lakossági és a száz fős céges mintát feldolgozó felmérésben a munkavállalói és a munkáltatói oldal kisgyermekes szülők alkalmazását érintő valós problémáit és igényeit vizsgáltuk. A félelmek mindkét fél részéről nagyon erősek, viszont gyakran sztereotípiákon alapulnak. A szülők legnagyobb problémája a gyermekfelügyelet hiánya, míg a munkáltatók legjobban a kisgyermekes munkatárs kisebb mértékű elkötelezettségétől és fizikai távollétét hiányától félnek.

A kutatásból kiderült továbbá, hogy munkáltatói oldal számára jelentős visszatartó erő a közvetlen üzleti érdek, illetve jó gyakorlatok ismeretének hiánya. ,,A társadalomban szükség van a szemléletformálásra, illetve az állam, a döntéshozók és a stratégiaalkotók munkavállalókkal és munkáltatókkal közös gondolkodására ahhoz, hogy a kisgyermekes szülőket ne hátrányos helyzetűként, hanem kiemelt módon kezeljék a magyar társadalomban." - hangsúlyozta Dr. Bárdos Krisztina.

A kulcs a munka és a magánélet egyensúlya

Scharle Ágota, a Budapest Intézet ügyvezető partnere elmondta, hogy Magyarország jelentős összegeket költ családtámogatásra. Arányait tekintve a hazai rendszerre viszont a pénzbeli juttatás biztosítása jellemző, nem pedig a bölcsődei, illetve óvodai férőhelyek létesítésének támogatása, ami a kisgyermekes szülők munkavállalásának ösztönzéséhez elengedhetetlen lenne.

Székely András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője kiemelte, hogy a legnagyobb problémát ma Magyarországon az jelenti, hogy - statisztikai megfogalmazással élve - a szülők átlagosan 2,1 gyermeket szeretnének, akik közül mindössze 1,3 gyermek születik meg. A népesedés csökkenéséhez pedig nagymértékben hozzájárul az, hogy a munka és a magánélet összeegyeztethetősége Magyarországon kevéssé támogatott.

,,Magyarországon a nők mindössze négy százaléka a dolgozik részmunkaidőben. Ausztriában és Németországban ez az arány ötven százalékot tesz ki, Hollandiában pedig eléri a hetvenkét százalékot is. A számok világosan mutatják, hogy Magyarországon egyfajta idegenkedés tapasztalható az atipikus foglalkoztatási módoktól - fogalmazott Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke.