Sok cég nem tervez béremelést az idén

A cégvezetők nagyon óvatosak a béremeléssel, és sokan félnek az állami hatóságok vélt szankcióitól - derül ki a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség kutatásából, amelyet 2013 végén a munkaadók és a szakszervezetek közötti országos bérmegállapodás megítéléséről, és a 2014 évi béremelési tervekről készítettek a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) cégvezetőinek körében.

A kkv-szektorban hagyományosan kevésbé érvényesülhet a szakszervezetek befolyása. Ezért van jelentősége, hogy ezen szektor cégvezetői miképpen vélekednek a bérajánlásról, mekkora körükben annak ismertsége, és valóban tartják, vagy tartani kívánják-e magukat ahhoz.

Tudják, hogy van bérmegállapodás

A szakszervezetek és a munkáltatók közötti év végi tárgyalások eredményeként született meg a 2014. évi országos bérajánlás. Vannak ugyan, akik vitatják a relevanciáját, de jó részük zsinórmértéknek tekinti.

A cégvezetők több mint fele hallott arról, hogy elfogadták a 2014. év országos bérajánlást. Ugyanakkor csak alig több mint egynegyedük tudta megmondani, hogy pontosan mekkora is annak a mértéke. Ez azt jelenti, hogy a médiában érezhetően nem kapott - a minimálbér-megállapodás mellett - elég teret az országos bérajánlás elfogadása, esetleg az idő rövidsége miatt a munkáltatói szervezeteknek nem volt kellő idejük arra, hogy tájékoztassák tagjaikat.

Komoly kommunikációs problémát jelez, hogy a cégvezetők 42 százaléka egyáltalán nem hallott a bérajánlásról. Sajnos ezen cégek döntő többségében nincs szakszervezet. A kutatás készítői úgy vélik, hogy az efféle tájékoztatási feladat a munkáltatói szövetségekre, a kamarákra hárulhatna.

Mély nyomokat hagyott a bérkommandó

A cégvezetők abszolút többsége számára nem befolyásoló tényező a bérajánlás. A válaszolók majdnem kétharmada mondta azt, hogy szerintük a cégek a saját helyzetüknek megfelelően alakítják a bérpolitikájukat. Már csak azért is, mivel a kkv-szektorban az alacsony érdekvédelmi szervezettség miatt jóval kisebb a munkavállalók befolyásolásának (nyomásgyakorlásának) lehetősége.

Ennél jóval meglepőbb volt, hogy a kkv-k 19 százaléka úgy gondolja: azért kell betartani a bérajánlást, mert nem teljesítése esetleg ellenőrzéseket indíthat el az állami szervek részéről. Ez a "félelem-faktor" nyilván a 2011-ben indított bérkommandó hatására maradt meg a cégvezetőkben. Akkor ugyanis a kormánypártok úgy szerették volna kikényszeríteni a béremeléseket, hogy egy úgynevezett "bérkommandóval", azaz hatósági ellenőrzésekkel fenyegették meg a cégek vezetőit. Ez láthatólag mély nyomot hagyott a cégvezetőkben.

Jelentős azok száma (14 százalék) is, akik úgy vélekednek, hogy a bérajánlás iránytű a cégvezetők számára, míg csupán 6 százalékuk mondta azt, hogy a bérajánlás betartása megakadályozza a cégüktől történő elvándorlást. Márpedig ez lenne egy jól működő munkaerőpiacon a fő feladata bármilyen bérmegállapodásnak - közölték a kutatás készítői.

Sokan nem terveznek béremelést

A cégvezetők fele azt mondta, hogy nem tervez 2014-ben béremelést. Ám már most sokan vannak (32 százalék), akik tudják, hogy minimum a bérajánlásnak megfelelő mértékű emelést hajtanak végre 2014-ben. Az adatfelvétel időpontjában még sokan nyilatkoztak úgy, hogy nem tudják milyen bérpolitikát követnek majd 2014-ben.

         
Saját cégükhöz képest jóval optimistábbak saját ágazatuk összességét, illetve versenytársaikat tekintve a kkv-szektor cégvezetői.

Az adatok azt mutatják, hogy nagyon óvatosak a cégek, az előző évek tapasztalatai alapján azonban végül a többségük alkalmazkodni fog idén is az országos bérajánlásban megfogalmazott mértékhez. Ugyanakkor azokon a területeken biztosan nehezebb lesz kiharcolni a béremelést, ahol alacsony a munkavállalók szervezettsége - összegezte a Polisy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség a felmérés eredményeit.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: béremelés, jövedelem, minimálbér, 2014