Ezért nem jönnek haza a külföldön dolgozó magyarok

Aggasztó a munkaerő keletről nyugatra vándorlása - vélik a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) szakemberei. Felmérésük szerint a külföldi munkát vállalók háromnegyede felsőfokú végzettségű és 31 évesnél fiatalabb - írja a Szabad Föld.

Miért mentek el?

Rossz munkakörülmények, alacsony fizetések, társadalmi bizonytalanság és a lehetőségek hiánya miatt távoznak külföldre az ország keleti tájain élők, akik közül legtöbben diplomások - derült ki a felméréséből.

Hevesből a legtöbben az Egyesült Királyságban, Németországban, illetve Spanyolországban, Ausztriában vállaltak munkát.

A legtöbben bizonytalanok abban, mikor térnek haza, jelentős részük nem is tervezi a hazaköltözést, illetve évekig maradna kinn. Főleg a kinn élő párok, családok azok, akik nem gondolnak hazatérésre.

A nyugati országokban munkálkodók kétharmadának sikerült a saját szakmájában elhelyezkednie, többnyire az itthoni bér többszöröséért, ez főleg a magasabb végzettségűekre igaz. Ők a tanulmányaikba befektetett pénz megtérülését is várják a külhoni évektől. Az itthon szerzett ismereteket, tapasztalatokat azonban csak közepes mértékben tartották hasznosnak - összegezte dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke.

Mi hívhatná haza a kint dolgozókat?

A válaszadók szerint a magasabb bérezés, az anyagi biztonság, a kiszámítható életvitel. Ám sokan ekkor sem a keleti országrészben, hanem a fővárosban vagy a Dunántúlon telepednének le. Mások tovább vándorolnának, mint hogy Magyarországra jöjjenek.

A kamara egy szlovák-magyar együttműködés keretében indította el a Dolgozz itthon programot, ennek részeként készült a felmérés Hevesben és Besztercebánya kerületben.

A Profession.hu Heves megyei állásajánlatait itt találja.

Eger polgármestere, Habis László a lapnak elmondta: a versenyképes béreket a saját vállalkozás indítását ösztönző kedvezményekkel próbálja ellensúlyozni a város. Nemcsak az orvosokban, mérnökökben, de a szakmunkásokban is hiány mutatkozik, a belvárosi rehabilitáció munkálataihoz például nehéz volt bádogost találni - tette hozzá. A hiányszakmák sorát gyarapítja a kőműves, a villanyszerelő és a hegesztő is. A felsőoktatásban a végzősök fele külföldre készül.

"A fiataloknak akkor lehetne itthon biztonságos jövőképük, ha a hallgatói éveik alatt kapcsolatba kerülhetnének azzal a céggel, ahol később elhelyezkedhetnek. Manapság azonban olyan ritka a tanulmányi szerződés, mint a fehér holló. Az egyetemeken komoly elméleti képzést kapnak a diákok, a gyakorlati ismeretek megszerzésére azonban szűkös lehetőségük nyílik" - véli egy bútoripari tervező-gyártó vállalkozás ügyvezetője, Laczkó István.

A vállalkozó kitalálta, hogy egy-egy hetes szakmai kurzusokra rendszeresen fogad hallgatókat három egyetemről. Így üzemi körülmények között próbálhatják ki magukat a diákok: fúrhatnak, faraghatnak, pácolhatnak. Érdekes módon a korábban gyakorlatlan lányok készítik a legszebb hegesztési varratokat - mondta.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: külföldi munka, fiatal, pályakezdő, elvándorlás