Ennyivel nőtt az idén a bérünk

A Magyarországon működő nemzetközi vállalatok 4,6 százalékkal emelték alkalmazottaik alapbérét az idén a szeptemberi állapot szerint - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Management Consultants GmbH legújabb bérezési felméréséből. 56 vállalat mintegy 12 300 munkavállalójának bérezési adatait értékelték.

Több mint 2 százalékos reálbér növekedéssel számol az idén Magyarországon a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég legfrissebb felmérése. Az idén 2,8 százalékos átlagos béremelés várható Magyarországon, a bérek reálértéke pedig - 0,7 százalékos inflációs előrejelzés mellett - átlagosan több mint 2 százalékkal nő. (A kutatás 488 cégre és 300 ezer munkavállalóra terjedt ki, amely a legnagyobb kört érintő javadalmazási felmérés Magyarországon.)

A Trenkwalder, a Simconsult és a Devise Hungary közös kutatása szerint az idén az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekednek a bérek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a magasabb, vezetői pozícióknál kisebb emelkedésről adtak számot a válaszadó cégek.

A bruttó átlagkereset a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek körében 234 400 forint volt január-októberben, 2,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Ezek a legfrissebb adatok.)

A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 207 500 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 400, a vállalkozásoknál 250 300, a költségvetésben dolgozóké 238 500, a nonprofit szervezeteknél pedig 228 900 forint volt. A közfoglalkoztatottak bére átlagosan 78 ezer forint volt.

A családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 153 500 forintot tett ki, és ugyancsak 2,9 százalékkal emelkedett egy év alatt. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 300 forintra becsülhető a KSH szerint.

Még mindig a fővárosban a legmagasabb

Sok év után először csökkent valamelyest a különbség a vidéki és a budapesti bérek között: a fővárosiak csupán 5 százalékkal keresnek többet, mint az országos átlag - ez 2009-ben még 8 százalék volt, Nyugat-Magyarország pedig 7 százalékkal van elmaradva ettől - 2009-ben a különbség még 11 százalék volt.

 A Profession.hu-n a legjobban fizető állások között is keresgélhetünk!

E folyamat hátterében a munkavállalók növekvő mobilitása, illetve kifejezetten Győr környékének elsősorban az autóiparral összefüggő gazdasági fejlődése állhat - írja a tanácsadó cég.

Mitől függ a béremelés?

A bérezési szintet leginkább a beosztás és a képzettség, valamint a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja a DUIHK szerint. A vezérigazgatók és ügyvezetők éves jövedelme az idén átlagosan 23 millió forint volt, míg a szak- és betanított munkások 2,3 millió forintot kerestek. Budapesten a bérek 26 százalékkal magasabbak, míg az Észak-Alföldön 18 százalékkal alacsonyabbak az országos átlagnál.

A német cégeket tömörítő szervezet tanulmánya szerint a cég ágazati hovatartozásának nincs kiemelkedően nagy befolyása a bérek alakulására: eltekintve a klasszikusan "jól fizető" ágazatoktól, mint a pénzügyi szektor, a vállalati tanácsadás, az energiaszektor vagy a gyógyszeripar, a bérek színvonala inkább a vállalat méretétől vagy tulajdonosi-szervezeti struktúrájától függ.

A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (482 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (450 300 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (406 800 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (173 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen - jelezte a statisztikai hivatal.

Az idén a cégek 15 százaléka fagyasztotta be a béreket, ami számottevő csökkenés a tavalyi 22 százalékhoz képes - áll a Hay Group tanulmányában. Leginkább a pénzügyi ágazatban tevékenykedő cégekre volt jellemző, hogy nem emelték munkavállalóik bérét, ennek ellenére még mindig a pénzügyi cégek fizetnek a legjobban Magyarországon. Ezeket szorosan követik az információtechnológiai és telekommunikációs, továbbá a gáz- és olajipari cégek, amelyek átlagosan több mint 10 százalékkal fizetnek jobban az országos átlagnál.

Béren kívüli juttatások

A teljesítményfüggő, változó javadalmazási elemek elsősorban a vezetők esetében jelentősek. Míg az ügyvezetőknél a jövedelem mintegy 24 százaléka származik változó bérezési elemekből, addig ez az arány a nem vezető beosztású munkavállalók esetén csak 8-10 százalék - áll a DUIHK tanulmányában.

A Hay Group szerint a bónuszok aránya 2014-ben egyértelműen nőtt a teljes jövedelmen belül. A magánszféra ugyanis egyre jobban kezdi bérpolitikáját a teljesítmény alapú bérezés irányába tolni. A nem készpénzben biztosított juttatások aránya átlagosan 17 százalékot teszi ki. A legnépszerűbb juttatás egyértelműen a SZÉP-kártya, szinte minden vállalat, amely a cafetériarendszert használja, alkalmazza ezt is.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: fizetés, béremelés, jövedelem, munka, 2014