Önbizalom gyorstalpaló: miért fontos, hogy higgyünk magunkban?

Miért éppen az önbizalomra fókuszálunk? Mert ez az egyik nagy különbség sikeres és sikertelen ember között. Az önbizalmunk szintje határozza meg, hogy milyen magas célokat tűzünk ki magunk elé (ha egyáltalán kitűzünk), mennyi energiával és határozottsággal összpontosítunk a valóra váltásukra, és mennyire állhatatosan küzdjük le az elénk tornyosuló akadályokat.

Mert mi a siker?

Mindenkinek más és más lehet, és mégis: vannak általánosan elismert fokmérői is. Leggyakrabban az anyagi javak valamint a foglalkozásbeli státusz tartozik ide. Ám siker lehet az is, ha életünk első tortája finom, ha teljesítünk egy futóversenyt, vagy éppen jobbá tesszük egy eladó napját csupán azzal, hogy egy mosoly kíséretében kérünk tőle tíz deka párizsit.

A siker nagyon sokszor apró momentumokból is összeadódhat, mely egyértelműen azt jelzi: jó és értékes emberek vagyunk. Ettől még lehet, hogy nem vet fel bennünket a pénz, és talán jelen pillanatban munkánk sincs. De ez csupán egy időszakos állapot. Ám ha belesüllyedünk a negatív gondolatokba, a félelmeinkbe, elég hosszan és sokáig eltarthat.

A mérleg egyik oldala: ami visszahúz bennünket

Félelem. Brian Tracy, a világszerte elismert motivációs szakértő szerint ez a legnagyobb hátráltató tényezője szinte minden embernek.

De valójában mitől félünk? Miért félünk? Leginkább arra vezethető vissza, hogy nem akarunk kudarcot vallani, és tartunk az ismeretlentől. Nem bízunk eléggé saját képességeinkben. Leragadunk a gyengeségeinknél és a korlátainknál, és csupán ezeket hasonlítgatjuk másokhoz, akik erősebbek, sikeresebbek nálunk. Így aztán kevesebbel is beérjük, holott képesek lennénk többre. Hiszen mindenkinek - mindenkinek! - van bizonyos mennyiségű önbizalma, tehát képes arra, hogy továbbfejlessze.

Az alacsony önbizalommal rendelkező emberek másik fő jellemzője az elégedetlenség. Ám a többség nem is változtat az életén, és sorra ugyanazokat a módszereket, tetteket, irányokat, értékrendet követi, ami az előbb említett elégedetlen állapotot eredményezte számára. De hát mitől változna valami? Minden okkal történik, ezt a legfőbb igazságot már Arisztotelész is megfogalmazta, ám sokszor figyelmen kívül hagyjuk az ok és okozat törvényszerűségét.

A megfelelés törvénye a következő visszahúzó erő. Leginkább a gyerekkorra és az iskolai nevelési módszerekre vezethető vissza (ok és okozat itt is!). A kártékony kritika, a ritka dicséret, a szeretethiány, illetve -megvonás, a különböző készségek és képességek differenciálatlansága az általános iskolákban - például a matematikai kiválóság előtérbe helyezése, holott mások éppen vizuális tehetségükkel tudnának érvényesülni és önbizalomra szert tenni.

És akkor nézzük meg a mérleg másik oldalát is! Játszunk el a gondolattal, hogy határtalan önbizalommal rendelkezünk:

Nagyobb célokat tűzhetünk ki magunk elé.
Olyan álmaink és vágyaink lesznek, amelyeket régen el sem mertünk képzelni.
Megteszünk minden szükséges lépést annak érdekében, hogy ezeket valóra váltsuk.
Azzal foglalkozhatunk, amivel szívesen töltjük az időnket, és amiben a legjobbak vagyunk.
Nem mások kívánságainak akarunk megfelelni, hanem a saját elvárásainknak.
Bármikor készek vagyunk tenni az előléptetésért, a fizetésemelésért, és akár egy új munkahely megszerzéséért.
Merünk nyíltan kommunikálni.
Hatalomra és elismertségre teszünk szert.
Nem késlekedünk a tettek mezejére lépni.
Szabadabban szárnyalnak gondolataink, ötleteink, kreativitásunk új szintre lép.
A kockázatokat a nagyobb nyerési lehetőség szükséges velejárójaként értelmezzük.
Fantasztikusan érezzük magunkat a bőrünkben.

Olyan állapot ez, mintha egy külső védelmi burok venne körbe minket - szüntelenül, a nap minden percében. Teremtsük hát meg önmagunknak, hiszen képesek vagyunk rá!

Személyiségfejlesztés: kinek van vele dolga?

Röviden: mindenkinek. Hiszen amire rendszeresen gondolunk, az az életünk részévé válik. Ha félelmek, szorongások gyötörnek, ne lepődjünk meg, ha nem lép be az életünkbe egy másik előjelű periódus. Ráadásul ha "véletlenül" bekopogtat, képesek vagyunk elhessegetni, hogy "de hát nekünk nem szokott ekkora szerencsénk lenni..."

Pedig mindent magunknak köszönhetünk. Semmi mástól nem függ, és ne is hárítsuk át a felelősséget másra. A felnőtté válás egyik legfőbb mércéje, ha maximálisan vállaljuk tetteinkért a következményeket. Akár rossz, akár jó. Ezen érdemes elgondolkodnunk, hátha éppen ezen a ponton tudnánk a legnagyobb fordulatot elérni...

START - A 11 legfontosabb teendőnk:

1. Ismerjük fel az ok és okozat kapcsolatát a saját életünkben!
2. Merjünk változtatni!
3. Ne féljünk az újtól!
4. Ne féljünk a kudarctól!
5. Vállaljunk kockázatot!
6. Legyen saját véleményünk és hangoztassuk!
7. Legyünk tudatában saját felelősségünknek!
8. Tudatosan gondolkodjunk - a negatívat cseréljük pozitívra!
9. Szilárdítsuk meg értékrendünket!
10. Válasszunk - értékrendünknek is megfelelő - példaképet!
11. Tegyünk úgy, "mintha..." máris sikeresebbé, boldogabbá válnánk, és éljük át ezt az állapotot!

Gondoljuk át a fentieket nyugodt körülmények között, hagyjunk rá elég időt, és döntsük el véglegesen: kihozzuk a maximumot magunkból, és ehhez készek vagyunk változtatni az eddigieken! Hamarosan folytatjuk cikksorozatunkat további hasznos és gyakorlatias tudnivalókkal.

Forrás: Brian Tracy: Önbizalom, Bagolyvár Könyvkiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: önbizalom, bárotság, félelem, elégedetlenség, megfelelés