Kevésbé vonzó az olcsó munkaerő?

A világ 38 országában dolgozó 550 topmenedzser bevonásával készített a Deloitte egy nemzetközi kutatást. A Globális Versenyképességi Index eredményei szerint lassan véget érhet az egyre alacsonyabb bérköltségek hajszolásával járó lefelé tartó verseny, és a tudásalapú növekedés felé mozdul el a világ feldolgozóipara - írja a Napi Gazdaság cikke alapján a Szakszervezetek.hu.

Németország és az USA előnyben

Ahogy 2010-ben, most is az innovációra való készség számított a legfontosabb tényezőnek a megkérdezett cégvezetők szerint. Ez a képesség leginkább a felkészült tudósok, kutatók, mérnökök és a jól képzett munkaerő számában és elérhetőségében mérhető.

Ez az a terület, ahol a versenyképességi lista második és harmadik helyén szereplő Németországnak és az USA-nak komoly kompetitív előnye van a feltörekvő országokkal szemben a válaszadók szerint. Ezekben az országokban olyan innovációs környezet van, ami lehetővé teszi, hogy többet innováljanak kevesebb befektetésből. Az ilyen környezetre hozott leggyakoribb példa a felmérésben a német kétszintes szakképzési rendszer és az egyetemek és ipar közötti szoros kapcsolat volt.

Három éve még a költség volt a fő szempont

2010-ben a második helyen a versenyképességi tényezők között még a munkaerő- és nyersanyagköltségek szerepeltek, ezek azonban most lecsúsztak a harmadik helyre. A második helyen a gazdasági és adórendszer és az azt meghatározó közpolitikák szerepeltek, ezen belül is a legfontosabbak az adóterhek, a rendszer komplexitása és a világos és stabil szakpolitikai döntések voltak, de lényeges még a gazdasági rendszer általános állapota és a kereskedelempolitikák versenyképessége is.

Ez is olyan terület, ahol a fejlett országok előnyben vannak, azonban Kína lemaradása, legalábbis a megkérdezettek szerint, kisebb, mint az innovációs területen. Kiemelt helyen említik az európai és amerikai cégvezetők a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályokat, ami összefügg az innováció kiemelt szerepével.

Csak a harmadik helyen szerepelnek a vállalatok munkaerőre és nyersanyagokra vonatkozó termelési költségei, amelyek közül a nyersanyagárak fontosabbak a globális versenyben a kutatás szerint. Ugyan az olcsó munkaerő továbbra is meghatározó - például ez az egyetlen terület, ahol a rangsor első helyén szereplő Kínának előnye van a fejlett országokhoz képest -, a tanulmány szerzői szerint a vállalatoknak egyre fontosabb a munkaerő termelékenységének a fejlesztése, ami annak költségeivel jár együtt.

Azt is írják, hogy a vállalatok egyre inkább úgy tartják, hogy csupán az olcsó munkaerő elérhetőségére alapozni az outsourcing döntéseket stratégiailag nem előnyös és hosszú távon nem fenntartható.

Fontos az infrastruktúra és az energia ára

A fontos tényezők listáján szerepel még a beszállítói hálózat minősége, a szabályozói környezet, az infrastruktúra és az energiaárak. Hogy a közpolitikai környezet kiemelt szerepe csak az elmúlt évek gazdasági és politikai bizonytalanságaival függ össze vagy tartósan átveszi a munkaerőköltségek helyét a versenyképesség meghatározásában, az csak a jövő hasonló tanulmányaiból fog kiderülni.

A 2013-as versenyképességi index tanulsága szerint azonban van elmozdulás abban, hogy a feldolgozóipari vállalatok az olcsó és kihasználható munkaerőben vagy a kiszámítható környezetben, a több bért és befektetést igénylő, de jól képzett és termelékeny munkaerőben látják a sikerük kulcsát.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkaerőköltség, munkahelyteremtés