Így zavarjuk össze a provokáló kollégát - közmondásokkal!

Általában teljesen kiszámíthatóan reagálunk egy-egy bántó megjegyzésre, kritikára. Idegesek, dühösek leszünk, vagy éppen elakad a szavunk és visszavonulót fújunk. Sajnos ezzel pont azt érjük el, amit a minket provokáló fél szeretne: kihoz minket a sodrunkból, és sikert könyvelhet el.

Legyen ez innentől fogva másként! Nehezítsük meg a támadóan kommunikáló emberek dolgát. A sikeres és egyedi megoldások jegyében alkalmazhatjuk az egyik legjobb taktikát: a Hogy jön ez ide?! módszert. Barbara Berckhan, kommunikációs szakértő ezt úgy aposztrofálja: "Zavarjuk össze ellenfelünket!"

A nagy sikerű módszer lényege, hogy egy-egy oda nem illő közmondást hívunk segítségül a frappáns válaszadáshoz. Mi értelme van ennek? Éppen ebben rejlik az ereje! Minden kommunikációnk arra épül, hogy értelmes dolgot szeretnénk közölni. Ezért agyunk mindenben értelmet keres. Amikor valaki mond nekünk valamit, akkor agyunk automatikusan keresi annak értelmét. Meg akarjuk érteni, mit gondol a másik. Erre az értelem-kereső automatikára nyugodtan alapozhatunk.

Éppen ezért egy-egy bántó megjegyzésre válaszoljuk olyasmit, aminek semmi értelme. Ezzel ugyanis összezavarjuk a másik felet, és abban a mondatban próbál valami logikusat találni, amit válaszul feleltünk. Mivel nem fog rábukkanni, ám mindez gondolkodási időt vett igénybe, könnyen el lehet téríteni a beszélgetés élét egy ilyen húzással.

Nézzük meg a módszert a gyakorlatban egy mintapárbeszéden keresztül!

- Micsoda butaságokat beszél, pedig általában értelmes megjegyzései vannak!
- Hogy is mondják? A májusi eső aranyat ér.

Ennek a párbeszédnek semmi értelme. Nem arra válaszoltunk, amit nekünk szegeztek. És ezzel alaposan összezavartuk a támadó felet. De elképzelhető, hogy ennél a pontnál nem adja fel az illető, és rákérdez: mit is akarunk ezzel mondani?

A válasz többféle is lehet, például:

- Gondolkozzon csak el rajta.
- Nekem is sokáig tartott, amíg rájöttem az értelmére. Magának is sikerülni fog.

Vagy ha még egyet szeretnénk rajta tekerni, vessünk be egy újabb oda nem illő közmondást:

- Tudja, valójában ezzel azt akartam mondani, hogy kétszer ad, ki gyorsan ad.

A támadó fél még lázasabban keresi a mondanivalónk értelmét, ennek hatására összekuszálódnak a gondolatai, és elfelejti, mit is akart. Gyakorlatilag ezzel a módszerrel úgy védjük ki a támadást, hogy nem keltünk nagy feszültséget sem. Ehhez kell a szokatlan, értelmetlen válasz. Egy közmondás azért jó választás, mert megszoktuk, hogy ezeknek átvitt értelme van, és tovább kell gondolni. Mutassuk meg a másik félnek ezzel a módszerrel, hogy nincs értelme minket támadni!

Korábbi hasonló cikkeink is érdekelhetik:

 Így kezeljük, ha igazságtalanul kritizálnak a munkahelyen!

 A legjobb védőpajzs a beszólások ellen

 Így szereljük le a provokáló kollégát!

Forrás: Barbara Berkhan: Verbális önvédelem, Bionergetic kiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: munkahely, provokáció, kolléga, munkatárs, tárgyalás, kommunikáció