Visszásságok a munkaerő-kölcsönzésben

2012. május 10. Forrás: Profession.hu - dr. Hargittay Szabolcs, D. I.

Hasznos: - + Nyomtat

Átláthatóbbá válik a munkaerő-kölcsönzés szabályozása az új Munka törvénykönyvében. A kölcsönző cégek több rugalmasságot akartak, és úgy vélik: veszélybe kerülhetnek a „bérelt” munkások.

Gyakorlatiasabb lett és letisztultabb szabályozást mutat az új Munka törvénykönyvében (Mt.) a munkaerő-kölcsönzés a korábbi szabályozáshoz képest – vélekedik dr. Hargittay Szabolcs, a Profession.hu munkajogi szakértője.

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek életében igazán nagy változást a 2011. december 1-jétől hatályba lépő szabályozás hozott, ekkortól kellett ugyanis bevezetni több olyan rendelkezést a magyar jogrendszerbe, amely az európai uniós joggal való harmóniát biztosítja. Ezen szabályozás értelmében – bizonyos kivételektől eltekintve – már az első pillanattól kezdve érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a kölcsönzött munkavállalók esetében is. Kimondta továbbá a jogszabály az ideiglenesség elvét is, azaz kölcsönzött munkavállalót maximum 5 évre lehet kölcsönözni.  

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke egy korábbi konferencián azt mondta az ideiglenességgel kapcsolatban: nem időben kellene meghatározni a kölcsönzés maximális időtartamát (amit az új Mt. maximum 5 évben szabályoz), hanem az lenne a helyes, ha egy-egy szezonhoz, vagy épp projekthez kapcsolták volna a kölcsönzést.

A kölcsönzőknek fenntartásai vannak

Csákvári Róbert, a Work Force Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kölcsönzésre vonatkozó új szabályozás számos kérdést és megoldandó problémát vet fel. Szakmai körökben több – Nyugat-Európában már alkalmazott – a munkaerő-kölcsönzés rugalmasságát biztosító szabály meghonosítását látnák szívesen – tette hozzá.

Az új Mt. jelenlegi szövegezésében benne maradt több olyan pont, melyek meg nem változtatása komoly károkat fog okozni a munkaerőpiacon – vélekedik a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége is. Az új szabályozás szerint a határozott idejű munkaszerződés 6 hónapon belüli hosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződés megkötésére azonos felek között munkaszervezési okra történő hivatkozással nincs lehetőség – ez pedig a rugalmasság ellen hatna. Ez az SZTMSZ szerint a cégeknek nagyon nagy gondot fog okozni: a betanult munkaerő továbbfoglalkoztatása helyett új, tapasztalatlan embereket kellene felvenni és a régieket elküldeni, ami a folyamatos munkavégzésben okoz majd fennakadásokat.

 Visszásságok a munkaerő-kölcsönzésben 

Nem tudni, ki fizeti majd a végkielégítést

A munkajogász elmondta: a kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyt a munkáltató, azaz a kölcsönbeadó felmondással, az indokolási kötelezettség betartásával szüntetheti meg. Fontos változás, hogy az új Mt. szerint a cég működésével összefüggő oknak számít majd az is, ha a kikölcsönzés megszűnik. (A jelenleg hatályos Mt.-ben a kölcsönbeadó akkor tudta a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, ha a kikölcsönzés megszűnt, és az ezt követő 30 napon belül nem tudta más céghez kikölcsönözni a dolgozót.)

Az új Mt. szerint tehát a kölcsönbeadó a kikölcsönzés megszűnése után nyomban élhet a felmondás lehetőségével. A munkajogász szerint ez természetesen nem szülhet visszaéléseket. Aggályokat vethet fel viszont például a felmondás jogszerűsége körül az, ha egyébként a körülmények azt mutatják, hogy a dolgozó további kikölcsönzése nem ütközött volna akadályba. A felmondási idő kölcsönzés esetében is az általános szabályok szerint alakul. (A felmondási idő most egy éven belül 15, ezután 30 nap. Az új szabályok szerint általánosan 30 nap lesz.)

Jelenleg nem kell végkielégítést fizetni a kölcsönzött dolgozóknak, az új szabályozás szerint azonban ez a foglalkoztatási forma már nem szerepel a kivételek között – közölte az SZTMSZ. Ez szerintük a rugalmas munkaerőpiacra lenne rossz hatással. A végkielégítés a tipikus, hosszú távú foglalkoztatás esetén jár a munkásoknak, nem pedig a rugalmas, ideiglenes foglalkoztatásban alkalmazottaknak. Nem tiszta a munkaerő-kölcsönzőket tömörítő szervezet számára, hogy hogyan vonja össze a kölcsönbeadó a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot és hogyan lehet megfizettetni majd a jelenlegi céggel az előzőnél töltött időt. Ez szerintük pontosan abba az irányba mutat, hogy a kölcsönzőknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni nekik a végkielégítést. Úgy vélik: ez a szabály a kölcsönzés eredeti funkciója ellenében hat, mégpedig, hogy a kölcsönadó elhelyezze a dolgozót egy másik vállalatnál, ha az egyiknél megszűnik az igény.

