3 tipp, hogy bevágódjunk a főnöknél

Érdekes megállítás, de hasznos lehet végiggondolni Ken Lawson pályaválasztási tanácsadó gondolatmenetét. Ő ugyanis azt javasolja, hogy tekintsünk úgy a főnökünkre, mint egy ügyfélre, aki megfizeti a szolgáltatásainkat. Nem valószínű, hogy ez a szemléletmód-váltás egyik napról a másikra menni fog, de a szakértő állítja: "Csak akkor tudjuk sikeresen építeni karrierünket,ha tevékenységünk a főnök megelégedésére szolgál. Ő a legfontosabb személy, aki teljesítményünket és előmenetelünket befolyásolni tudja."

Utánajártunk, hogyan tehetjük főnökünket még elégedettebbé! Nézzük!

1. Ne éljünk vissza a főnökünk idejével!

Ne felejtsük el, hogy vezetőnknek egyszerre több dologra is oda kell figyelnie. Akár tetszik, akár nem: egyszerűen nem foglalkozhat folyton velünk. Ha úgy tűnik, mintha az utóbbi időben tudomást sem venne rólunk, az is lehet, hogy csak túlságosan leterhelt. Ám nemcsak ezért, hanem általánosságban is hasznos szem előtt tartanunk: mondanivalónkat röviden és velősen közöljük. Semmi ok az aggodalomra: ha a főnökünk a részletekre is kíváncsi, rá fog kérdezni azokra is, vagy lehetőséget ad, hogy kifejtsük máskor.

2. Kérjünk időnként feltétlen figyelmet, de...

A főnökünk ideje drága, azonban sokszor nincs más lehetőségünk, ha haladéktalanul el kell őt érnünk - kérnünk kell a feltétlen figyelmét. Azonban ne törjünk rá az irodájában, kérjünk inkább időpontot. Ha azt szeretnénk, hogy tényleg semmilyen külső körülmény ne zavarja meg a megbeszélést, próbáljuk megbeszélésünket az irodán kívülre szervezni. Hozzuk tudomására, hogy rövidsége ellenére milyen fontos nekünk a találkozó. Néma beosztottnak a főnöke sem érti a szavát.

3. Ne keressünk kibúvót!

Ahogy a főnöknek az a dolga, hogy hatékonyan ellenőrizze a beosztottait, az érintetteknek ugyanúgy vannak kötelezettségeik vezetőjük felé: be kell tartani a határidőket, fel kell hívnunk a figyelmét a problémákra, a csúszásokra. És ha hibázunk, késlekedünk valamiben: akkor el kell viselnünk az elmarasztalást is.

És mi történik akkor, ha minden tőlünk telhetőt megteszünk, de még akkor is csak kritikák kapunk a vezetőnktől? Próbáljunk meg nyitottak maradni, és építő szándékként felfogni a hallottakat. Ne azt tervezgessük magunkban, hogyan magyarázzuk ki magunkat, hanem koncentráljunk a tanulságokra és a következő lépésekre.

Ha úgy érezzük, nem jogos az észrevétel, akkor kérjük meg főnökünket, hogy részletezze és konkretizálja a kifogásait. Egyébként a vezetőknek szinte munkaköri kötelességük - a mi érdekünkben és elvileg -, hogy a teljesítménynövelésünk érdekében rámutassanak a fejlesztendő területeinkre és képességeinkre.

Ám ha mégis úgy érezzük, jogtalanul kapunk elmarasztalást, és nem előremutató szándékkal, tegyük fel a kérdést: biztosan jó helyen dolgozunk?

Forrás: Ken Lawson: Nehezen kezelhető emberek, kényes szituációk, Alexandra kiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: munkahely, főnök, karrier