Belépőjegy a munka világába

"Az oktatás világában nem tudják, milyen dinamikus változások történnek a munkahelyeken, hogyan változnak a foglalkozások, milyen képességeket igényel egy munkakör betöltése - alacsony szintű a két szféra közötti átjárás és kevesen vagyunk olyanok, akik valóban megfordultak élő munkahelyeken" - mondta Halász Gábor, az ELTE professzora az Oktatási Hivatal rendezvényén, amelyen az oktatás és a munka világának kapcsolatát járták körül a szakértők.

Radikális változások történnek a két szférában, melynek képviselői általában alig ismerik egymást. Az oktatás világa stabil, kiszámítható, a munka világa azonban kaotikus, a technológiai változások, az üzleti stratégiák függvényében napról napra módosul, melynek következtében új képességigények jelennek meg. Probléma, hogy a két világ nehezen tud egymással kommunikálni, nem találják a közös hangot - írja az Edupress.

Szerinte nagy dilemma, hogy vajon el lehet-e érni, hogy 10-20 év távlatában fogalmazzák meg azokat az igényeket, melyeket a munka világa támaszt az oktatással szemben. Az Európai Képesítési Keretrendszert (EKKR) említette, mely kvalifikációs és kommunikációs rendszerként is definiálható, hiszen ez az a platform, amelyen keresztül folyamatosan tudnak egyeztetni a két világ szereplői. (A Magyar Képesítési Keretrendszerről szóló cikkünket itt olvashatja.) 

A hallgató nem csak termék

Tízből kilenc diákot foglalkoztat az egyetemi évei alatt, hogy mit fog kezdeni a megszerzett ismeretekkel a diplomaszerzést követően - mondta el Halász Gábor. A hallgató nem csupán termék az oktatásban, hanem együttműködő partnere is annak.

A Közép-Európai Egyetemen hallgatóközpontú rendszer működik, ahol kis csoportban saját magukat fejlesztik a hallgatók: minden negyedik részt vesz valamilyen intézményi kutatási projektben - fejtette ki Kemény Gabriella, az egyetem HR-vezetője. Fontos tehát, hogy a hallgatók szakmai tapasztalatokat szerezzenek, és lehetőségük legyen saját fejlődési irányuk meghatározására.

Borbély-Pecze Tibor Bors, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakmai tanácsadója elmondta: alig különbözik egymástól a képzettségi szintet tekintve az, aki a középiskola után technikumot végzett, mint aki alapképzéses diplomát szerzett - ezeket a szinteket mindenképpen helyre kellene tenni a társadalomban.

Varga Julianna, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) munkatársa a vállalkozók részéről hozzátette: a hallgatónak megrendelőként joga van ahhoz, hogy olyan képzésben vegyen részt, melynek végén munkához jut.

Ma azonban Magyarországon 800 ezer olyan diplomásról lehet beszámolni, aki soha nem dolgozott még a szakmájában, és feltehetőleg nem is fog. "Vétek ezt velük megtenni, sokkal kevesebb diplomásra lenne ugyanis szükség a magyar gazdaságban, nem lehet számunkra cél a fiatalság 40 százalékának a diplomához való juttatása" - mondta.

A diploma a munkanélküliség ellenszere

"A munkanélküliség a diplomások körében a legalacsonyabb, a képzettség abban is segít, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz" - hangzott a hallgatói érdekképviselet reakciója. Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökhelyettese szerint a munkaerőpiac és az egyetemi oktatók mellett a hallgatókat is meg kell hallgatni, ha a felsőoktatásról van szó.

Tudásképzésre igen kiváló a magyar felsőoktatás, állást azonban ezen a területen alig nyújtanak - fogalmazta meg véleményét Bojár Gábor, a Graphisoft Park alapítója. Szerinte nagyon nagy probléma, hogy például a szoftver-mérnökképzés során a tudományos világ értékeire nevelik a hallgatókat, akiknek aztán a piaci környezetben kell elhelyezkedniük.

A nem a szakmájukban dolgozók, hanem például Londonban mosogató magyar diplomások esetében szerinte az oktatás során követtek el hibát: nem tanították meg például őket a megfelelő önismeretre - tette hozzá.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munka, álláskeresés, képzés, kompetencia