Legyünk résen, ha felmondanak! Jogi tippek, tanácsok

2009. február 26. Forrás: Profession.hu - dr. Hargittay Szabolcs

Hasznos: - + Nyomtat
Ismerjük meg a jogainkat és legyünk kellően tájékozottak, mielőtt bármilyen ajánlatot elfogadunk vagy iratot aláírunk.

Mit jelent a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése?

A munkáltató és a munkavállaló bármikor úgy dönthetnek, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik. Mind a határozott, mind pedig a határozatlan idejű munkaviszony esetén lehet élni ezzel a jogviszony megszüntetési móddal, a hangsúly minden esetben a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításon van. Ebből következik, hogy a felek a megállapodásban sok mindenben dűlőre juthatnak.

Nem titok, hogy a munkáltatónak ez a munkaviszony megszüntetési forma nyújtja a legnagyobb biztonságot, mert ekkor a munkavállalót nem illeti meg jogorvoslati jog és csak speciális esetekben támadhatja meg az általa is aláírt megállapodást. A gyakorlatban - a fentiekre is tekintettel - a munkavállaló számára azért is lehet előnyös a közös megegyezés aláírása, mert így a munkáltató általában magasabb juttatásban részesíti, mint más munkaviszony megszüntetési formáknál. Másfelől a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolólapról kiderül a munkaviszony megszűnésének módja. Közös megegyezés esetén nem kell magyarázkodnia a munkavállalónak, míg rendes vagy főleg rendkívüli munkáltatói felmondás esetén érhetik kellemetlen kérdések az elkövetkező állásinterjúkon.

Mire ügyeljük a közös megegyezés aláírásakor?

A közös megegyezést, mint bármely más munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatot írásba kell foglalni. Fontos, hogy az aláírás előtt olvassuk el és ha úgy érezzük, hogy valami nem teljesen világos a számunkra, akkor kérjünk elegendő időt az átgondoláshoz vagy a jogi képviselőnkkel való konzultációhoz.

A bírói gyakorlat szerint a munkáltató az azonnali döntésre való felszólítással olyan helyzetet teremt, amely alkalmas arra, hogy a munkaviszony jogi feltételeiben járatlan munkavállalóra kényszerítőleg hasson. Ebből fakadóan az ily módon létrejött megállapodás érvénytelen.

Mi a teendő, ha úgy érezzük, hogy az aláírt közös megegyezés nem a valódi akarat elhatározásunkat tükrözi?

A munkavállaló a Munka Törvénykönyvében (a továbbiakban: Mt.) részletezett indokok alapján (tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés) 30 napos határidővel megtámadhatja a közös megegyezést. A megtámadásra nyitva álló határidő a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik.

A közös megegyezés megtámadása esetén a bizonyítási teher a munkavállalóra háramlik, azaz neki kell bizonyítania a tévedés, megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés tényét. Utólag igencsak körülményes és nehézkes a fenti tények bizonyítása, úgyhogy aláírás előtt a megállapodás gondos olvassuk át.

A hangsúly a valódi akaraton van.

Milyen hátránnyal járhat a munkavállaló számára, ha a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg a munkaviszonyát?

Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkavállalót nem illeti meg végkielégítés és mivel ennél a munkaviszony megszüntetési formánál a felmondási idő fogalma eleve kizárt, ezért a munkavállaló gyakorlatilag egyik napról a másikra kerül az utcára.

Egy másik hátránya ennek a munkaviszony megszüntetési módnak, hogyha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ebből következően a munkavállalónak kedvezőbb a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés, mivel akkor ilyen hátrány sem érheti.

Mi jár a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén?

A munkaviszony megszüntetésének egyik leggyakoribb módja a munkáltatói rendes felmondás. Ebben az esetben a munkavállalót megilleti az évi szabadság időarányos, igénybe nem vett összege, a felmondási időre járó átlagkeresete és a végkielégítés.

Mikor jár végkielégítés a munkavállaló számára?

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

A munkavállalót végkielégítés illeti meg abban az esetben is, ha ő szünteti meg jogszerűen a munkaviszonyt rendkívüli felmondással.

