A magas önbecsülés és a 7 főbűn összefüggései
Szakértők segítségével lefordítottuk a túlzott önbizalmat a 7 főbűn nyelvére!
Nemrég Szendi Gáborral készítettünk interjút az önbecsülésről írt legújabb kötete apropóján. A szakember szerint felesleges különböző önképzéssel próbálkoznunk, mivel az önbecsülés alapvetően nem fejleszthető. Ő azt vallja, hogy az önértékelést a saját érdekünkben inkább el kellene felejteni.
Való igaz, hogy a túlzott magabiztosságnak hátrányai is lehetnek, gondoljunk csak több világviszonylatban is piacvezető cég esetére, amikor túlzott hátradőlésük miatt átestek a ló túloldalára. Mert mi volt a gond? A vezetők, illetve tulajdonosok túl magas önbecsülése miatt szinte észre sem vették ügyfeleik igényeit, és nem reagáltak kellő éberséggel a náluk jóval kisebb versenytársak sorozatos újításaira sem.
Pontosan ez az a banánhéj, amin alaposan el lehet csúszni! A túlzott magabiztosság veszélyesen csökkentheti a rivalizáló közegben lévők éberségét. Ez egy állásinterjúra való készülés esetén ugyanúgy előfordulhat velünk, mint a szokásos éves célkitűzéseknél vagy éppen a munkakör bővítés és juttatási csomag újratárgyalásánál. Könnyen kudarc érheti azokat, akik lebecsülik ellenfeleiket, és nem hallgatnak az alacsonyabb "lóról" szemlélődő, ám racionálisabb véleményekre.
Mert gondoljunk csak bele, hogy a magas önbecsülés milyen fontos információktól zárhat el bennünket. Megfigyelték ugyanis, hogy akire ez jellemző, kudarc esetén azért viseli jobban a helyzetet, mert azt rajta kívülálló okokra vezeti vissza. Vagyis nem néz a dolgok mögé, és nem vonja le belőle a számára fontos tanulságokat. Azokat, amelyeket ő maga tudna megelőzni egy következő esetben.
A szerénységnek - vagyis az önbecsülés szándékos csökkentésének - számos kultúra nagy értéket tulajdonít, miközben a másik pólust - nevezhetjük kevélységnek - negatív színben láttat.
Nézzünk egy érdekes összevetést: a 7 főbűnnek megfeleltetve milyen hátrányos tulajdonságokra ragadtathat el bennünket a magas önbecsülés!
Kevélység: "Többet érek, mint a többiek."
Irigység: "Mások javai is engem illetnek."
Harag: "Minden helyzetben figyelmet és elismerést érdemlek."
Jóra való restség, közöny: "Nincs szükségem arra, hogy erőfeszítéseket tegyek."
Fösvénység: "Mások érdemtelenek a nagylelkűségemre".
Torkosság: "Mindenből a legjobb jár nekem".
Bujaság: "Jogom van ahhoz, hogy másokat a saját elégedettségem érdekében használjak".
Christophe André párizsi terapeuta a fentiekről azt vallja, hogy ő maga ugyan a páciensei többségének az elégtelen önbecsülésük növelésében nyújt segítséget, ám ahogy láthattuk az előbb, nem mindig ez a legjobb választás. A közeg szerepe meghatározóbb ilyen esetekben: olyan önbecsülés a megfelelő, amely összhangban áll a bennünket körülvevő emberek számára kívánatos értékekkel. Ha például kutató vagy médiaguru valaki, akkor kifejezetten előnyére válik a kimagasló önbecsülés. Ám ha arra törekszünk, hogy egy közös feladaton munkálkodó csapat hasznos tagjai legyünk, a kevesebb önbecsülés ebben az esetben többet ér.
Önnek ajánljuk!
Táblázathoz a forrás: C. André és F. Lelord: Önbecsülés, Park Könyvkiadó.
Készítette: Posta Renáta
Címkék: munkahely, karrier, munka, önismeret, önbecsülés, önbizalom