Így viselkedjünk a főnökünkkel!

Munkánk során elfogadjuk azt a tényt, hogy bizonyos keretek között és szabályok betartása mellett dolgozunk minden nap. Ám vannak íratlan szabályok, amelyeket szinte sehol sem tanulhatunk meg, mégis felettébb kínos, ha nem vagyunk a birtokában. Cikkünkben 4 gyakori szituációt és ezek legfontosabb viselkedési előírásait vesszük sorba Görög Ibolya protokollszakértő segítségével.

Mire ügyeljünk a főnökünkkel kapcsolatos viselkedésünknél? Bemutatunk 4 kiemelten fontos helyzetet és a legfontosabb tudnivalókat!

1. Elszúrtunk valamit, és várható a számonkérés. Ha következményekkel jár az általunk elkövetett hiba, legegyszerűbb, ha elébe megyünk a dolgoknak, és a főnökünk elé tárjuk a helyzetet. Ne próbáljuk másra hárítani az okot, vállaljuk magunkra. Fejezzük ki sajnálatunkat, biztosítsuk arról, hogy tanultunk ebből, és a jövőben gondosabbak leszünk.

2. Késés. Sose hivatkozzunk olyan általunk talán objektívnak tekintett körülményre, mint például hiába siettünk, de lekéstük a buszt. "Miért nem indultunk el hamarabb?" - kérdezheti, vagy rosszabb esetben csak gondolhatja főnökünk. Egyáltalán nem vet jó fényt ránk, ha ilyen indokokra mutogatunk. Előfordul mindenki életében, hogy elkésik valahonnan, de akkor vállaljuk őszintén érte a felelősséget, és minden esetben előre értesítsük az illetőt a késés tényéről és várható idejéről. Ha 10 percnél hosszabb késés várható, inkább kérdezzünk rá egy következő időpontra, mert így elegánsabban keveredhetünk ki a helyzetből, mint hogy kapkodva, másokat megvárakoztatva beesünk a megbeszélésre.

3. Van egy jó ötletünk. Először is fogalmazzuk meg írásban: járjuk körül az érveket, az ellenérveket, és lényegre törően emeljük ki a lényeget. Törekedjünk áttekinthető külalakra, például szedjük pontokba a főbb jellemzőket, és ne nyújtsuk hosszúra a bevezetőt sem. Az ötletünkre való visszajelzéssel is az arany középutat célozzuk be: ne váljunk zaklatóvá, de ne is hagyjuk elaludni a választ. Ezen a téren óriási segítség tud lenni a főnök asszisztense - ha van ilyen személy a csapatban. Kérjünk időpontot! A személyes megbeszélés alkalmával legyünk határozottak, és figyelmesen hallgassuk végig főnökünket. Az általa felvetetteket - legyen az kritika, megjegyzés vagy kiegészítés - köszönjük meg, és kérjünk újabb időpontot, amikor ezekre reagálva végleges állásponttal jövünk vissza.

4. A hivatalos és a magánélet határvonala. Akár vállalati rendezvényen, akár a magánéletünk során kerülünk egymás mellé a főnökünkkel, soha ne akarjunk túlságosan közvetlen viszonyba kerülni vele. Ha ő közvetlen és barátságos, természetesen ezt viszonozzuk, de túlzásokba ne essünk. Még kevésbé jusson eszünkbe udvarolni vagy kikezdeni vele, illetve együtt becsípni a bárpultnál. És ne kérkedjünk munkatársaink előtt azzal, hogy baráti viszonyba kerültünk vele. Mindezek csak bajt hoznak a fejünkre, és még véletlenül sem egy előnyösebb elbánásra teszünk szert.

Talán nem egyszerű ennyi mindent szem előtt tartani, főleg a stresszesebb helyzetekben, ám idővel rutinná válhat mindez. Megéri odafigyelni akár a most még apróságnak tűnő részletekre is, mivel minden ember más és más, és nem tudhatjuk, mivel húzhatjuk ki nála a gyufát - márpedig ez senkinek sem célja a munkahelyi kapcsolatok során.

Ne feledjük azt sem: ezek a viselkedési minták nem a személyes szabadságunkat nyirbálják, csupán segítenek megmutatni, hogy hol a helyünk a gépezetben. Ha a jelenlegi körülményekkel mégsem lennénk elégedettek, érdemes a szemünket rajta tartani az aktuális álláshirdetéseken! Jobb későn, mint soha!

Forrás: Görög Ibolya: Mindennapi maceráink, Athenaeum kiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: munkahely, főnök, vezető, viselkedés, kommunikáció