Ennyi ponttal juthatunk be az egyetemre

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalon. A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hová vettek fel a ponthatárok megállapítását követően az e-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. A dokumentumról, amint az elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben tájékoztatja a jelentkezőket.

Az idei hivatalos ponthatárváró rendezvénynek, a Pont Ott Partinak első alkalommal volt házigazdája egy felsőoktatási intézmény, a Semmelweis Egyetem.

A rendezvényen Palkovics László felsőoktatási államtitkár és Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár nyomta meg csütörtök este a gombot, amely elindította a ponthatárok közlését. A Koltai Jenő Sportközpontban szervezett rendezvényén több mint ezren várták az eredményeket. Közvetlenül a ponthatárok ismertetése előtt a közönség hangos visszaszámlálásba kezdett, majd a füvön ülők is a nagyszínpadhoz tódultak, hogy jobban lássák a kivetítőt. A felvételizőket délutántól koncertek várták, és humoristák is szórakoztatták őket.

(Forrás: MTI. Fotó: Kallos Bea)

Amit eddig is lehetett tudni

Az egyik legmagasabb pontszám, 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett (az államilag támogatott felsőoktatási képzések között).

16 alapszakon és osztatlan képzésen összességében nem változtak az előre bejelentett ponthatárok, így például a gazdálkodás és menedzsment szakhoz - a ilyen képzést indító intézmények állami finanszírozású oktatásában - legalább 460 pont kellett, csakúgy, mint a nemzetközi gazdálkodási szakhoz.

Az ország jogászképzéseire 464 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány szakra 455-tel, kereskedelem és marketingre pedig 449-cel lehetett bekerülni.

A Budapesti Corvinus Egyetemen azonban néhány szak esetében felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat, turizmus és vendéglátáshoz például 446-nál húzták meg a minimumot, szemben a más helyeken megállapított 428-cal.

A legmagasabb ponthatárok

Az előre nem ismert ponthatárú képzések közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes osztatlan képzésű tanárszakjaira - mint az most kiderült - még az előbb felsoroltaknál is több pont kellett, az ELTE matematika-spanyol tanári szakjára például 478.

A Corvinus kereskedelem és marketing szakára költségtérítéses képzésben is magas pontszám, legalább 470 pont kellett a felvételhez.

Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 432 pontnál, Debrecenben és Szegeden 407 pontnál, Pécsett pedig 401-nél húzták meg a határt.

Műegyetemi gépészmérnökképzésre minimum 392 pontra van szükség, de például mechatronikai mérnökire már 452 kell.

106 ezren jelentkeztek

Az idén 106 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly mintegy 95 ezer volt), ebből - első helyen - több mint 69 ezren alapképzésre, csaknem tízezren osztatlan képzésre, majdnem 22 ezren mesterképzésre, csaknem ötezren pedig felsőoktatási szakképzésre.

Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en adtak be kérelmet. Az előző évhez képest növekedés volt megfigyelhető minden képzési területen. Összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező átlagosan 3,4 jelentkezést adott be.

A tavalyihoz képest minden képzési területen nőtt a jelentkezőszám. A kerekített adatok szerint agrárképzésre a felvételizők 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százaléka jelentkezett. A pedagógusképzésre felvételizők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett.

A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász-, a mérnökinformatikus- és az óvodapedagógus-képzés.

Mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly. A legkedveltebb képzőhely - több mint 22 ezer felvételizővel - az ELTE, a második helyen, 14 ezer jelentkezővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: felsőoktatás, diploma, képzés, felvételi, egyetem, főiskola, ponthatár