Így lépjünk fel a munkahelyi mobbing ellen

A munkahelyi mobbing, azaz zaklatás vagy pszichoterror felismerése egyáltalán nem könnyű. Áldozatként elszenvedve sok időbe telhet, míg felismerjük, milyen áldatlan állapotok uralkodnak körülöttünk. Ha azonban tartósan azt tapasztaljuk, hogy cinikus, rosszindulatú megjegyzések és kiélesedő konfliktusok tárgyává válunk, esetleg kirekesztettnek érezzük magunkat, akkor gyanakodhatunk, hogy munkahelyi zaklatással állunk szemben. Ilyenkor fontos, hogy megvizsgáljuk az ok-okozati viszonyokat, és hathatós segítséget igénybe véve, célzottan lépjünk fel a helyzet ellen. Ehhez ad nekünk segítséget mai cikkünkben Rigó Dominika, pszichológus és coach. 

Visszajelzés vagy vádaskodás?

Kezdjük az alapoknál: „Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a teljesítményünkre vonatkozó, építő feedbacket, és a kétirányú visszajelzést az egyöntetű, negatív, bántó és megalapozatlan kritikától. Míg az előbbi rendszeres és lényeges része a mindennapjainknak, és egyben szakmai fejlődésünk egyik alapköve is, az utóbbi amellett, hogy alááshatja munkahelyi sikereinket, maradandó károkat okozhat nemcsak a munkahelyi kapcsolatainkban, de önbecsülésünkben is” – mondja a szakértő, majd a mobbing definíciójával, ismertetőjegyeivel folytatja.  

„A mobbing ott kezdődik, amikor heti rendszerességgel, minimum fél éven keresztül azt tapasztaljuk, hogy egy vagy több munkatársunk vagy a vezetőnk ránk hárít különböző (hozzánk akár nem köthető) hibákat, érzelmileg ellehetetlenít, esetleg kiközösít minket, de a nem következetes megrovás, illetve az állandósult, agresszív kritika, kiutálás is a mobbing jele lehet. A pozíció hirtelen kiüresedik, és súlytalan feladatokat kaphatunk” – magyarázza Dominika, aki szerint a munkahelyi zaklatások többsége jellemzően olyan munkahelyi konfliktusból indul ki, amely a kialakulásakor még kezelhető lenne.

Ha nem sikerül hatékony kommunikációval időben feloldani az ellentéteket, szükségünk lehet egy harmadik fél támogatására, közbelépésére is. 

Az elmérgesedés, és ami utána jön 

Hogyha nem kérünk időben segítséget, a megoldás felé tett törekvéseink nem járnak akkora sikerrel. „Ebben az esetben a konfliktus könnyen elharapódzhat, mert az áldozat nem mer konfrontálódni, vagy nem tudja hatékonyan megvédeni a saját álláspontját. Sajnos sokszor a támadó olyan pozícióban van, esetleg olyan stílusban kommunikál, ami miatt a többi kolléga inkább passzív szemlélődő marad, de ez a szerep nem segíti a mobbing visszaszorítását. Szerencsés esetekben megjelenik egy vagy több, az áldozat mellett kiálló védelmező. Ezen a ponton, hogy a munkahelyi morál ne épüljön le még inkább, és megelőzzük a konfliktusok mélyülését, mindenképpen szükséges a vezetőnkhöz fordulnunk, vagy bevonnunk egy külső, objektív szakembert. A konfliktusok kezelésében a legjobb a mediátor, de egyéni megdolgozás esetén lehet pszichológust vagy coachot is bevonni” – javasolja határozottan interjúalanyunk. 

Ha nem lépünk fel időben a mobbing ellen, és az érintett, avagy az áldozat önképe anyira leromlik, hogy már egyáltalán nem tud kiállni magáért, akkor nincs más út, mint a HR, egy magasabb szinten lévő vezető, vagy akár valamilyen érdekvédelmi szervezet bevonása. „Megnehezíti azonban a probléma megoldását, hogy Magyarországon a 2003. évi CXXV. törvény, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól, elsősorban a diszkriminációra vonatkozik – például a nemi és faji alapú, a nemzetiség, egészségi állapot, vallási vagy politikai meggyőződés, illetve a szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetést szankcionálja. Létezhet átfedés a kettő között - a hátrányos helyzetű csoportok tagjai nagyobb eséllyel kerülhetnek áldozati szerepbe, de az alapvető munkahelyi konfliktusok mentén, valamint a szubjektív értékítéletek szerint kialakuló zaklatás kezelése nem feltétlenül esik a szabályozás hatálya alá, és javarészt a vezető megítélésén, rátermettségén, érzelmi intelligenciáján áll vagy bukik” – magyarázza Dominika.

Fontos tudnunk, hogy vannak olyan személyiségjegyek, viselkedések, amelyek hajlamosító tényezők arra, hogy munkahelyi mobbing áldozatai legyünk. 

