A menedzserszerződések előnyei

Milyen fontosabb eltérő szabályok vonatkoznak a vezetőkre?

A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. Ennek a fenti rendelkezésnek az indoka, hogy a vezető pozíciójából adódóan nincs jellemzően ráutalva a kollektív szerződés által biztosított védelemre, másrészt pedig kollektív szerződést kötő félként jelenik meg.

A vezetővel szemben támasztott nagyobb mértékű felelősség kritériuma nyilvánul meg a rendkívüli felmondás gyakorlásával összefüggésben is, ugyanis a rendkívüli felmondás joga - az általános szabályok szerint a felmondást megalapozó ok bekövetkezésétől számított egy év helyett - az ok bekövetkezésétől számított három éven belül gyakorolható.

A vezető, ha vezetői tevékenységének keretében (például: irányítási, döntési, szervezési hibák miatt, vagy megrendelések hiánya miatt) kárt okoz, azért nem a Munka Törvénykönyve, hanem a polgári jog szabályai szerint felel. A polgári jogi felelősség azonban kibővült, ugyanis ha a vezető megszegi az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat és ezzel kárt okoz a munkáltatónak, akkor szintén a polgári jog szerinti felelősség terheli.

Ha a vezető jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor nem az általános szabályok szerint, a rá irányadó felmondási időre járó átlagkereset összegével felel, hanem 12 havi átlagkeresetével. Erre a szabályra is azért van szükség, hogy például a vezető csak nagyon átgondolt és indokolt esetben szüntesse meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással.

A vezetőre a munkáltató más munkavállalóira meghatározott munkarendje nem irányadó, azt maga állapítja meg. A vezető rendkívüli munkavégzésének időtartama sem behatárolható, és mivel a munkaidejével szabadon rendelkezik, a túlmunkavégzésért pótlékra nem jogosult.

A jogszabály erejénél vezetőnek minősülő munkavállalókra a következő szabályok az irányadóak:

A vezetővel 5 évnél hosszabb időtartamra is köthető határozott idejű munkaszerződés. Rendes felmondás esetén a felmondási tilalmakra és korlátozásokra, a felmondási időre, valamint a felmondás indoklási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések a vezetőre nem vonatkoznak. Ennek indoka, hogy a vezetői munkakör olyan bizalmi jellegű munkakör, ahol a bizalom hiánya vagy elvesztése esetén szükségessé válhat az azonnali személycsere.

Az összeférhetetlenségi szabályok

A szigorú összeférhetetlenségi szabályokra azért van szükség, hogy a vezető teljes energia bedobással a munkájára tudjon koncentrálni, a munkáltatója kizárólagos érdekeinek szem előtt tartása tehát elsődleges szempont. Így a munkaszerződésben korlátozni lehet a tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenység létesítését és folytatását is. Az Mt. szerint a vezetőt úgynevezett gazdasági, illetve versenytilalmi jellegű rendelkezések is kötik. Ez három fő területre összpontosul. Egyrészt korlátozza a vezető tulajdonszerzését más gazdasági társaságban, másrészt tiltja bizonyos ügyletek megkötését, harmadrészt pedig a vezetőt bejelentési kötelezettség terheli, ha közeli hozzátartozója folytat olyan tevékenységet, amely veszélyezteti saját munkáltatójának gazdasági érdekeit.

Milyen kikötéseket szoktak általában tartalmazni a vezetővel kötött úgynevezett menedzserszerződések?

Mit tartalmazhat egy vezető beosztású személynek a szerződése, illetve miért érheti meg vállalni az ezen pozícióval járó szigorúbb szabályokat?
A menedzserszerződésekben a legtöbb cég szabványszerűen alkalmaz bizonyos kikötéseket, és ma már joggal elvárja, hogy egy vezető tisztában legyen ezek tartalmával, jelentésével. Ilyen, általánosan alkalmazott záradék többek között a versenyklauzula, az összeférhetetlenségi klauzula, a titoktartási klauzula és a munka során kifejlesztett szellemi termékek, szabadalmak tulajdonjogának sorsa.

A versenyklauzulában történik annak az időtartamnak a megállapítása, ami alatt a vezető - a cégtől történő távozása esetén, a távozást követően - a cég versenytársainál vagy azok egy részénél sem munkavállalói, sem tulajdonosi, sem pedig szerződéses jogviszonyt nem alakíthat ki. Természetesen ezért a kötelezettségért cserébe a cég - a kötelezettség mértékével arányban álló - díjazást nyújt a vezetőnek. Értelemszerű, hogy hasonló versenyhelyzetben a vezető a céggel fennálló munkaviszonyának időtartama alatt sem lehet.

A titoktartási klauzula a munkaviszony ideje alatt és az azt követő időszakban kötelezi a vezetőt a munkaviszony során tudomására jutott információk bizalmas kezelésére, az üzleti titok megtartására. A legtöbb cég ugyancsak kiköti, hogy a munkavégzés során kifejlesztett szabadalmak, szellemi termékek tulajdonjoga a céget illeti meg, a vezető azok felett nem jogosult rendelkezni.

A menedzserszerződésekben a vezetőkre általában a következő előnyös juttatásokat szokták kikötni:

- magasabb fizetés, 13-14. havi fizetés, végkielégítés;
- bónusz, prémium a cég eredményességének függvényében;
- a próbaidő hiánya;
- szolgálati gépkocsi, számítógép, mobiltelefon;
- részvényopciós programok (stock option agreement);
- ingyenes egészségügyi szűrés, sportolási lehetőségek finanszírozása;
- vállalati üdülő vagy egzotikus utazások biztosítása;
- nagy összegű biztosítások (jellemzően életbiztosítás).

A témához kapcsolódó fogalmak:

Kit nevezünk vezető állású munkavállalónak?

A Munka Törvénykönyve szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. Továbbá a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül. Erről a körülményről a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell. Hozzáteszem, hogy a tulajdonos által előírt vezető állású munkavállalóra némileg eltérő szabályok vonatkoznak, mint a munkáltató vezetőjére vagy helyettesére.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) tartalmazza, a vezető állású munkavállalókra pedig a Munka Törvénykönyve fogalmaz meg rendelkezéseket. A jelen jogi szabályozás szerint a Gt. szabályai mindenképpen alkalmazandók a vezető tisztségviselőkre, de ha a vezető tevékenységét egyben munkaviszonyban látja el, akkor mind a Munka Törvénykönyve, mind pedig a Gt. szabályai kiterjednek rá. Gyakori, hogy ebből a kettős jogszabály-alkalmazásból problémák adódnak, ugyanis vannak olyan területek, amelyekről mindkét jogszabály rendelkezik, de nem feltétlenül azonos tartalommal. A gyakorlatban a problémát az okozza, hogy a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőkre mindkét jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell, azonban a felek vagy csak az egyik, vagy csak a másik jogszabály betartására figyelnek.

Kik jogosultak az ügyvezetői feladatok ellátására?

A vonatkozó jogszabály értelmében a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag, a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető, a részvénytársaság ügyvezetését pedig az igazgatóság, mint testület látja el.