Tévhitek az önéletrajzról

Az önéletrajz a kiválasztási folyamat legelső és egyben legfontosabb eleme. Ez az első kommunikációs csatorna a felvételiző és a leendő munkáltató között. Ám felmerülhetnek jogi problémák is az önéletrajzok kapcsán - hívta fel a figyelmet dr. Németh Janka a munkajog.hu-n megjelent írásában. 

A kiválasztásnál a felvételiztető az önéletrajz segítségével az elérhető legjobb és legmegfelelőbb jelöltet keresi. Az első szűrő kétségkívül az önéletrajz és az esetleges motivációs levél - függetlenül attól, hogy ezekből megjósolható-e a jelölt jövőbeli munkateljesítménye vagy sem.

Íme 8 tévhit az önéletrajzzal kapcsolatban, amelyekkel a munkaadók és a munkavállalók is szembesülnek:

1. tévhit: Számít az életkor

Ez nem igaz. Kutatók bebizonyították, hogy nincs közvetlen kapcsolat az életkor és a jövőbeli teljesítmény között, és nem korfüggő a kreativitás sem.

2. tévhit: Az álláskereső kinézete megmutatja, hogy milyen munkaerő

A fénykép nem mond semmit a jelölt képességeiről, habár egyértelmű, hogy egy professzionális fotó kedvező hatással van a pályázó megítélésére. Egy előnyös kép azt az érzést keltheti, hogy a jelölt rendelkezik az elvárt képességekkel.

3. tévhit: Az iskolai eredmény nem fontos

Sokan úgy vélik, hogy a tanulmányok során szerzett érdemjegy nincs kapcsolatban a munkahelyi teljesítménnyel - azaz nem feltétlenül a legjobb diákból lesz a legjobb munkaerő.

Ezt közel 70 tanulmányban cáfolták meg a szakértők. Megállapították, hogy jelentős az összefüggés a végzettség és a szerzett érdemjegyek, valamint a szakmai életben elért teljesítmény között. Fontos azonban, hogy az évek előre haladtával ez a kapcsolat elhalványul, 6 év munkában töltött idő után szinte nincs is összefüggés.

4. tévhit: A munkatapasztalat és a jövőbeni teljesítmény összefügg

Meglepő módon csak gyenge kapcsolat mutatható ki a releváns munkatapasztalat és a jövőbeli teljesítmény között - derült ki a Quinones, Ford és Techout által 1995-ben végzett felmérésből. A magasan képzett pozíciókban azonban igazolhatóbb az összefüggés - ha ismert a korábbi munkatapasztalat minősége és mennyisége.

5. tévhit: Kiolvasható a motivációs levélből, hogy milyen munkaerő lesz a pályázó

Általában arra használjuk ezt a dokumentumot, hogy kiszűrjük azokat a jelentkezőket, akik abszolút alkalmatlannak tartunk a betöltendő állásra. Ám igen kevés tudományos kutatás van jelenleg a motivációs levél hasznosságával kapcsolatban - hívja fel a figyelmet a munkajogász. Az eredmények azt mondják, hogy semmilyen jelentős kötelék nincs a munkavállaló jövőbeli teljesítménye és motivációs levele között.

6. tévhit: Az ajánlólevelek és a referenciaszemélyek tiszta képet adnak a jelöltről

Az ajánlólevél vagy a volt felettessel történő telefonbeszélgetés tartalmazhat hasznos információt a jelentkezőről, ám hátrányaként szokták említeni azt, hogy a volt kollégáról "nem szoktak rosszat mondani". Ezért van az, hogy az ajánlások gyakran egyöntetűen dicsérőek a munkavállalókra nézve.

7. tévhit: Elkérheti a jelölt minden adatát a munkaadó

Csak olyan információ és adat kérhető a pályázótól, amely a betöltendő munkakörrel kapcsolatos. Az önéletrajzot általában a leendő munkavállaló saját döntése alapján készíti el és válogatja ki, hogy az konkrétan milyen információt tartalmazzon magáról és szakmai tapasztalatairól - például beleírja a családi állapotát, a hobbiját vagy az érdeklődési körét, hogy árnyalja a róla alkotott képet.

Ha az álláshirdetésben a munkavállaló megjelöli az önéletrajz vagy a motivációs levél kötelező tartalmi elemeit, ügyelnie kell arra, hogy az közvetlen és lényeges kapcsolatban legyen a betöltendő állással.

Az önéletrajz potenciális lehetőség a diszkriminációra. Az életkor, a nem, a nemzetiség, az anyanyelv, a családi állapot, illetve a korábbi munkaviszony részmunkaidős jellege, valamint határozott időtartama ugyanis védett érték - írja a munkajogász. Ezekhez az információkhoz azonnal hozzájut a felvételiztető, azt pedig szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a nők, a nyugdíj előtt állók, a pályakezdő fiatalok miért nem jutnak be néha egy-egy interjúra.

8. tévhit: Az adatokat használhatja a munkaadó a pályázó beleegyezése nélkül

Az önéletrajz elküldésével egyidejűleg kötelező lenne az adatvédelmi hozzájárulás megadása, mivel a személyes adatokat kezelni csak az érintett hozzájárulásával lehet. A fénykép, a név, a születési dátum, a telefonszám, az email cím, illetve minden gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret (hobbi, civil szervezeti tagság), amely a pályázóval kapcsolatba hozható, továbbá minden adathalmaz, amelyből következtetni lehet a pályázó kilétére, személyes adatnak számít.

A törvény előírja, hogy a pályázat során összegyűjtött adatokat kizárólag a felvételiztetés céljából lehet kezelni.

A kisebbséghez vagy nemzetiséghez tartozás - amelyekre szintén következtetni lehet egy-egy önéletrajzból - már úgynevezett különleges adat, amelyek kezelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: önéletrajz, munka, álláskeresés, adatvédelem, állásinterjú