Profession

A mai válságos időszakban – amikor szinte mindennaposak az elbocsátások – fontos, hogy tisztában legyünk jogainkkal.

Mit takar a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése?

A munkáltató és a munkavállaló bármikor úgy dönthetnek, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik, a hangsúly minden esetben a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításon van. Ebből fakadóan tehát a munkavállalót nem lehet kényszeríteni a közös megegyezés aláírására. A fentiekből következik, hogy a felek a megállapodásban sok mindenben dűlőre juthatnak.

Nyílt titok, hogy a munkáltatónak ez a munkaviszony megszüntetési forma nyújtja messzemenőkig a legnagyobb biztonságot, mert ekkor a munkavállalót nem illeti meg jogorvoslati jog és csak speciális esetekben támadhatja meg az általa is aláírt megállapodást.

A munkavállaló számára elsősorban azért lehet előnyös a közös megegyezés aláírása, mert így magasabb juttatásban részesülhet, mint más munkaviszony megszüntetési formáknál.

A közös megegyezést – a többi munkaviszony megszüntetési formához hasonlóan – írásba kell foglalni. Fontos, hogy az aláírás előtt a dokumentumot olvassuk el, és ha úgy érezzük, hogy valami nem teljesen világos a számunkra, akkor kérjünk elegendő időt az átgondoláshoz vagy a jogi képviselőnkkel való konzultációhoz.

A bírói gyakorlat szerint a munkáltató az azonnali döntésre való felszólítással olyan helyzetet teremt, amely alkalmas arra, hogy a munkaviszony jogi feltételeiben járatlan munkavállalóra kényszerítőleg hasson. Ebből fakadóan az ily módon létrejött megállapodás érvénytelen.

Milyen járandóságok illetik meg a munkavállalót a munkáltatói rendes felmondás esetén?

A munkaviszony megszüntetésének talán egyik leggyakoribb módja a munkáltatói rendes felmondás. Ebben az esetben a munkavállalót megilleti az évi szabadság időarányos, igénybe nem vett összege, a felmondási időre járó átlagkeresete és a végkielégítés.

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, továbbá végkielégítés illeti meg a munkavállalót abban az esetben is, ha ő szünteti meg jogszerűen a munkaviszonyt rendkívüli felmondással. Végkielégítés jár továbbá a munkavállaló számára, ha azt a munkaszerződése vagy kollektív szerződés tartalmazza. Az Mt. szerint azonban nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Gyakran hallani, hogy az előzőekben felsorolt járandóságok csak akkor illetik meg a munkavállalót, ha nagyon öntudatos vagy jogi képviselővel fenyegetőzik. Hangsúlyozom, hogy a fenti „juttatások” jogszabály alapján járnak, tehát nem a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ezeket biztosítja és kifizeti a munkavállalónak vagy sem.
A végkielégítés összegéről és a felmondási idő mértékéről a „Legyünk résen, ha felmondanak! Jogi tippek, tanácsok” című cikkemben már részletesen beszámoltam.
 

- Profession.hu