Profession

Mikor rendelhet el a munkáltató túlórát? Milyen korlátokkal teheti meg? Mekkora összegű a díjazás? Mit tehet a munkavállaló, ha nem kapja meg a rendkívüli munkavégzés ellenértékét?

Mit tekintünk rendkívüli munkavégzésnek?

Ami a köznyelvben „túlóra” elnevezés alatt ismert, az a tételes jogban rendkívüli munkavégzést takar.

A Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkavégzés fogalmának meghatározásával adós marad. Ehelyett azt a megoldást választja, hogy körülírja azokat az esetcsoportokat, ahol a munkavégzés rendkívülinek számít.

Ebből fakadóan rendkívüli munkavégzésnek minősül

- a munkaidő-beosztástól eltérő,

- a munkaidőkereten felüli,

- az ügyelet alatti munkavégzés,

- készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam.

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

Egyöntetű a bírói gyakorlat abban, hogy jogellenes a rendkívüli munka „betervezése”. A munka megszervezése során a munkáltató tehát nem alkalmazhat olyan módszert, amellyel a munkavállalók rendszeres túlmunkára kötelezése révén elégíti ki a megnövekedett munkaszükségletet.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a megrendelői igények megnövekedése miatt a termelés felfuttatására van szükség. Ha ez váratlanul és előre nem tervezhetően következik be, akkor jogszerű a túlmunka elrendelése. Ha viszont a munkáltató eleve számol azzal, hogy ügyfeleinek a megfelelő mennyiségű terméket a meglévő munkaerő-állománnyal nem tudja előállítani, akkor köteles gondoskodni újabb munkavállalók felvételéről vagy alvállalkozók bevonásáról. Jogellenes azonban az a magatartás, ha a munkáltató a fentiek helyett betervezi a munkavállalók többletmunkáját.

Mik a rendkívüli munkavégzés korlátai?

A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

Megjegyzem, hogy a munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egy éves határozott időre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz óra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről.

Rendkívüli munkára nem vehető igénybe

- a fiatal munkavállaló,

- a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,

- a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint

- a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

A túlmunka ellenértéke

Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a következő ellenérték illeti meg:

- A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék.

- A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

- A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

Az előzőektől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.

A főszabály alól kivétel, hogy a vezető állású munkavállalót a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem illeti meg.

Mi a szankciója annak, ha a munkáltató nem fizeti meg a túlmunka ellenértékét?

Jogszabály által előírt kötelezettség, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejét. Ha a munkáltató ennek a nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a munkavállalónak nem fizeti meg a túlmunka ellenértékét, akkor egyfelől egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során komoly bírságra számíthat.

Másrészről a munkavállalót jogszabály alapján megilleti a rendkívüli munkavégzés esetére járó ellenérték. Ha a munkáltató ezt nem fizeti meg a munkavállaló részére, akkor a dolgozó az igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti.

- Profession.hu