„Hangsúlyozom, hogy ezek senkit sem jogosítanak fel arra, hogy méltatlan módon bánjon velünk – viszont tisztában kell lennünk vele, hogy mi adhat támadási felületet a potenciális zaklatóknak. Ilyen tényező lehet, ha nem tudunk, vagy nem merünk kiállni magunkért, alárendelődünk a tekintélyszemélyekkel szemben, vagy nem rendelkezünk jó önérvényesítési képességekkel” – világít rá a pszichológus.

Szerinte a fentiek fényében gyakori, hogy a védekezni képtelen áldozatra mutató ujjak és vádak eredményeképpen a zaklatást eltűrő személyt végül elüldözik vagy elbocsátják. Ahhoz, hogy megelőzzük ezt a forgatókönyvet, tisztában kell lennünk azzal, mi minden húzódhat meg a munkahelyi zaklatás mögött, és felelősséget kell vállalnunk saját mentális megerősödésünkért, határaink kijelöléséért is.

Okok a háttérben

A nézeteltéréseket a szakértő szerint gyakran pozícióféltés és rivalizálás, irigység generálja – gyakori például, hogy fiatal vezetők válnak a zaklatás céltáblájává, mert idősebb és tapasztaltabb beosztottjaik nem ismerik el a képességeiket, vagy épp fordítva – megesik, hogy idősebb vezetők igyekeznek “bossing” eszközökkel megalapozni a tekintélyüket. „Kollégáink akár felettesünkkel együtt is kipécézhetnek minket, mert a többieknél lassabban végezzük a munkánkat, de az is vezethet zaklatáshoz, ha nem kapunk megfelelő betanítást és ebből kifolyólag nem tudjuk az elvárt teljesítményt nyújtani” – mondja Dominika. 

Egy másik, igen gyakori kiindulópont a feladatok hatásköreinek átláthatatlansága, tisztázatlansága is. „Ha nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy kinek mi a dolga egy adott munkafolyamatban, és az ebből adódó feszültséget még a feszített munkatempó okán kialakuló nyomás is növeli, előbb-utóbb garantáltan kirobban a konfliktus” – magyarázza a szakember. Az okok tehát végtelenek – éppen ezért fontos hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Mivel a zaklatás jellemzően több személyt érint, szervezeti szinten érdemes és szükséges fellépnünk ellene, és prevencióval elejét venni a konfliktusok elmérgesedésének. 

Megelőzés mindenek előtt

„A megelőzés felelőssége nemcsak a munkaadó cégeket terheli – álláskeresőként ugyanis nekünk is ajánlott információt gyűjteni a cégről, és a lehető legalaposabban tájékozódni a kiszemelt vállalat értékrendjéről, működéséről. Érdemes annak is utánajárni, mekkora a fluktuáció, és hogy miért távoznak sokan a cégtől. Ha több személytől hallunk egybecsengő negatív megéléseket, amelyek a munkahelyi mobbing fokozott jelenlétére utalnak, akkor elgondolkodhatunk azon, kockáztatunk-e, vagy tovább keresgélünk” – mondja Dominika, aki szerint a körültekintő munkahelyválasztás elengedhetetlen feltétele az önismeret is.

„Intő jel, ha nehezen kezeljük az érzelmeinket, vagy ha személyeskedésnek veszünk minden egyes negatív, ám konstruktív kritikát. Súlyos tünetek fizikailag és mentálisan egyaránt megjelenhetnek: a halmozódó hibázás és az ingerült szétszórtság, a mentális zavarok megjelenése, valamint a legyengült immunrendszer, hirtelen felbukkanó emésztési- és alvászavarok mind figyelmeztető segítségkérések a saját testünktől. Erre szeretteink, barátaink is felhívhatják a figyelmet - és ezeket az őszinte, valóban aggódó és támogató jelzéseket fontos befogadni, hogy teljesebb képet kapjunk önmagunkról. Fontos továbbá, hogy merjünk kiállni magunkért, és megtanuljunk nemet mondani a jogtalan kérésekre, vádakra.” – javasolja végezetül interjúalanyunk. 

Amennyiben a fentiek alapján ráébredtünk, hogy munkahelyi mobbing áldozatai vagyunk, kérjük megfelelő szakember segítségét, és kezdjünk el dolgozni önérvényesítő képességeinken. Ha pedig azt vesszük észre, hogy egészségi állapotunk jelentősen leromlott, netán valamilyen mentális betegség jeleit észleljük magunkon, mindenképpen beszéljünk a háziorvosunkkal, aki segít majd felvenni a kapcsolatot a körzeti pszichiáterrel és pszichológussal  – jelenleg a társadalombiztosításunk hat alkalmas pszichológiai konzultációt finanszíroz. Merjünk kinyúlni a segítő kezek felé, majd ha magunk mögött hagytuk a mérgező környezetet és helyzetet, válogassunk körültekintően, személyre szabottan a több ezer nyitott álláslehetőség között! Ha biztosra mennénk, töltsük fel modernizált CV-nket ide, és a naprakészség jegyében kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, kollégák, mobbing, konfliktuskezelés