Álláskeresés: kérdések, amiket az újévben fel kell tennünk magunknak
Tökéletes alkalom a mai nap arra, hogy elővegyük azt a bizonyos tükröt, és megkérdezzük erről meg arról. Például az álláskeresésről.
A leggyakoribb tényező, ami miatt állást változtatunk, az a nehezen kezelhető munkatársak. Vagy éppen maga a főnökünk. Az éremnek ugyan két oldala van, és jó tudni azt is, hogy a vezetői pozícióban lévő nem számíthat feltétlen elfogadásra sem. Ez már csak így megy. Mindig lesz olyan beosztott, aki bűnbakot lát benne, vagy élete megkeserítőjének fogja tartani. Azonban sokkal lényegesebb ennél, hogy őszintén tartsunk egy tükröt magunk elé - és mikor lenne erre kiválóbb alkalom, mint az újév első napjaiban?
Cikkünkben közreadjuk azokat a lényeges kérdéseket, melyeket nem mindig vizsgálunk meg, pedig nagyon is érdemes feltenni. Így teljesen objektíven kiderül, vajon a helyünkön vagyunk-e, és olyan munkatársak vesznek-e körül, akik passzolnak hozzánk. Nézzük hát!
Ha beosztottként dolgozunk, ezt a 7 kérdést vegyük sorra!
Úgy gondoljuk, hogy a főnökünk nem ad megfelelő irányítást? De mi magunk mennyire vagyunk utasításkövetőek?
Nem szeretjük betartani a szabályokat? Vajon miért?
Elég volt a beosztotti státuszból, vezetőkké szeretnénk válni? És a jelenlegi beosztásunk lehetővé teszi az előrelépést?
A munkatársaink is panaszkodnak a főnökünkre? Ha igen, hasonló kifogásaik vannak, mint nekünk?
Gondoljuk végig, hogy korábbi főnökeinkkel szemben milyen esetleges problémáink voltak!
Ha mi lennénk a főnökünk helyében, hogyan cselekednénk? Miben változnánk? És a csapat hogyan tudna az irányításunk alatt fejlődni?
Mennyire látjuk másként a világot, mint a vezetőnk? Esetleg ő extrovertált típus, és az agyunkra megy a folyamatos nyomulásával, meggondolatlan szóáradatával? Vagy éppen ellenkezőleg: befelé húzódó, és nehézkesen kommunikál? Az esetek többségében olyan elvárásokat támasztunk másokkal - és jelen esetben akár a főnökünkkel szemben -, amire ő egészen egyszerűen képtelen. Ez nem azt jelenti, hogy mások velünk akarnak kitolni, és még az is igaz lehet, hogy minden TŐLE telhetőt megtesz, de ez nem biztos, hogy segíti a szakmai fejlődésünket. Vegyük fel ezt a szemüveget, és ezen keresztül is gondoljuk ezt végig!
Azonban nézzük meg a másik oldalt is! Vegyük alapul azt, hogy mi vagyunk a főnök szerepében, és tartsunk egy tükröt magunk elé a következő 8 kérdés segítségével!
Elégedettek vagyunk az elmúlt évvel? Miért? Miért nem?
Mit tartanánk meg mindenképpen? És min szeretnénk változtatni?
Tisztában vagyunk minden egyes beosztottunk feladatával és felelősségével? És azt is tudjuk, hogy mivel motiválhatók? Hogy mire vágynak? Feltételezzük, vagy közvetlenül tőlük tudjuk ezeket?
Világos elképzelésünk van az összes alkalmazott szakmai fejlődésével kapcsolatban?
Tartunk időszakos értékeléseket? Személyesen követjük nyomon a kitűzött célok teljesülését?
Szívesen delegáljuk a munkát? Vagy alig merjük kiadni a kezünkből azt, ami a beosztottaink feladatkörébe tartozik? Mitől félünk? Miért?
Honnan, milyen módszerrel gyűjtünk információkat a cégről és a kollégákról? Saját beosztottaink egymás háta mögötti pletykáival mit kezdünk? Hogyan értékeljük a hallottakat?
Tudunk objektíven dönteni?
Önnek ajánljuk!
A kérdésekből is kitűnik, hogy ahhoz, hogy megérthessük mások viselkedését, fontos tisztában lennünk a saját csomagunkkal is. Hívhatjuk ezt erősségnek, gyengeségeknek, fejlesztendő tényezőknek, ambíciónak és így tovább. De a legfontosabb, hogy ne dugjuk homokba a fejünket, hanem lépjünk, ha arra van szükség!
Készítette: Posta Renáta
Címkék: önismeret, önértékelés, álláskeresés, munkakeresés, karrier
