Ebbe betegednek bele a dolgozók

Bár számtalan költséget, nehézséget megelőzhetnének vele a cégek, mégis a magyar vállalkozásoknak mindössze a 30 százaléka foglalkozik a pszichoszociális kockázatokkal - hangzott el a Napi.hu "Munkavédelem másként" elnevezésű konferenciáján.

Általában fokozott pszichés terhelést jelent, ha valakinek igen nagy felelősséget kell vállalnia, akár emberekért, akár anyagi értékekért - emelte ki előadásában Árvai Éva, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának orvos tanácsadója. Egy több száz fős vállalat vezetőjének, akár naponta kell olyan döntéseket hoznia, amely befolyással van az egész cég életére. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az orvosok, akiknek gyakran hiányos információk birtokában kell életről-halálról szóló döntéseket hozniuk. A szakember szerint a hosszú ideig tartó monoton munka (például adatfeldolgozás), a mindennapos képernyős munkahely, illetve az állandóan emberekkel való foglalkozás szintén veszélyeztetett helyzetnek számít.

Ha nem foglalkozunk a stresszel, akkor az tartóssá válik, annak pedig igen sok negatív hatása van: ilyen lehet az állandó fejfájás, a magas vérnyomás, szorongás, depresszió, elégedetlenség, kiégés, dühkitörés, magába fordulás, drog-, illetve alkoholprobléma is.

Sok a kiégett vezető

A munkahelyi stressz mértékét egy friss felmérés is jól mutatja. Dara Péter coach, a Devise Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a kutatás alapján a vállalati vezetők 56 százalékát az inspirálja, hogy szakmailag fejlődni tudjon, de 11 százalék említette, hogy a kudarcokat elkerülje, míg 7 százalék a túlélésre hajt. Amikor azt kérdezték, hogy mi befolyásolja őket a munkában, akkor 7 százalék a stresszt, 4 százalék az állás megtartását, míg 2 százalék a kiégést említette - a legtöbben, 53 százalék pedig a "magammal szembeni elvárást" válaszolta.

A mi okoz leginkább problémát kérdésre 15 százalék válaszolta a stresszt, 9 százalék a kiégést, 1 százalék pedig azt mondta, hogy nem élvezi a munkáját. Fejlődni pedig 19 százalék abban szeretne, hogy jobban tudja kezelni a stresszt.

A szakember szerint ezek után nem meglepő, hogy 31 százalék vallotta, hogy elégedett az életével. Amennyiben a vezetők közül csak ennyien elégedettek az életükkel, márpedig nekik nagyobb hatásuk van az életük alakulására, akkor képzeljük el, mi a helyzet a munkavállalókkal - emelte ki Dara.

Nagy az ellenállás

Árvai Éva szerint érdemes munkakörönként, személyenként végigjárni a megfelelő ellenőrzéseket, a vállalatoknál azonban gyakran nincs meg ehhez a kellő erőforrás, illetve szakértelem sem. Megfigyelhető az is, hogy máig nagy a társadalmi ellenállás, mivel fokozottan érzékeny témáról van szó. Az sem segít, hogy az egészségügyi állapotra vonatkozó információkat, csak az üzemi orvos kérheti ki, ráadásul ezeket szolgálati titokként kell kezelni. Árvai szerint éppen ezért elkerülhetetlen lenne más munkatársakat is bevonni az ellenőrzésekbe, így többek a HR-, illetve mentálhigiéniás szakembereket említve.

Tény, hogy a hatósági ellenőrzés során a munkavédelmi felügyelők csak a fizikai munkakörnyezetet, a dokumentumok meglétét, illetve az eljárási szabályokat ellenőrzik, a szociális környezet felmérése nem a feladatuk. A kockázatértékelés minőségével is vannak gondok, mivel az csak a jogszabályok betartásának a tételes végrehajtását tudja ellenőrizni a hatóság.

A munkavédelmi törvény szerint a felügyelő nem végezhet vizsgálatot, felmérést, nem készíthet interjút, csak a munkáltató által szolgáltatott dokumentumokkal dolgozhat, ahogy nem bírságolhat, csak javaslattal, vagy felhívással élhet gond esetén - emelte ki a szakember.

Világszerte 450 millió embert érint

A stressz nem csak a munkahelyi teljesítményünkre van hatással, hanem az otthoni életünkre is - mondta el a konferencián Tom Shjerven, a Chestnut Global Partners értékesítési alelnöke. A szakember emlékeztetett, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 450 millió ember szenved különböző lelki és mentális problémáktól, és rossz hír, hogy egyre fiatalabb dolgozók esetében is regisztrálnak ilyen eseteket.

A stresszhez nagymértékben hozzájárul, hogy a válság után a gazdaság éppen átalakulóban van, globálisan egyre több a természeti katasztrófa, ahogy gyakran az országokon belül is állandósulnak a konfliktusok - mutatott rá Shjerven, aki szerint manapság több munkát kevesebb erőforrással kell elvégezni, mint korábban.

Ki ne találkozott volna például azzal, hogy egy otthoni veszekedés után kevésbé tud koncentrálni a munkahelyén? - tette fel a kérdést a szakember. Ezen pedig az sem segít, hogy egyre ritkább, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik egész életében. A stressz hatásának illusztrálására példaként említette, hogy a koncentrációt nézve 20 óra ébrenlét megfelel 4 korsó sör elfogyasztásának.

440 milliárdba kerül a stressz a magyaroknak

Az unióban 217 millió aktív munkavállaló dolgozik, akik hasonló kockázatoknak vannak kitéve Írországban és Romániában is, így szükség van egységes szabályozásra - fejtette ki Andor László, az unió szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős korábbi biztosa az előadásban. Andor szerint a válság nem csak a munkahelyek számát csökkentette, hanem rontotta a munkahelyek minőségét is. Sok a határozott idejű szerződés, a ki nem fizetett gyakornok, ami sok bizonytalanságot okoz, ennek pedig velejárója a stressz.

Biztonság, kreatív lehetőség, a dolgozók részt vehessenek a döntések meghozatalában, a munkahely legyen tekintettel a dolgozó egyéni körülményeire - ezt várnák a munkavállalók. Ám ehelyett csökkenő fizetések, növekvő bizonytalanság, romló munkakörülmények vannak - hangsúlyozta az uniós biztos, aki úgy vélte, ezért válhatott a stressz az első számú munkahelyi kockázattá.

Ez persze kihat a teljesítményre, gyakran hiányzással jár, de hosszabb távon komoly hatással van az egészségünkre is. A tanulmányok szerint ezen hatások nem kezelése, komoly pénzügyi veszteségekkel jár, akár évi 240 milliárd eurót is veszítenek az európai cégek. A munkahelyi stressz csak Franciaországban 2-3 milliárd eurós kiesést okozott 2007-ben, míg Nagy-Britanniában a válság kitörésekor átlagosan 26,2 napot hiányoztak emiatt évente a munkahelyükről, Ausztriában pedig sokan ezért vonulnak korábban nyugdíjba - sorolta a példákat Andor.

Az Eurobarométer adatai szerint Magyarországon a kieső munkanapok több mint felének a stressz az oka, amely így összesen évi 440 milliárd forint veszteséget okoz a vállalkozásoknak.

Címkék: munkahely, stressz, munkavédelem

Készítette: Fogas Krisztina