Gondok a csoportos leépítéssel

Az új Mt. miatt érdekes helyzetbe kerülnek a munkaerő-kölcsönzők: folyamatos csoportos leépítés lesz náluk, egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 főt küld el havonta (és többet is vesz fel), és nem tudja előre 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. Az SZTMSZ szerint ideiglenes munka esetén kivitelezhetetlen és értelmezhetetlen a csoportos leépítési tervek bejelentése.

Ám nem csak emiatt problémás a csoportos leépítés. A Malév kölcsönvevő cég volt, és a csődje során kiderült, hogy a munkaerő-kölcsönzőket – mint szolgáltatókat – pont olyan jogok illetik meg egy csődeljárás esetén, mint például azokat a cégeket, amelyek például ceruzát szállítanak egy vállalkozásnak. A csődtörvény ugyanis nem tesz különbséget azon vállalatok között, amelyek munkaerőt vagy éppenséggel ceruzát „szállítanak be” – közölték a munkaerő-kölcsönzők. A csődtörvény szerint a munkaerő-kölcsönzői számlák a többi szolgáltatással egy szinten, hátrébb vannak besorolva, mint a bérjellegű kifizetések. Egy cég bedőlése esetén nemcsak a kölcsönző cégek maradhatnak hoppon, a munkavállalók is rosszul járhatnak: a jelenlegi jogi szabályozás szerint nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerőpiacon. Míg a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalókat számos jogszabály védi, a rugalmas foglalkoztatási keretek között dolgozók a munkaerőpiacon másodrendű állampolgárok.

     Visszásságok a munkaerő-kölcsönzésben     

Kártérítési igénye lehet a kölcsönvevőnek

Megújul a szabályozás a kártérítés területén is: ha a kölcsönzött munkavállaló kárt okoz a kölcsönvevőnek, akkor ennek a megtérítésére az Mt. általános szabályai lesznek az irányadóak. Persze vannak kivételek, ha például akkor, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a polgári törvénykönyv alkalmazotti kárfelelősségi szabályait kell alkalmazni. Ilyen megállapodás hiányában a kölcsönvevő a neki okozott kárt a dolgozón „verheti le”, függetlenül attól, hogy köztük nem áll fenn munkaviszony.

Miért előnyös mégis a kölcsönzés?

A munkások „bérlése” azért előnyös lehet a cégeknek, mert nem számítanak bele a saját állomány létszámába, nem a kölcsönbe vevőre hárul az adminisztráció, a munkaruha beszerzése, munkabaleset esetén a kölcsönzőt „számoltatja el” a hatóság, és a jelenlegi törvény szerint nem fizet végkielégítést a kölcsönvevő a kölcsönzötteknek, ha lejár a megbízás. Egy felmérésből az is kiderült: a hazai cégek közül elég sokan készülnek arra, hogy munkavállalókat kölcsönözzenek. A Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2011. év végi kutatása szerint a munkáltatók – főként a gyártás és termelés területén működő vállalkozások – 40 százaléka jelezte: több kölcsönzött munkásra lesz szükségük 2012-ben.

Tavaly Magyarországon több mint 124 ezer kölcsönzött munkavállaló volt, 5 százalékkal többen, mint az előző évben. Világszerte 10 millióan dolgoznak ebben a formában. Leginkább Spanyolországban alkalmaznak „bérelt munkásokat”, ahol a teljes foglalkoztatottak 34 százaléka kölcsönzött – ez a 15 százalékos EU27-es átlagot jócskán meghaladja. A Randstad egyik kutatása arra az eredményre jutott, hogy a munkaerő-kölcsönzők például elősegíthetik a munkaerő-piaci problémák megoldását: tevékenységük növeli a foglalkoztatottságot és csökkentik a feketegazdaságot. Olaszországban például egyértelműen kimutatható a kölcsönzött munkaerő növekedésével párhuzamosan a feketén foglalkoztatottak arányának csökkenése.
 

- Profession.hu

További cikkek a munkajogról
További cikkek a munkajogról
HIRDETÉS

Kalkulátorok

www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

7+1 dolog, amit jó, ha tudunk a nyugdíjról!

2014. december 16.
A munka világában sokunkban - legyünk akár pályakezdők, akár "régi bútordarabok" - számos kérdés merül fel a nyugdíjjal kapcsolatban. Íme 7 tény és 1 tipp a nyugdíjjal kapcsolatban! Bővebben

-

4 kérdés a cafetériáról, amit mindig tudni akartunk

2014. október 21.
Lakáshitel, kreatív juttatások, trendek és jövő. 4 alapkérdésről faggattuk a szakértőket. Bővebben