Végkielégítés jár továbbá a munkavállaló számára, ha azt a munkaszerződése tartalmazza. Az Mt. szerint nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Mennyi a végkielégítés összege?

Mitől függ és mennyi a végkielégítés összege?

A végkielégítés mértékét az Mt. határozza meg az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő mértékétől függően. Ennek megfelelően a végkielégítés mértéke: 
- legalább három év esetén: egyhavi;
- legalább öt év esetén: kéthavi;
- legalább tíz év esetén: háromhavi;
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
- legalább húsz év esetén: öthavi;
- legalább huszonöt év esetén: hathavi
átlagkereset összege.

Természetesen a munkaszerződésben, kollektív szerződésben és a felek megállapodásában a fenti előírásoktól a munkavállalóra nézve kedvező módon el lehet térni.

Mit jelent és mennyi a felmondási idő?

A felmondási idő tulajdonképpen a munkaviszony megszüntetését tartalmazó jognyilatkozat közlését követő átmeneti időtartam, amely alatt a munkaviszony továbbra is fennáll, így mindkét felet továbbra is terhelik a munkaviszonyból származó kötelezettségek, és megilletik az ebből származó jogosultságok.

A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A harmincnapos felmondási idő - lépcsőzetesen - a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
- három év után öt nappal,
- öt év után tizenöt nappal,
- nyolc év után húsz nappal,
- tíz év után huszonöt nappal,
- tizenöt év után harminc nappal, 
- tizennyolc év után negyven nappal, 
- húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.

A minimum harminc napos és maximum egy éves felmondási időről szóló rendelkezés eltérést nem engedő szabály, viszont a felek a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben a fenti előírásoktól itt is eltérhetnek a munkavállalóra nézve kedvező módon.

Kell-e a felmondási idő alatt munkát végezni?

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót - a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. További rendelkezés, hogy a munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. Ez utóbbi szabályból következik, hogy a felmentési idő nem feltétlenül a felmondási idő utolsó fele, mert akár a munkavállaló, akár a munkáltató rendelkezhet más elrendezésről.

Kell-e a felmondási idő alatt munkát végezni?

A felmentési idő célja, hogy az így rendelkezésre álló időt a munkavállaló új munkahely keresésére, a további elhelyezkedésre vagy egy új munkahely elvárásaira történő felkészülésre fordítsa. Az Mt. a felmentési idővel kapcsolatban kimondja még, hogy a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.

Betegállomány alatt a munkáltató megszüntetheti-e a munkaviszonyt rendes felmondással?

A válasz egy egyszerű nem. Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló érezvén a közelgő munkaviszony megszüntetést úgy dönt, hogy betegszabadságra vagy táppénzre "vonul" és így odázza el a munkáltatói döntést. Erre a jogszabályi alapja meg is van, ugyanis az Mt. szerinti kógens, azaz eltérést nem engedő szabály, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama alatt.

A felmondási idő, ha az előzőekben meghatározott felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el.

További fontos rendelkezés, hogy próbaidő alatt viszont a munkáltató még akkor is megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatállyal, ha a munkavállaló betegállományban van.

Mindenesetre figyelemmel kell lenni arra, hogy a kezelőorvosi igazolásnak a valóságot kell tükröznie, mert könnyen előfordulhat, hogy az ellenőrző főorvos utólagos vizsgálatot tart, aki adott esetben felülbírálhatja a kezelőorvos véleményét.

 

Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a témával kapcsolatos részletes jogszabály ismertetést és tájékoztatást, ezért kérjük vegye figyelembe, hogy minden egyedi ügyben adott tanácshoz az eset összes körülményeinek ismerete szükséges.

- Profession.hu

További cikkek a munkajogról
További cikkek a munkajogról

Kalkulátorok

www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Munkavégzés a hidegben: 5 dolog, amihez jogunk van

2013. december 25.
A legnagyobb hidegben extra pihenőidő, tea, de akár a munkavégzés alóli felmentés is járhat. Bővebben

-

Így betegít meg az iroda

2013. augusztus 22.
Íme az irodai munkavégzés három legnagyobb veszélyforrása, melyet hajlamosak vagyunk alulértékelni. Bővebben