Szabályos érdekérvényesítés

2010. június 18. Forrás: Profession.hu - Dr. Hargittay Szabolcs, ügyvéd

Hasznos: - + Nyomtat
Amennyiben a munkaviszonyunk jogellenesen kerül megszüntetésre, akkor azt a munkaügyi bíróság előtt megtámadhatjuk. Hogyan néz ki ez a folyamat pontosan? Hogyan és milyen fórumon szerezhetünk érvényt igényünknek? Milyen költségvonzata lehet, illetve mit kérhetünk a munkaügyi bíróságtól?

Hol kezdeményezhet munkaügyi jogvitát a munkavállaló és ez milyen határidőhöz kötött?
A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni az illetékes munkaügyi bíróságon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló személyesen vette át a felmondást, akkor attól a naptól, ha postán, akkor pedig a küldemény átvételének napjától kezdve ketyeg a fenti határidő. Ha a munkavállaló a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. A munkaügyi bíróság illetékességét a munkáltató székhelye, illetőleg a munkáltató azon telephelye határozza meg, ahol a munkavállaló a munkát végezte. Tehát adott esetben egy érdi székhelyű munkáltató esetén a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság lesz az illetékes.

A munkáltató munkaviszonyt megszüntető intézkedése egyébként akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha a fentiekről szóló tájékoztatást tartalmazza a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat.

Kötelező-e a jogi képviselet munkaügyi perben, illetve milyen szervezethez fordulhat segítségért az elbocsátott munkavállaló?

Munkaügyi perben a jogi képviselet nem kötelező. A keresetet a munkavállaló maga is megfogalmazhatja, illetve a munkaügyi bíróságon jegyzőkönyvbe mondhatja. Lehetőség nyílik továbbá a jogi segítségnyújtó szolgálat igénybevételére. Az előbb említett szervezetről szóló jogszabály célja az volt, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget nyújtson, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek.

A fenti szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelmet az elbocsátott munkavállalónak - az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt - a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal jogi segítségnyújtó szolgálatánál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A jogi segítségnyújtó szolgálat működéséről bővebb tájékoztatást az érdeklődők ezen az internetes portálon kaphatnak: http://www.kih.gov.hu/alaptev/nepugyvedje.

Milyen költségekkel járhat egy munkaügyi per?

A munkaügyi pereknél főszabályként a munkavállalót a szakzsargonban használt "tárgyi költségfeljegyzési jog" illeti meg. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az állam a per során felmerülő költségeket megelőlegezi (például tanúk, szakértők díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége), továbbá a munkavállaló mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Az eljárás jogerős befejezése esetén pedig az a fél fizeti meg a fenti költségeket, akit a bíróság erre kötelez. Ez azt eredményezheti, hogy ha a per kimenetele nem kedvező a munkavállaló számára és a bíróság elutasítja a keresetét, akkor az ellenfél ügyvédi munkadíján felül az illeték és a perrel kapcsolatos egyéb költségek is a munkavállalót terhelhetik. Sajnos, tapasztalataim szerint a per kezdete előtt sokszor a jogi képviselők is "elfelejtik" erről tájékoztatni a munkavállalókat, akiket a per végén ezért kellemetlen meglepetés érhet.

Milyen költségekkel jár egy munkaügyi per?

Milyen igénnyel léphet fel a munkavállaló a munkaügyi bíróság előtt, ha úgy érzi, hogy a munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg?

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló alapvetően kétfajta igénnyel léphet fel:
- az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását kéri;
- kéri a munkaügyi bíróságtól, hogy a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezze.

A jogellenesen elbocsátott munkavállalót a fentieken túl megilleti az elmaradt munkabére (egyéb járandóságai) és a felmerült kára. A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg, megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló megnyeri ugyan a munkaügyi pert, de addigra a munkáltatója bármilyen okból kifolyólag fizetésképtelenné válik?

Sajnos, a gazdasági válság hatásaként egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkáltatók nem tudják finanszírozni a napi működésüket sem és ezért valamelyik hitelezőjük kérelmére felszámolás alá kerülnek. A felszámolási eljárás során a bíróság felszámolót rendel ki, aki teljes jogkörrel dönt a cég ügyeiben és a jogszabály által felállított sorendben köteles megfizetni a felszámolás alá vont cég tartozásait. Szerencsére a munkabér és egyéb bérjellegű juttatások a felszámolás költségei között igen előkelő sorrendben kerülnek kifizetésre.

Felmerül a kérdés azonban, hogy mi van abban az esetben, hogyha a cégnek gyakorlatilag egyáltalán nincs vagyona. A jogalkotó erre a lehetőségre is gondolva hozta létre a bérgarancia alapot. A bérgarancia alap lényege, hogy abból a felszámoló - bizonyos összeghatárig - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozását előlegezi meg.


Kapcsolódó tartalom:

Csak szabályosan: a munkaviszony megszüntetés folyamata
A munkaviszony megszüntetésének formái

A 6 legfontosabb szabály a munkaviszony megszüntetésekor

- Profession.hu

További cikkek a munkajogról
További cikkek a munkajogról

Kalkulátorok

www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Munkavégzés a hidegben: 5 dolog, amihez jogunk van

2013. december 25.
A legnagyobb hidegben extra pihenőidő, tea, de akár a munkavégzés alóli felmentés is járhat. Bővebben

-

Így betegít meg az iroda

2013. augusztus 22.
Íme az irodai munkavégzés három legnagyobb veszélyforrása, melyet hajlamosak vagyunk alulértékelni. Bővebben