5 valódi ok, ami gátolja a karrierünket

A dolgozók többsége tisztában van ugyan olyan köztudott hibákkal, melyeket nem ajánlatos elkövetni, ilyen a főnök háta mögötti pletykálkodás, a határidők be nem tartása vagy a hazudozás. A valódi karrierhibák azonban sokszor nem ilyen egyértelműek.

A Forbes magazin szakértője, Libby Kane szerint a modern karrierek általában 5 alapvető ok miatt stagnálnak vagy buknak el hosszú távon. A hibák többségét úgy követjük el, hogy nem is sejtjük, hogy azok negatívan befolyásolják munkahelyi esélyeinket. Sőt, meg vagyunk győződve róla, hogy helyesen cselekszünk.

Íme az 5 tipikus karrierhiba, amelyre nem is gondolnánk:

1. Átlagos aktivitás az interneten

A dolgozók többsége mára már tisztában van azzal, milyen hátulütői lehetnek annak, ha személyes információkat tesznek elérhetővé magukról az interneten. Habár a közösségi médián karrier okokból sokan már fent vannak, a profilok többsége inaktív vagy jelentéktelen. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a dolgozó fél attól, hogy nem megfelelően kezeli ezt a kommunikációs csatornát, ez pedig már önmagában sokat elárul az illetőről.

Cheryl Palmer, a magazin által megszólaltatott szakértő szerint létrehozni egy nem jól felépített és kezelt közösségi oldalt, sokat árthat a karrierünknek. A cégek többsége ugyanis a kiválasztás során az önéletrajz megtekintése mellett az interneten is rákeres a jelöltre.

Elemi érdekünk, hogy az interneten egy pozitív, aktív, elkötelezett és dinamikus személy benyomását keltsük. Ehhez nem elég létrehozni a közösségi oldalon a regisztrációt, folyamatos és átgondolt módon aktívan "reklámozni" kell magunkat.

Ha éppen egy új hirdetési kampányon dolgozunk, tegyük közzé a közösségi médián. Ha új fotósorozatot készítettünk, hozzunk létre albumot belőle a Facebookon. Ha egy különösen jó szakmai cikkre bukkanunk az interneten, szintén tegyük ki, vagy kommentáljuk az anyagot.

2. Szoros kötelék a kollégákkal

Habár bizonyos mértékig jót tesz karrierünknek, ha rendszeresen részt veszünk önkéntes munkahelyi programokon, csapatépítő tréningeken és együtt ebédelünk a kollégákkal, jó, ha néhány apróságra odafigyelünk.

Köztudott, hogy karrier szempontból nincs abban semmi rossz, ha valaki az eredeti pályájától eltérő másodállást vállal jövedelem-kiegészítés miatt. Az is előfordulhat, hogy egy bizonyos karrierlehetőséget aktívan keresünk, és eközben anyagi okok miatt kénytelenek vagyunk elvállalni egy-egy alacsonyabb státuszú munkát. Ne essünk azonban abba a hibába, hogy ezeket a tapasztalatokat később úgy állítjuk be, mint sokoldalúságunk vagy aktivitásunk bizonyítékait.

Gondolkodjunk a leendő munkaadónk fejével, akinek a szemében a másodállás egy zavaró körülmény, amely nem az elsődleges kitűzött karriercél felé mutat. Ne próbáljuk meg ezeket a szakmánkhoz nem kapcsolódó munkákat az önéletrajzban úgy beállítani, mint amelyek "megbízhatóságunkat" vagy "nyitottságunkat" bizonyítják. Ha lehet, az ilyen típusú munkák felsorolása maximum eghy sor legyen az önéletrajzban.

Az egyetlen eset, amikor részletesebben kitérhetünk a másodállásra, ha az erősíti a megpályázandó pozícióra való alkalmasságunkat. Ha például beszerzői állásra jelentkeztünk egy ruházati cégnél, bátran térjünk ki arra, ha korábban bolti eladóként dolgoztunk részmunkaidőben. Ha azonban marketing területre készülünk, ne írjuk be, hogy korábban hat hónapig egy cukrászdában árultuk a fagylaltot.

3. Listát írni az előnyökről és a hátrányokról

Életünk bizonyos pontján valószínűleg sokan írtunk már "pro és kontra" listát egy bizonyos munka vagy projekt elvállalását latolgatva. Egyedül ezek alapján a listák alapján dönteni azonban nem ajánlatos, vélik a szakértők.

4. Nem hallgatunk a megérzéseinkre

Ha megmagyarázhatatlan rossz érzésünk támad arra a gondolatra, hogy egy bizonyos főnökkel együtt kell dolgoznunk, vagy gyomorgörcsünk lesz egy új munkakörnyezet láttán, ne hagyjuk figyelmen kívül megérzéseinket. A legjobb, amit tehetünk, ha mélyebbre ásunk a témában, és a lehető legtöbb információt beszerezzük a döntés előtt. Ez nem jelenti azt, hogy csupán az idegesség miatt le kell fújnunk egy második körös állásinterjút, de ha kapcsolatépítés és kutatás után sem múlik el a rossz érzésünk, érdemes kihátrálni.

A szakértők szerint ez érvényes a pályaválasztásra is, hiszen bizonyos személyiségtípusok, legyenek bármilyen szorgalmasak vagy tehetségesek, egyszerűen nem fognak tudni feloldódni egy számukra kényelmetlen szakmai környezetben.

5. Éjjel-nappal elérhetőnek lenni

Nagy az esélye annak, hogy a jelenlegi munkaadónk nagyra értékeli a személyes kapcsolattartást. Ez tipikusan az irodában töltött időt jelenti. Nem kevés munkavállaló ezt az elérhetőségi és jelenléti időt szeretné meghosszabbítani az által, hogy a nap 24 órájában elérhető telefonon, e-mailen, sms-ben vagy a közösségi oldalakon a munkatársai és főnöke számára.

Sokan jellemzően még a hétvégén vagy nyaralás alatt sem hajlandóak lemondani a folyamatos készenlétről, vagy annak látszatáról. Szakértők szerint az egyik legnagyobb karrier hiba, ha nem vagyunk képesek delegálni a feladatokat. Aki mindent saját maga végez el, az egyértelműen nem való vezetőnek, pedig a mentorálási készség a legtöbb előléptetés esetén feltétel.

Címkék: karrier, munkahely, előléptetés, álláskeresés, önéletrajz

Összeállította: Fogas Krisztina