A részmunkaidő szülne sok gyereket

A 20-24 év közötti nők foglalkoztatottsága több mint 14 százalékkal visszaesett az elmúlt 10 évben Magyarországon, míg az Európai Unióban átlagosan csak néhány százalékkal lett kevesebb e korosztályban a dolgozó nők aránya - mondta Szalai Piroska, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosaként a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért tevékenykedik.

A magyar 30-35 éves nők foglalkoztatottsága is alacsonyabb az EU-átlagnál. A miniszteri biztos asszony a Nők a nemzetgazdaságban sajtóbeszélgetésen ezt azzal magyarázta, hogy ebből a korcsoportból kerülnek ki általában a kisgyermekes anyák. Ezek a nők nagyon gyakran maradnak otthon gyeden majd gyesen, kitöltik a rendelkezésükre álló három vagy még annál is több évet.

Miért nem dolgoznak a harmincas nők?

Hazánkban nincs kiépülve a kisgyermekkori ellátórendszer, azaz kevés a bölcsőde, emiatt aki hamarabb vissza akarna menni a munkahelyére, az sem tudja hová tenni a gyermeket, amíg el nem éri az óvodáskort - mondta Szalai Piroska. A bölcsődékben csak a három évesnél fiatalabb gyerekek 10 százalékának tudnak helyet biztosítani. (A kormány Új baby boom elnevezésű programjában egyébként szerepel a bölcsődei hálózat megreformálása is.)

Emellett az időben és térben rugalmas munkahelyekből is kevés van. Szalai Piroska elmondta: a részmunkaidős foglalkoztatás nagyon alacsony Magyarországon, mindössze 4,5 százalékos, szemben az EU 18,5 százalékával. A részmunkaidőt ő egyébként nem úgy képzeli el, hogy a dolgozó minden nap 4 órára beutazik a munkahelyére, hanem inkább a 3-4 napos munkahét híve.

Az időbeli rugalmasság még gyerekcipőben jár, a térbeli nem annyira: a távmunka már sokkal inkább elterjedt. "Beszélgettem céges HR-esekkel, akik azt mondták, hogy sok vállalat nyitott lenne a kombinált távmunkára, azaz arra, hogy a dolgozó egy-két napot a munkahelyen tölt, egyébként pedig otthonról dolgozna" - tette hozzá a miniszteri biztos.

Visszatérés vagy újrakezdés?

Nem mindegy, hogy ha valaki elmegy szülni, akkor csak egy évig kell helyettesíteni, vagy több gyereket is vállal és akár 9 évig távol van a munkahelyétől - hívta fel a figyelmet Szalai Piroska. Hosszabb időre a munkaerőpiacról kiesők estében el kell fogadni, hogy újrakezdésről beszélhetünk csak, visszatérésről nem, hiszen ha vissza is veszi őket a munkáltatójuk, akkor is már egy teljesen más céghez, más szervezethez kerül a dolgozó, mint 3-6-9 évvel azelőtt volt.

Az újrakezdés költséges dolog, s egészen más folyamat, mint egy pályakezdés. A miniszteri biztos szerint fontos erről beszélni, ezt tudatosítani, hiszen ha a társadalom és a civil szféra segít a tisztán látásban ezen a téren, a kisgyermekes szülők is könnyebben el tudják dönteni, mit szeretnének: visszatérni a munkahelyre, fél-egy éven belül, vagy otthon maradni több évig, és utána újrakezdeni, vagy valamilyen más, köztes megoldást. Lényeges, hogy legyen választási lehetőségük.

A régi embert is újra be kell tanítani, és ha a szervezet bővülni tud, akkor a helyettesítő és a korábbi munkavállaló is tovább dolgozhat a munkaadónál, ám válságban ez nem biztos, hogy megoldható. A miniszteri biztos szerint 2013-tól, a munkahelyvédelmi akcióterv életbe lépésével a kismama járulékkedvezménye megvalósulhat, ez megoldást és nagy könnyítést jelent majd a munkaadóknak.

Részmunkaidő és népesedés

Szalai Piroska szerint kimutatható a kapcsolat a foglalkoztatási adatok és a népesedés között, de kizárólag csak abban az összefüggésben, hogy abban az országban emelkedett a születési arány, ahol elterjedt a részmunkaidő. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: egyetért azzal, hogy az egykulcsos adórendszer és a családi kedvezmény szintén növelte a gyerekvállalási kedvet (mint ahogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban kifejtette).

Ám amíg nem érdeke egy munkaadónak, hogy kisgyermekes dolgozót alkalmazzon (hiszen talál olyat is helyette, akinek nincs gyereke, nem akar részmunkaidőt, és nem kell odaérnie a szülői értekezletre vagy otthon maradnia a csemete betegsége miatt), addig például a CSR, azaz a társadalmi felelősségvállalási programokban alkalmaznak kismamákat. Ha viszont előnyt jelent a vállalatnak egy ilyen munkavállaló felvétele, akkor lesznek részmunkaidős állások is.

A nők elégedettek a helyzetükkel

A magyar társadalomnak az véleménye, hogy az a legjobb, ha az anya 3 évig otthon marad. Az egykeresős családmodell azonban már a múlté, egyre többen érzik úgy, hogy két lábon kell állni, azaz a férfinak és a nőnek is dolgoznia kell - ám nem emancipációs okokból, hanem kényszerűségből - mondta Pongrácz Tiborné demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese.

Jelentős különbségek vannak Európában a nők és a férfiak látható és láthatatlan munkájában. Olaszországban például nagyon sok magasan képzett nő marad otthon, és a legtöbb házimunkát a nők végzik. A skandináv országokban viszont sokkal inkább jellemző a férfi-nő közötti munkamegosztás a házimunkában is (ráadásul ott igen jó az intézményi ellátottság, tehát a nők vissza tudnak menni dolgozni, mert van olyan hely, ahol vigyáznak addig a gyerekre).

Magyarország elég rossz mutatókkal rendelkezik, a háztartási munka inkább a nőkre hárul. Érdekes azonban, hogy egy korábbi felmérés szerint a nők elég nagy része ezzel elégedett - mondta a kutató. Ez a demográfus szerint a magyar tradicionális értékrend számlájára írható, és jellemzően nem konfliktusforrás a háztartási munkamegosztás a családokban.

Hozzátette: hazánkban a magas iskolai végzettséggel rendelkező családokra inkább jellemző a láthatatlan munka egymás közti megosztása, mint az alacsony képzettségűekre. Utóbbiaknál gyakorta ez a nők kizárólagos feladata még akkor is, ha van állása.